Medina (al‑Madīnah) — Szaúd‑Arábia szent városa és a Próféta mecsete
Medina — Szaúd‑Arábia második szent városa, az al‑Maszdzsid an‑Nabawi (Próféta mecsete) otthona; történelmi, vallási és kulturális központ a hidzsra és az iszlám korai korszaka nyomán.
Medina (/məˈdiːnə/; arabul: المدينة المنورة, al-Madīnah al-Munawwarah, "a ragyogó város"; vagy المدينة, al-Madīnah (Hejazi kiejtés: [almaˈdiːna]), más átírással Madīnah, egy város Hejázban, és Szaúd-Arábia Al-Madinah régiójának székvárosa. A város legfontosabb vallási központja az al-Maszdzsid al-Nabawi ("a Próféta mecsete"), amely Mohamed iszlám próféta temetkezési helye, és Mekka után a második legszentebb város az iszlámban.
Történelem
Medina sorsa szorosan összefonódik a 7. századi iszlám korai történetével. A városba érkezett Mohamed a mecsei üldöztetések elől, a híres hidzsra (a Mekkából való kivándorlás) után, és Medina vált a muszlim közösség kezdeti államiságának központjává. Itt fogadta el a közösség tagjait szabályozó, több törzs érdekeit összefogó megállapodást, amelyet gyakran a Medina szerződéseként (vagy Medinai alkotmányként) említenek. Medina volt az első birodalmi központ Mohamed vezetésével, majd az első négy raszidun kalifa uralma alatt is fontos politikai és vallási bázis: Abu Bakr, Umar, Uthman és Ali.
Vallási jelentőség
Medina kiemelkedő vallási szerepe több tényezőből adódik:
- Az al-Maszdzsid al-Nabawi – a Próféta mecsete – a muszlimok számára kiemelt szent hely; a mecset területén található Mohamed sírja és a híres Zöld Dóm is.
- A város a korai muszlim közösség formálódásának és az iszlám jog, társadalom és kormányzás első gyakorlati megoldásainak egyik központja volt.
- Medinában találhatók az iszlám három legrégebbi mecsetének egyike, a Quba-mecset, valamint a Maszdzsid al-Qiblatayn (a két qibla mecsetje), ahol – a hagyomány szerint – megváltozott a muszlimok irányadó imairánya (a qibla) Jeruzsálemből Mekkára.
- A muszlimok hitrendszerében a Korán kronológiailag utolsó szúrái – az ún. medinai szúrák – Medinában nyilatkoztak ki Mohamednek, szembeállítva őket a korábbi, mekkai szúrákkal.
Fő látnivalók és emlékhelyek
- al-Maszdzsid al-Nabawi – a Próféta mecsete, amely a muszlim zarándokok számára kiemelt hely; a mecset területe az évszázadok során többször bővült.
- Quba-mecset – a hagyomány szerint az első mecset, amelyet a muszlimok építettek.
- Maszdzsid al-Qiblatayn – a "két qibla" mecset, ahol a qibla irányának változását említik.
- Jannat al-Baqī – a történelmi temető, ahol számos korai muszlim közösség tagja és a Próféta társai nyugszanak (a mecset közeli halotti helyek kulturális és vallási jelentősége nagy).
Modern város és infrastruktúra
Ma Medina egyszerre működik történelmi vallási központként és modern városként. A város gazdasága elsősorban a vallási turizmusra (zarándokok és látogatók), szolgáltatásokra, oktatásra és mezőgazdaságra (például datolyaültetvények) épül. A város nemzetközi légikikötője a Prince Mohammad bin Abdulaziz International Airport, és összeköttetése van a vasúti hálózattal, amely a Haramain nagysebességű vasúton keresztül Medinát Meccával és Jeddával köti össze, megkönnyítve a zarándokok és utazók közlekedését.
Hozzáférés, zarándoklat és szabályok
Mekkához hasonlóan Medinában is vannak olyan területek, amelyeket kizárólag muszlimok látogathatnak: a város szent magjába, a Próféta mecsetének környezetébe (az ún. haram vagy szent terület) a nem muszlimok belépése tiltott. A legtöbb turista és zarándok azonban – amennyiben muszlim – látogathatja a fő mecseteket és egyéb vallási helyeket; a látogatás során a helyi rendőrség és biztonsági szolgálatok szabályait, az öltözködési és viselkedési előírásokat be kell tartani.
