Frigyláda: jelentése, tartalma és története a Bibliában

Frigyláda a Bibliában: eredete, jelentése és titokzatos tartalma (Tízparancsolat, manna, Áron botja) — felfedezések és történelmi rejtélyek.

A frigyláda (ארון הברית héberül: aron ha-brit) a Bibliában szent tárgyként jelenik meg, amelyben a tízparancsolatot és más fontos, vallási jelentőségű izraelita emlékeket őriztek. A bibliai beszámolók szerint Jahve adta ki a frigyláda megépítésének pontos utasításait, amikor Mózesnek prófétai látomása volt a Sínai-fennsíkon (2Mózes 25:9–10). A frigyláda a zsidó kultúrában és a keresztény hagyományban egyaránt Isten jelenlétének és a szövetség anyagi jelképeként értelmezett.

Kivitel és leírás a Bibliában

A 2Mózes leírása szerint a frigyládát akácfából készítették, kívül-belül arannyal vonták be; falaihez aranyozott gyűrűket és rudakat szereltek szállításhoz, tetején pedig aranyból készült fedél (a magyar hagyományban gyakran kegyelemtrón vagy kegyelmi fedél – angolul "mercy seat") kapott helyet. A fedélen két aranyból készült kerubim (hatalmas, szárnyas alakok) állt, amelyek között állítólag Isten dicsősége megjelent (2Mózes 25:10–22).

Mit tartalmazott a frigyláda?

A Bibliában és a későbbi hagyományokban több tárgy felsorolása fordul elő, amelyek a frigyládában lehettek:

• a Tízparancsolat kőtáblái – ezekről a legismertebb bibliai utalások szólnak;
• Áron botja, amelyről a Számok könyve emlékezik meg (a bot kivirágozása a paprend igazolására szolgált);
• egy aranyozott korsó, amelyben a pusztai vándorlás idején gyűjtött mannát tartották;
• az első Tóra-tekercs vagy egyéb törvényolvasmányok – a hagyományok és a különböző bibliai helyek eltérően említhetik ezeket.

A Zsidókhoz írt levél (Újszövetség) például megemlíti mind a mannát, mind Áron botját és a kőtáblákat mint a frigyláda tartalmát, míg a Királyok könyvei egyik helyén (Salamon templombá helyezésekor) azt olvassuk, hogy a frigyládában csak a Tízparancsolat volt jelen.

Szerepe és liturgikus jelentősége

A frigyláda a Szentek Szentjében kapott helyet a sátorban és később a jeruzsálemi templomban, sőt a zsidó vallási élet központi szimbólumává vált: a szövetség tárgyának, Isten és Izrael kapcsolatának tárgyi kifejeződéseként tartották számon. A papi rend és a liturgia fontos mozzanatai kapcsolódtak hozzá: például az engesztelés (Jom kipur) napján a főpap a frigyláda felé mutatott elkülönült, „szent” cselekményeket hajtott végre (Ld. Levíták könyve). A frigyládát néha hadviselésnél is magukkal vitték, mert azt remélték, hogy Isten jelenléte védelmet nyújt.

Története a Szentírásban és utóélete

A frigyláda sorsát a Biblián belül több fontos esemény érinti: a pusztai vándorlás idején végig a sátorban (a szenthely mozgatható változatában) volt; később a filiszteusok elfogták és rövid időre fogságba ejtették (1Sámuel könyvében részletesen szerepel a történet), majd visszakerült Izrael területére. Amikor Dávid király Jeruzsálembe vitette, nagy ünnepséget rendeztek, azonban az esemény közben Uzzáh nevű férfit villámcsapásszerűen elragadott a halál, mert a frigyládát nem a törvény szerint kezelték (2Sámuel 6). Végül Salamon király építette fel a jeruzsálemi templomot, és ott a frigyláda helyét a Szentek Szentjében említik (Királyok könyvei).

Az ókor vége felé, a babiloni ostrom és a jeruzsálemi templom pusztulása után a frigyládáról nincs egyértelmű, közvetlen bibliai beszámoló: nem maradt fenn megbízható, hiteles nyoma arról, hogy mi történt vele. Ez a körülmény számos legendához és feltételezéshez vezetett: egyes rabbinikus hagyományok és későbbi írások azt állítják, hogy a frigyládát elrejtették a templom alá vagy a Szentély közelében, hogy megvédjék a foglalóktól; más hagyományok szerint a frigyládát elvitték, megsemmisítették vagy szétszedték.

Hagyományok, keresések és kulturális hatás

A frigyláda sorsa körüli bizonytalanság miatt a tárgyról számos vallási és történelmi legenda született. Az egyházak és a hagyományok – például az etióp ortodox hagyomány – állítják, hogy az eredeti frigyláda a mai Etiópiában, Akszúmban található; ezt a kijelentést azonban történetileg nem sikerült egyértelműen igazolni. Régészeti szempontból sem sikerült egyértelmű bizonyítékot találni a frigyláda létezésére vagy hollétére vonatkozóan.

A frigyláda motívuma máig erősen jelen van az irodalomban, művészetben és a populáris kultúrában (például az Indiana Jones-filmben), mint a misztikum és a vallási ereklyék ikonikus szimbóluma. Tudományos és vallási kutatások egyaránt foglalkoznak eredetével, szimbolikájával és lehetséges sorsával, de a tárgy materiális holléte ma is rejtély maradt.

Összefoglalás

A frigyláda a Biblia egyik legszimbolikusabb tárgya: anyagi formában őrizte a szövetség jeleit, ugyanakkor Isten jelenlétének jelképe volt. A Szentírás több helyen is megemlíti kialakítását, rendeltetését és néhány sorsfordító eseményt, amelyekhez kapcsolódott, de a későbbi sorsa vitatott és a mai napig sok kérdést hagy maga után. A történeti, régészeti és vallási kutatások továbbra is nagy érdeklődés középpontjában tartják a frigyládát, miközben vallási hagyományok különböző, gyakran egymásnak ellentmondó magyarázatokat kínálnak.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a frigyláda és mi a jelentősége?

K: Kinek adták meg a parancsot a frigyláda megépítésére?

K: Mit tartalmazott a frigyláda egyesek hite szerint?

K: Mire utalnak a Kivonulás, a Számok könyve és a Zsidókhoz írt levél a frigyláda tartalmáról?

K: Mit mond a Királyok első könyve a frigyláda tartalmáról?

K: Mi az a Jahve, és mi a szerepe a frigyládával kapcsolatban?

K: Miért tartják jelentősnek a frigyládát a judaizmusban?

Keresés betűvel