Tízparancsolat – jelentése, eredete és vallási jelentősége
A Tízparancsolat olyan alapvető erkölcsi és vallási szabályok gyűjteménye, amelyeket a hagyomány szerint Isten adott Izrael népének. A parancsolatok több változatban maradtak ránk; legismertebb formáik a Bibliában találhatók, különösen a Exodus 20. fejezetében és a Mózes 5. fejezetében. Más források, például a Hóreb néven említett szövegek is beszélnek róluk; a hegy, amelyen a kinyilatkoztatás megtörtént, a Biblia egyik helyen Sínai-hegyként, másutt Hórebként szerepel – valószínűleg ugyanannak a helynek a két elnevezése. A parancsokat hagyományosan kőtáblákra vésték, s ezek a parancsolatok fontos szerepet játszanak a judaizmus és a kereszténység, valamint mindenaz elveiken alapuló társadalom számára.
Elnevezés és források
Néha a parancsolatokat dekalógusnak is nevezik; ez a kifejezés a görögből (tíz kijelentés) származik, és először a Septuagintában fordul elő. A parancsolatok ismertetésére több bibliai és későbbi vallási szöveg is kitér: a legtöbb részlet a Bibliában található, elsősorban az Exodus és Mózes könyveiben. A Korán is említi a kőtáblákat és bizonyos törvényeket, de nem feltétlenül ugyanabban a formában; például a Korán 17:23–39 részleteiben az imádat egyedül Istennek és a szülők tisztelete kerül előtérbe.
Tartalma röviden
A parancsolatok hagyományos felosztása szerint az első néhány az Istenhez fűződő viszonyt szabályozza, míg a többi az emberi kapcsolatokra vonatkozik. A különböző vallási hagyományok eltérően számozzák a parancsolatokat (például zsidó, katolikus és protestáns rendszerekben eltérések vannak), de tartalmuk általában a következő témák köré csoportosítható:
- Isten egyedüliségének és imádatának elismerése;
- tilalom az idegen istenek imádatára és a bálványimádásra;
- tilalom a nevetszentségre és a szombat megszentelésére;
- parancsok a családi kapcsolatok tiszteletben tartására (pl. szülők tisztelete);
- tilalmak az emberölés, házasságtörés, lopás és hamis tanúzás ellen;
- tilalom a mások vagyonára vagy házasságára irigynek lenni.
Vallási és erkölcsi jelentőség
A Tízparancsolat központi szerepet tölt be a zsidó és keresztény tanításban: liturgikus olvasmányokban, hitoktatásban és erkölcsi útmutatásként egyaránt megjelenik. A parancsolatok egyszerre szolgálnak vallási parancsként (Isten akaratának megjelenítése) és közösségi törvényként, melyek a társadalmi együttélés alapelveit fogalmazzák meg.
Történeti és tudományos megközelítések
Hagyományosan a parancsolatokat Mózesnek tulajdonítják, aki az egyiptomi kivonulás után kapta őket. A bibliai hagyomány szerint ezt az eseményt a kivonulás után, Thutmósz uralkodása idejére utalva is szokták említeni, de a történeti-kritikai kutatások óvatosabbak: a parancsolatok és a köréjük épült elbeszélések szövegét valószínűleg hosszabb folyamat alakította ki, több forrás összeolvadásával. A kutatók gyakran párhuzamokat is találnak az ókori Közel-Kelet más törvénygyűjteményeivel (például a Hamurappi-törvényekkel), ami arra utal, hogy a dekalógus is a korábbi jogi és erkölcsi hagyományokból merített elemeket.
Számadásbeli és értelmezési különbségek
A parancsolatok sorrendjét és számát különböző felekezetek eltérően értelmezik. Például a zsidó hagyományban és a katolikus, illetve protestáns rendszerekben van némi különbség abban, hogy melyik tételt hogyan bontják vagy egyesítik. Ezek a különbségek elsősorban teológiai és pedagógiai szempontokból fontosak, de a parancsolatok tartalmát alapvetően mindegyik hagyomány erkölcsi útmutatásként kezeli.
Kulturális hatás és mai szerep
A Tízparancsolat erőteljes kulturális szimbólummá vált: kőtáblák ábrázolása, művészeti megjelenítések, jogi és etikai vitákban idézett elvek mind azt mutatják, hogy a parancsolatok túlmutatnak a szigorúan vallási kontextuson. Modern értelmezések gyakran hangsúlyozzák az alapvető erkölcsi elveket – mint az emberi méltóság, az igazságosság és a közösségi felelősség – és vitát folytatnak arról, hogyan alkalmazhatók ezek a mai, sokszínű társadalmakban.