Klima és élettér
Medina éghajlata sivatagi jellegű: forró, száraz nyarak és enyhébb telek jellemzik. A csapadék kevés, a napi hőingadozás jelentős lehet. A város fejlődése, lakossága és építészete az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult, hogy kiszolgálja a növekvő zarándokforgalmat és a modern élet igényeit.
Összegzés
Medina történelmi és vallási jelentősége megkülönbözteti a világ más városaitól: a hidzsra emlékére és a korai iszlám közösség alakító eseményeire emlékeztet, miközben ma is fontos célpontja a muszlim zarándoklatoknak és az iszlám tanulmányok központjainak. A város ötvözi a szent helyekhez kapcsolódó hagyományokat a modern infrastrukturális fejlődéssel, és továbbra is központi szerepet tölt be a muszlim világ vallási életében.
Áttekintés
Medina lakossága jelenleg több mint 1 300 000 fő (2006). A város eredetileg Yathrib néven volt ismert, de később a nevét Madīnat al-Nabīra (مدينة ﺍﻟﻨﺒﻲ IPA: [mæˈdiːnæt æˈnːæbiː] "a próféta városa") vagy Al Madīnah al Munawwarah ("a megvilágosodott város" vagy "a ragyogó város"). A Madīnah rövidített formája egyszerűen "várost" jelent. Madina az iszlám második legszentebb városa Mekka (Makkah) után.
Medina vallási jelentősége az iszlámban
Medina nagyon fontos a muszlimok számára. Ennek oka, hogy Mohamed próféta a "Masjid-e-Nabawi" vagy "A próféta mecsetje" néven ismert mecsetben van eltemetve. A mecset Mohamed háza mellett épült. A muszlimok hiszik[], hogy a prófétákat ugyanazon a helyen kell eltemetni, ahol meghaltak. Ennek megfelelően Mohamedet a házában temették el. A sír később a mecset részévé vált, amikor azt I. Al-Walid Omajjád kalifa kibővítette. Az iszlám első mecsete szintén Medinában található. Maszdzsid Kuba, (a Kuba-mecset) néven ismert.
Mekkához hasonlóan Medina városába is csak muszlimok léphetnek be. A medinai haram (a nem muszlimok elől elzárt terület) azonban sokkal kisebb, mint a mekkai. Medina külterületén számos létesítmény nyitva áll a nem muszlimok előtt. Mekkában a nem muszlimok elől elzárt terület jóval túlnyúlik a beépített terület határain. Mindkét város számos mecsetje nagyszámú muszlim célpontja az éves zarándoklaton. Medinába minden évben muszlimok százezrei érkeznek, hogy meglátogassák a "Próféta sírját", és a mecsetekben egységes ünnepség keretében imádkozzanak. A muszlimok úgy vélik, hogy a Próféta mecsetében egyszer imádkozni egyenlő azzal, mint legalább 1000-szer imádkozni bármely más mecsetben.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Medina?
V: Medina egy város Szaúd-Arábia Hejaz régiójában, és az Al Madinah régió fővárosa. A "sugárzó város" vagy "város" néven is ismert.
K: Mi teszi Medinát jelentőssé az iszlám számára?
V: Medinában található az al-Masdzsid al-Nabawi ("a Próféta mecsete"), Mohamed próféta temetkezési helye, ami Mekka után a második legszentebb várossá teszi az iszlámban. Ez volt Mohamed úticélja is a Mekkából való hidzsra után, és a korai muszlim közösség fejlődésének bázisává vált.
K: Melyek a fontos mecsetek Medinában?
V: Medina három legrégebbi mecsete a Quba-mecset, az al-Masdzsid an-Nabawi és a Masdzsid al-Qiblatayn ("A két Qibla mecsete").
K: Nem muszlimok beléphetnek Medina bizonyos részeire?
V: Nem muszlimok nem léphetnek be Medina szent magjába vagy a városközpontba.
Kérdés: Milyen szúranyilatkozatokról számoltak be Mohamednek medinai tartózkodása alatt?
V: A muszlimok úgy vélik, hogy a Korán utolsó szúrái (fejezetei) időrendben akkor nyilatkoztak ki Mohamednek, amikor Medinában tartózkodott, és ezeket medinai szúráknak nevezik, szemben a korábbi mekkai szúrákkal.
Keres