Salamon temploma

Történelmi bizonyítékok

A világi történészek szerint a templom i. e. 960 körül fejeződött be. A babilóniaiak i. e. 587-ben vagy 586-ban lerombolták. A rabbinikus irodalom szerint a templom 410 évig állt. Az i. sz. második században írt Seder Olam Rabbah című mű szerint a templom i. e. 832-ben épült, és i. e. 433-ban (i. sz. 3338) pusztult el. Ez 165 évvel későbbi, mint a világi becslések.

A mai napig nem találtak egyértelmű régészeti bizonyítékot Salamon templomára, és az egyetlen információ a jeruzsálemi első templomról Józsué, a Bírák, 1-2 Sámuel és 1-2 Királyok könyveiben található.

Bibliai leírás

A templom építésének előkészületei

Dávid király először templomot akart építeni Istennek, de a Biblia szerint Isten azt mondta neki Nátán prófétán keresztül: "Nem építhetsz házat az én nevemnek, mert harcos vagy és vért ontottál". Ennek ellenére Salamonra esett a választása, hogy megépítse a templomot. Halála előtt Dávid átadta fiának, Salamonnak a templom építésének terveit, valamint utasításokat adott a papok és a leviták számára, és a templomban való szolgálat minden munkájára. A saját pénzét is odaadta Salamonnak, hogy segítsen a templom építésében, és megkérte a népet, hogy segítsen pénzadományokkal.

Salamon király üzenetet küldött Hirámnak, Tírusz királyának, aki barátja volt apjának, Dávidnak, és sok fát küldött Dávidnak, hogy abból építse fel palotáját. Ebben az üzenetben Salamon elmondta, hogy templomot akar építeni az Úrnak, és arra kérte Hírámot, hogy küldjön neki fát. Hírám azt mondta, hogy megtenné, ha Salamon a fa áráért és az emberek által végzett munkáért élelmet adna. Így Hírám odaadta Salamonnak az összes cédrus és fenyőfa rönköt, amit csak akart, Salamon pedig búzát adott Hírámnak a családja számára, valamint húszezer fürdő (körülbelül 115 000 gallon vagy 434 000 liter) olívaolajat. Hírám király kivágta a fát, és tutajokon elküldte egy Joppé nevű helyre. Onnan fel tudták vinni a fát Jeruzsálembe.

A templom építése

A Biblia szerint: "Az izraeliták Egyiptomból való kijövetele utáni 480. évben, Salamon uralkodásának negyedik évében,... a második hónapban kezdte el építeni az Úr templomát." (1 Királyok 6:1) Salamon király elhozta Húrám-Abi-t, akinek anyja Naftali törzséből (Izrael egyik törzséből) származó özvegyasszony volt, apja pedig egy tírusi férfi, aki bronzműves volt. Húrám nagyon jó volt mindenféle munkában. A 2Krónikák 2:7-ben azt írja, hogy "...értett az arany és ezüst, a bronz és a vas, a bíbor, a bíbor és a kék fonal megmunkálásához". Különösen a bronz megmunkálásában volt jó. Amikor Salamon király befejezte az összes munkát, amit a templomért végzett, behozta azokat a dolgokat, amelyeket apja, Dávid adott Istennek, és a templom kincstáraiba helyezte. Így "a tizenegyedik évben, Bul hónap nyolcadik havában a templom elkészült minden részletében, az előírások szerint". (1Királyok 6:38 NIV)

A templom felavatása

Amikor a templom elkészült, Salamon király bevitte az Úr szövetségének ládáját a templomba, és Izrael egész népét odahívta, és annyi juhot és marhát áldoztak fel, hogy "nem lehetett feljegyezni vagy megszámolni". Ekkor felhő töltötte be a templomot - ahogyan Isten megmutatta magát a Sínai-hegyen a hajlékon, most a templomban mutatta meg magát egy felhőben. Ezután Salamon király dicsérte Istent. Izrael népe előtt elmondott egy odaadó (Istennek adományozó) imát. Kérte Istent, hogy tartsa be a Dávid királynak tett ígéretét, miszerint Dávid király fiai örökké uralkodhatnak (ami a kereszténység szerint akkor válik valóra, amikor Jézus, Dávid fia meghal az emberiségért); majd hozzátette: "De vajon Isten valóban a földön fog-e lakni? Az egek, még a legmagasabb ég sem tudnak befogadni. Mennyivel kevésbé ez a templom, amelyet én építettem!" - emlékeztetve az embereket, hogy Isten nincs a templomhoz kötve, és nem lehet befogadni, még akkor sem, ha úgy döntött, hogy eljön és különleges módon Izrael népével lakik. Ezután arra kérte Istent, hogy válaszoljon Izrael népének, amikor a templom felé vagy a templomnál imádkoznak; hogy hallja meg az égből, amikor valaki vétkezik, vagy ellenségek jönnek Izraelbe, vagy szárazság vagy éhínség van az országban, "...bármilyen katasztrófa vagy betegség jön, és amikor imát vagy könyörgést (kérést, kérést) mond néped, Izrael bármelyik tagja... akkor hallgass meg az égből, a te lakóhelyedről. Bocsáss meg és cselekedj, bánj mindenkivel aszerint, amit tesz, hiszen ismered a szívét (mert egyedül te ismered minden ember szívét), hogy féljenek téged mindaddig, amíg azon a földön élnek, amelyet atyáinknak adtál" (1Királyok 8:38-40). Ekkor Szolom felállt, megáldotta Izrael népét, és áldozatot mutatott be Istennek: "húszezer marhát és százhúszezer juhot és kecskét. Így szentelte fel a király és az egész izraelita nép az Úr templomát" (1Királyok 8:63, NIV).

