I. Constantinus római császár
I. Konstantin (Kr. u. 272. február 27. - Kr. u. 337. május 22.) nagyhatalmú hadvezér volt, aki haláláig császárként uralkodott a Római Birodalom felett. A korábban Bizáncnak nevezett várost (ma Isztambul, Törökország) az egész Római Birodalom fővárosává tette. Császárként a várost Konstantinápolynak nevezte el, ami görögül annyit tesz: "Konstantin városa".
Mielőtt Konstantin császár lett volna, a Tiberis folyó felett átívelő Milviai hídnál vívott csatában harcolt a trónért. Amikor meglátott egy keresztet az égen az in hoc signo vinces (latinul: "ebben a jelben győzedelmeskedni fogsz") felirattal, istenségét Apollóról Jézusra változtatta, és megnyerte a csatát.
A pogány Rómában ezt megelőzően törvényellenes volt a kereszténységben hinni, és a keresztényeket gyakran megkínozták vagy megölték. Konstantin megvédte őket. Az első niceai zsinaton megszervezte az egész katolikus egyházat, bár ő maga csak élete vége felé keresztelkedett meg.
Konstantin nagy szerepet játszott a keleti ortodox vallás kialakulásában is, miután az uralkodási helyét Rómáról Bizáncra változtatta.
I. Konstantin
Vallási szabályok
Konstantin talán leginkább arról ismert, hogy ő volt az első keresztény római császár. Uralkodása nagyban megváltoztatta az egyházat. 313 februárjában Konstantin Milánóban találkozott Liciniusszal, ahol meghozták a milánói ediktumot. Az ediktum kimondta, hogy a keresztények azt hisznek, amit akarnak. Ez megakadályozta, hogy az emberek megbüntessék a keresztényeket, akik gyakran mártírhalált haltak, vagy megölték őket a hitükért. Visszaadta a tőlük elvett vagyont is. Az ediktum nemcsak a keresztényeket védte, hanem mindenki számára vallásszabadságot biztosított, lehetővé téve, hogy bárki azt imádjon, amit akar. 311-ben Galerius hasonló ediktumot hozott, bár ez nem adott vissza nekik semmilyen tulajdont.
Konstantin nem csak a kereszténységet támogatta. Miután megnyerte a milviai hídnál vívott csatát, ennek örömére megépíttette a konstantinápolyi boltívet), de a boltívet olyan isteneknek, mint Apollónak, Dianának vagy Herkulesnek bemutatott áldozatok képeivel díszítették. Nem volt keresztény szimbolikája. 321-ben Konstantin azt mondta, hogy keresztények és nem keresztények egyaránt csatlakozzanak a "nap napjához" (a keleti napimádathoz, amelynek bevezetésében Aurelianus segített neki). Érméin 324-ig szintén a napkultusz szimbólumai voltak. Még azután is, hogy a pogány istenek eltűntek az érmékről, a keresztény szimbólumok sem jelentek meg az érméken. Még akkor is, amikor Konstantin az új fővárost, Konstantinápolyt felszentelte, az apollóni napsugaras diadémot viselte.
Nagy Konstantin , mozaik a Hagia Sophia-ban, 1000 körül.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt I. Konstantin?
V: I. Konstantin római császár volt 306-tól Kr. u. 337-ben bekövetkezett haláláig. Ő volt Augustus óta a leghosszabb ideig uralkodó császár, az első császár, és a Római Birodalom első olyan uralkodója, aki keresztény volt.
K: Mit tett Konstantin Bizánccal?
V: Konstantin Bizáncot egy új, nagyobb várossá alakította, amelyet Konstantinápolynak (ma Isztambul, Törökország) neveztek el. A város neve görögül annyit tesz: "Konstantin városa".
K: Kik voltak a konstantinápolyi dinasztia tagjai?
V: A konstantinápolyi dinasztia tagjai I. Konstantiusz császár leszármazottai voltak, köztük fia, I. Konstantin. 364-ig ők irányították a birodalmat.
K: Mi történt a milviai hídi csatában?
V: A Róma feletti uralomért Maxentius és Constantinus között a Milviai hídnál lezajlott csatában Constantinus egy keresztet látott az égen, amelyen a következő szavak álltak: "ebben a jelben hódítani fogsz". Ez arra késztette, hogy istenségét Apollóról Jézusra változtassa, és megnyerje a csatát vagy háborút.
K: Hol található ma Konstantinápoly?
V: Konstantinápoly ma Isztambul néven ismert Törökországban.
K: Mit jelent az "in hoc signo vinces" kifejezés? V: Az "in hoc signo vinces" latinul annyit jelent, hogy "ebben a jelben győzni fogsz". Arra utal, amikor Konstantin a Maxentius elleni, a Milvius-hídnál vívott csatában egy keresztet látott az égen, ami győzelemre vezette.
K: Meddig uralkodtak a konstantinápolyi dinasztia tagjai? V: A konstantinápolyi dinasztia tagjai hat évig uralkodtak, miután Konstantin császár császárrá nyilvánította magát, egészen Kr. u. 364-ig.