Összegzés
A Tízparancsolat tehát egyszerre vallási kinyilatkoztatás és erkölcsi alapdokumentum, amelynek szövegei több forrásból és hagyományból maradtak ránk. Fontos szerepet játszik a judaizmus és a kereszténység hitgyakorlatában, ugyanakkor történeti-kritikai vizsgálatok rámutatnak, hogy mai formájuk egy hosszabb irodalmi és kulturális fejlődés eredménye. A Korán is ismer bizonyos, a kőtáblákra emlékeztető tanításokat, bár nem feltétlenül ugyanazokat a megfogalmazásokat használja (lásd: Korán 17:23–39).


Mózes kezében a Tízparancsolat tábláival.


Mózes összetöri a törvény tábláit egy Rembrandt van Rijn festménye.
Tízparancsolat az ószövetségi Tórában
A Tízparancsolat Mózes 5. fejezete: 1-22. versek NKJV
5 És összehívta Mózes az egész Izráelt, és monda nékik: "Hallgassátok meg, Izráel, a törvényeket és ítéleteket, amelyeket ma a ti hallásotok előtt mondok, hogy megtanuljátok azokat, és gondosan megtartsátok azokat. 2 Az Úr, a mi Istenünk szövetséget kötött velünk a Hóreben. Az 3Úr nem atyáinkkal kötötte ezt a szövetséget, hanem velünk, akik ma itt vagyunk, mindnyájan, akik élünk. 4 Az Úr szemtől szembe beszélt veletek a hegyen a tűz közepéből. 5Én akkor az Úr és köztetek álltam, hogy hirdessem nektek az Úr szavát, mert féltetek a tűz miatt, és nem mentetek fel a hegyre. Ő pedig így szólt:
6 Én vagyok az Úr, a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.
7 "Ne legyenek más isteneid előttem.
8 "Ne csinálj magadnak faragott képet, semmiféle hasonlatosságot semmiről, ami fent van az égben, ami lent van a földön, vagy ami a vízben van a föld alatt; 9ne borulj le előttük, és ne szolgálj nekik. Mert én, az Úr, a te Istened, féltékeny Isten vagyok, aki az atyák vétkét a gyermekekre látogatom, harmadik és negyedik nemzedékig azokon, akik gyűlölnek engem, 10de irgalmasságot mutatok ezreknek, azoknak, akik szeretnek engem és megtartják parancsolataimat.
11 "Ne vedd hiába az Úrnak, a te Istenednek nevét, mert az Úr nem tartja bűntelennek azt, aki hiába veszi fel az ő nevét.
12 "Tartsd meg a szombat napját, hogy megszenteld azt, amint az Úr, a te Istened parancsolta neked. 13 Hat napon át dolgozzatok és végezzétek minden munkátokat, 14de a hetedik nap az Úrnak, a ti Isteneteknek szombatja. Azon ne végezz munkát: se te, se fiad, se leányod, se férfi szolgád, se nőstény szolgád, se ökröd, se szamarad, se bármelyik jószágod, se jövevényed, aki a kapuidon belül van, hogy férfi szolgád és nőstény szolgád is pihenjen, akárcsak te. 15 És emlékezzél meg arról, hogy rabszolga voltál Egyiptom földjén, és az Úr, a te Istened hatalmas kézzel és kinyújtott karral hozott ki onnan; azért parancsolta meg neked az Úr, a te Istened, hogy tartsd meg a szombat napját.
16 Tiszteld atyádat és anyádat, ahogyan az Úr, a te Istened parancsolta neked, hogy hosszú legyen a te életed, és hogy jól élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked.
17 "Ne ölj.
18 'Ne paráználkodj más házastársával.
19 "Ne lopj.
20 "Ne tegyél hamis tanúságot felebarátod ellen.
21 'Ne kívánd felebarátod feleségét, és ne kívánd felebarátod házát, földjét, szolgáját, szolgálóját, szolgálóját, ökrét, szamarát, vagy bármi mást, ami felebarátodé.'
22 "Ezeket a szavakat az Úr mondta egész gyülekezeteteknek a hegyen, a tűz, a felhő és a sűrű sötétség közepéből, nagy hangon, és nem tett hozzá többet. És felírta őket két kőtáblára, és nekem adta.
Egyéb vallások
Az említetteken kívüli vallások (judaizmus, kereszténység, iszlám) általában nem ismerik el a Tízparancsolatot etikainormaként. Sokuknak (buddhizmus, hinduizmus, dzsainizmus stb.) azonban vannak hasonló törvényei vagy elvei. Az ateista Szovjetunióban a kommunizmus építőjének erkölcsi kódexe a Tízparancsolatra hasonlító szabályrendszer volt.
