Medina
Medina (/məˈdiːnə/; arabul: المدينة المنورة, al-Madīnah al-Munawwarah , "a ragyogó város"; vagy المدينة, al-Madīnah (Hejazi kiejtés: [almaˈdiːna]), "a város"), más átírással Madīnah, egy város Hejázban, és Szaúd-Arábia Al-Madinah régiójának fővárosa. A városban található az al-Maszdzsid al-Nabawi ("a Próféta mecsete"), amely Mohamed iszlám próféta temetkezési helye, és Mekka után a második legszentebb város az iszlámban.
Medina volt Mohamed úticélja a Mekkából való hidzsra után, és a gyorsan növekvő muszlim birodalom fővárosa lett, először Mohamed vezetése alatt, majd az első négy raszidun kalifa, Abu Bakr, Umar, Uthman és Ali alatt. Az iszlám első évszázadában az iszlám hatalmi bázisaként szolgált, ahol a korai muszlim közösség kialakult. Medina ad otthont a három legrégebbi mecsetnek, nevezetesen a Quba-mecsetnek, az al-Maszdzsid an-Nabawinak és a Maszdzsid al-Qiblataynnak ("a két qibla mecsetje"). A muszlimok úgy vélik, hogy a Korán kronológiailag utolsó szúrái Medinában nyilatkoztak ki Mohamednek, és a korábbi mekkai szúrákkal ellentétben medinai szúráknak nevezik őket.
Mekkához hasonlóan a nem muszlimoknak tilos belépni Medina szent magjába vagy a város központjába.
Áttekintés
Medina lakossága jelenleg több mint 1 300 000 fő (2006). A város eredetileg Yathrib néven volt ismert, de később a nevét Madīnat al-Nabīra (مدينة ﺍﻟﻨﺒﻲ IPA: [mæˈdiːnæt æˈnːæbiː] "a próféta városa") vagy Al Madīnah al Munawwarah ("a megvilágosodott város" vagy "a ragyogó város"). A Madīnah rövidített formája egyszerűen "várost" jelent. Madina az iszlám második legszentebb városa Mekka (Makkah) után.
Medina vallási jelentősége az iszlámban
Medina nagyon fontos a muszlimok számára. Ennek oka, hogy Mohamed próféta a "Masjid-e-Nabawi" vagy "A próféta mecsetje" néven ismert mecsetben van eltemetve. A mecset Mohamed háza mellett épült. A muszlimok hiszik[], hogy a prófétákat ugyanazon a helyen kell eltemetni, ahol meghaltak. Ennek megfelelően Mohamedet a házában temették el. A sír később a mecset részévé vált, amikor azt I. Al-Walid Omajjád kalifa kibővítette. Az iszlám első mecsete szintén Medinában található. Maszdzsid Kuba, (a Kuba-mecset) néven ismert.
Mekkához hasonlóan Medina városába is csak muszlimok léphetnek be. A medinai haram (a nem muszlimok elől elzárt terület) azonban sokkal kisebb, mint a mekkai. Medina külterületén számos létesítmény nyitva áll a nem muszlimok előtt. Mekkában a nem muszlimok elől elzárt terület jóval túlnyúlik a beépített terület határain. Mindkét város számos mecsetje nagyszámú muszlim célpontja az éves zarándoklaton. Medinába minden évben muszlimok százezrei érkeznek, hogy meglátogassák a "Próféta sírját", és a mecsetekben egységes ünnepség keretében imádkozzanak. A muszlimok úgy vélik, hogy a Próféta mecsetében egyszer imádkozni egyenlő azzal, mint legalább 1000-szer imádkozni bármely más mecsetben.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Medina?
V: Medina egy város Szaúd-Arábia Hejaz régiójában, és az Al Madinah régió fővárosa. A "sugárzó város" vagy "város" néven is ismert.
K: Mi teszi Medinát jelentőssé az iszlám számára?
V: Medinában található az al-Masdzsid al-Nabawi ("a Próféta mecsete"), Mohamed próféta temetkezési helye, ami Mekka után a második legszentebb várossá teszi az iszlámban. Ez volt Mohamed úticélja is a Mekkából való hidzsra után, és a korai muszlim közösség fejlődésének bázisává vált.
K: Melyek a fontos mecsetek Medinában?
V: Medina három legrégebbi mecsete a Quba-mecset, az al-Masdzsid an-Nabawi és a Masdzsid al-Qiblatayn ("A két Qibla mecsete").
K: Nem muszlimok beléphetnek Medina bizonyos részeire?
V: Nem muszlimok nem léphetnek be Medina szent magjába vagy a városközpontba.
Kérdés: Milyen szúranyilatkozatokról számoltak be Mohamednek medinai tartózkodása alatt?
V: A muszlimok úgy vélik, hogy a Korán utolsó szúrái (fejezetei) időrendben akkor nyilatkoztak ki Mohamednek, amikor Medinában tartózkodott, és ezeket medinai szúráknak nevezik, szemben a korábbi mekkai szúrákkal.
