Medina (/məˈdiːnə/; arabul: المدينة المنورة, al-Madīnah al-Munawwarah, "a ragyogó város"; vagy المدينة, al-Madīnah (Hejazi kiejtés: [almaˈdiːna]), más átírással Madīnah, egy város Hejázban, és Szaúd-Arábia Al-Madinah régiójának székvárosa. A város legfontosabb vallási központja az al-Maszdzsid al-Nabawi ("a Próféta mecsete"), amely Mohamed iszlám próféta temetkezési helye, és Mekka után a második legszentebb város az iszlámban.

Történelem

Medina sorsa szorosan összefonódik a 7. századi iszlám korai történetével. A városba érkezett Mohamed a mecsei üldöztetések elől, a híres hidzsra (a Mekkából való kivándorlás) után, és Medina vált a muszlim közösség kezdeti államiságának központjává. Itt fogadta el a közösség tagjait szabályozó, több törzs érdekeit összefogó megállapodást, amelyet gyakran a Medina szerződéseként (vagy Medinai alkotmányként) említenek. Medina volt az első birodalmi központ Mohamed vezetésével, majd az első négy raszidun kalifa uralma alatt is fontos politikai és vallási bázis: Abu Bakr, Umar, Uthman és Ali.

Vallási jelentőség

Medina kiemelkedő vallási szerepe több tényezőből adódik:

  • Az al-Maszdzsid al-Nabawi – a Próféta mecsete – a muszlimok számára kiemelt szent hely; a mecset területén található Mohamed sírja és a híres Zöld Dóm is.
  • A város a korai muszlim közösség formálódásának és az iszlám jog, társadalom és kormányzás első gyakorlati megoldásainak egyik központja volt.
  • Medinában találhatók az iszlám három legrégebbi mecsetének egyike, a Quba-mecset, valamint a Maszdzsid al-Qiblatayn (a két qibla mecsetje), ahol – a hagyomány szerint – megváltozott a muszlimok irányadó imairánya (a qibla) Jeruzsálemből Mekkára.
  • A muszlimok hitrendszerében a Korán kronológiailag utolsó szúrái – az ún. medinai szúrák – Medinában nyilatkoztak ki Mohamednek, szembeállítva őket a korábbi, mekkai szúrákkal.

Fő látnivalók és emlékhelyek

  • al-Maszdzsid al-Nabawi – a Próféta mecsete, amely a muszlim zarándokok számára kiemelt hely; a mecset területe az évszázadok során többször bővült.
  • Quba-mecset – a hagyomány szerint az első mecset, amelyet a muszlimok építettek.
  • Maszdzsid al-Qiblatayn – a "két qibla" mecset, ahol a qibla irányának változását említik.
  • Jannat al-Baqī – a történelmi temető, ahol számos korai muszlim közösség tagja és a Próféta társai nyugszanak (a mecset közeli halotti helyek kulturális és vallási jelentősége nagy).

Modern város és infrastruktúra

Ma Medina egyszerre működik történelmi vallási központként és modern városként. A város gazdasága elsősorban a vallási turizmusra (zarándokok és látogatók), szolgáltatásokra, oktatásra és mezőgazdaságra (például datolyaültetvények) épül. A város nemzetközi légikikötője a Prince Mohammad bin Abdulaziz International Airport, és összeköttetése van a vasúti hálózattal, amely a Haramain nagysebességű vasúton keresztül Medinát Meccával és Jeddával köti össze, megkönnyítve a zarándokok és utazók közlekedését.

Hozzáférés, zarándoklat és szabályok

Mekkához hasonlóan Medinában is vannak olyan területek, amelyeket kizárólag muszlimok látogathatnak: a város szent magjába, a Próféta mecsetének környezetébe (az ún. haram vagy szent terület) a nem muszlimok belépése tiltott. A legtöbb turista és zarándok azonban – amennyiben muszlim – látogathatja a fő mecseteket és egyéb vallási helyeket; a látogatás során a helyi rendőrség és biztonsági szolgálatok szabályait, az öltözködési és viselkedési előírásokat be kell tartani.

Kli­ma és élettér

Medina éghajlata sivatagi jellegű: forró, száraz nyarak és enyhébb telek jellemzik. A csapadék kevés, a napi hőingadozás jelentős lehet. A város fejlődése, lakossága és építészete az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult, hogy kiszolgálja a növekvő zarándokforgalmat és a modern élet igényeit.

Összegzés

Medina történelmi és vallási jelentősége megkülönbözteti a világ más városaitól: a hidzsra emlékére és a korai iszlám közösség alakító eseményeire emlékeztet, miközben ma is fontos célpontja a muszlim zarándoklatoknak és az iszlám tanulmányok központjainak. A város ötvözi a szent helyekhez kapcsolódó hagyományokat a modern infrastrukturális fejlődéssel, és továbbra is központi szerepet tölt be a muszlim világ vallási életében.