A Tízparancsolat és a buddhista Ötparancsolat összehasonlítása [] | ||
Tízparancsolat | Buddhista öt szabály | |
Én vagyok az Úr, a te Istened | ||
Ne legyenek más isteneid előttem | ||
Ne csinálj magadnak bálványt | ||
Istened nevét ne használd visszaélésszerűen. | ||
Emlékezz meg a szombatról és tartsd meg azt szentül | ||
Tiszteld apádat és anyádat | A buddhisták istenként imádják a szüleiket. | |
Ne ölj | tartózkodjon az emberek és állatok bántásától és megölésétől. | |
Ne kövess el házasságtörést | tartózkodjon a szexuális visszaéléstől | |
Ne kívánd felebarátod feleségét. | ||
Ne lopj | tartózkodni attól, hogy elvegyük azt, amit nem adnak (pl. lopás, félreértéseket okozó elmozdulások). | |
Ne kívánd felebarátod házát. | ||
Ne tegyél hamis tanúságot felebarátod ellen | tartózkodjon a rossz beszédtől (pl. hazugságok, bántó szavak, megtévesztés, manipuláció). | |
tartózkodjon a bódító szerektől és italoktól, amelyek figyelmetlenséghez vezetnek |
A rituális dekalógus
A "Tízparancsolat" kifejezés általában a 2Mózes 20-ban és az 5Mózes 5-ben említett listára vonatkozik, azonban egy folyamatos történetről van szó, amely a 2Mózes 31:18-tól (ahol a köveket megteremtik), a 2Mózes 32:19-től (ahol a táblákat összetörik) és a 2Mózes 34-től kezdődik. Ez a történet egészen más parancsolatokat sorol fel. Ezt a változatot néha "rituális dekalógusnak" nevezik. Johann Wolfgang von Goethe és az őt követő emberek, akik a dokumentum-hipotézist követték, megjegyzik, hogy a 2Mózes 34:28 úgy tűnik, hogy inkább erre a tízparancsolatra utal, mint a hagyományosra. Ezek az emberek úgy gondolták, hogy a 2Mózes 20-ban és az 5Mózes 5-ben szereplő parancsolatok a Tízparancsolat egy későbbi sorozatát mutatják, és hogy a 2Mózes 34-ben felsorolt tíz az eredeti Tízparancsolat, amelyet ma Rituális Dekalog néven ismerünk (szemben az ismertebb "Etikai Dekaloggal"). A két dekalógus közötti különbségek rávilágítanak a szent szövegek hosszú időn át tartó és eltérő elbeszélői hagyományokból való fejlődésére azáltal, hogy a Tízparancsolat két különböző készletét tartalmazzák.
Befolyásolás
A parancsolatok befolyásolták a zsidó etikát és jogot, a judaizmuson és a kereszténységen keresztül pedig a Római Birodalom óta a nyugati etikát és jogot.
A művészetekben
Filmek
Két híres film is készült a Tízparancsolatról. Mindkettőt Cecil B. DeMille rendezte. Az első egy némafilm volt 1923-ban, a második pedig 1956-ban, Charlton Heston főszereplésével, mint Mózes, az év legnagyobb bevételt hozó filmje volt.
Animációban
A Nakaba Suzuki mangaka által készített Seven Deadly Sins (Hét halálos bűn) című japán mangasorozatban és animében van egy Tízparancsolat nevű karaktercsoport. Ezek az egyének mind rendelkeznek egy-egy parancsolatról elnevezett címmel és természetfeletti képességgel.
Kérdések és válaszok
K: Mi a tízparancsolat?
V: A Tízparancsolat olyan szabályok vagy törvények összessége, amelyeket Isten adott Izrael népének.
K: Hol találhatók a Tízparancsolat különböző változatai?
V: A Tízparancsolat különböző változatai megtalálhatók a Bibliában a 2Mózes könyvében és a 5Mózes könyvében.
K: Melyik hegy volt az a hely, ahol átadták őket?
V: A hegyet, ahol adták őket, a Sínai-hegynek nevezik, bár egyes szövegekben Hóreb-hegyként is említik.
K: Hogyan írták le ezeket a törvényeket?
V: Ezeket a törvényeket kőtáblákra írták.
K: Milyen vallások követik ezeket a parancsolatokat?
V: A judaizmus és a kereszténység egyaránt követi ezeket a parancsolatokat, és az ezeket a vallásokat követő országok gyakran a polgári törvények részévé teszik ezek egy részét.
K: Milyen más szöveg említi a kőtáblákat, de nem sorolja fel pontosan ugyanazokat a parancsolatokat?
V: A Korán említi a táblákat, de nem sorolja fel pontosan ugyanazokat a parancsolatokat - például a Korán 17:23-39 azzal kezdődött, hogy egyedül Istent imádjátok és tiszteljétek szüleiteket.
K: Az izraeliták mikor kapták meg ezeket a parancsolatokat ? V: Az izraeliták azután kapták meg ezeket a parancsolatokat, hogy III. Thutmósz fáraó uralkodása alatt elhagyták Egyiptomot.