Isten jön Salamonhoz

A Biblia szerint, amikor Salamon befejezte a templomépítést, megjelent neki Isten, és azt mondta: "Meghallgattam az imádságot és a könyörgést, amelyet elém terjesztettél... Szemeim és szívem mindig ott lesznek [az általad épített templomnál]." A Biblia szerint a templomot a templom építése után Isten megépítette. Isten azonban arra is figyelmeztette Salamont, mennyire fontos, hogy engedelmeskedjen Isten szövetségének (ígéretének), hogy élvezhesse annak áldásait, ne pedig átkait. Erre azért volt szükség, mert Isten hatalmat és gazdagságot adott Salamonnak, ami sokszor elfeledtette az emberekkel az Istennel tett ígéretet.

Salamon Hírámnak, Tírusz királyának is adott 20 várost Galileában, mert Hírám minden cédrust, fenyőt és aranyat adott neki, amire szüksége volt. De Hírámnak nem tetszettek a városok, amelyeket Salamon adott neki, és így szólt: "Miféle városok ezek, amelyeket nekem adtál, testvérem?". (1Királyok 9:13, NIV) Kabul földjének nevezte őket (ami úgy hangzik, mint a héberben a semmirekellő). Valószínűleg Salamon jobban eladósodott Hírámnak, mint azt elsőre gondolta, ezért adta a városokat Hírámnak, Tírusz királyának, annak jeléül, hogy később fizetni fog neki. A 2Krónikák 8:1-2 szerint később, amikor Salamon gazdagabb lett - talán az ophiri expedíció (1Király 9:26-28;10-11) vagy Sába királynőjének látogatása miatt.

Salamon és Izrael vénei örömmel tervezik, hogy templomot építenek az Úrnak.


Salamon így imádkozott Istenhez: "Uram, Izrael Istene, nincs hozzád hasonló Isten a mennyben fent és a földön lent - te, aki megtartod a szeretet szövetségét (ígéretedet) szolgáiddal, akik teljes szívvel a te utadon járnak... száddal megígérted, és kezeddel teljesítetted (valóra váltottad) - ahogyan ma is van".

Tervezés

Salamon temploma a királyi palota mellett volt. Az alaprajz olyan volt, mint a legtöbb nyugati szemita alaprajz. Az ulamra, hekalra és debirre (oszlopcsarnok, főcsarnok és belső szentély) tagolt padló korai példáját találták a szíriai Eblában (i. e. 2300 körül) és jóval később, de inkább Salamon kora körül, Tell Tainatban az Orontes-medencében (i. e. 900 körül). A későbbi, Salamonéhoz hasonlóan háromosztatú templomnak is két oszlopa van a bejáratnál (Salamon palotájában Jakin és Boáz a neve), és a királyi palota mellett áll.

Isten szövetségének ládáját a belső szentélybe - a Legszentebb helyre - helyezték, amely körülbelül 30 láb (kb. 9 méter) hosszú, széles és magas volt, és tiszta arannyal volt bevonva. Salamon sok aranyat használt a templomban: valószínűleg azért, mert a fényes arany Isten dicsőségét és mennyei templomát jelképezte (Jel 21:10-11,18,21). A templom belsejében faragott kerubok, pálmafák és virágok voltak. Ez az Édenkertre emlékeztetett, amelyben az emberek a bűnük miatt már nem élhettek. A templom azt jelképezte, hogy az izraeliták a templomon keresztül visszatérhettek a paradicsomba.

Ez a Bronz-tenger, egy nagy, fémből készült medence, amelyet a papok használtak a tisztálkodáshoz. Tizenkét bikán állt.

A templomon belüli dolgok

Néhány mai felfedezés visszhangozza az 1Királyok 6-7. fejezetének szavait.

Mozgatható bronz medence

A ciprusi régészeti ásatások során előkerült valami, ami nagyon hasonlít a templom udvarán használt kerekes mozgatható medencére.

A jelenlét kenyerének asztala

Megiddónál találtak egy kőoltárt, amelynek a sarkán négy szarv volt. Ez jól mutatja, hogyan nézett ki a templomban lévő aranyoltár. A jelenlét kenyerének asztala szintén aranyból készült. A Jelenlét Kenyere (tizenkét darab kenyér, egy-egy Izrael minden törzsének), az Istennek való folyamatos áldozatot jelképezte, amellyel Izrael megmutatta, hogy Istennek adta, amit munkájával szerzett, és hogy minden, amit Izrael kapott, Isten áldása volt.

Lámpaállvány

A templomban tíz lámpatartó állt, öt a szentély mindkét oldalán (1Királyok 7:49). Ilyen lámpákat találtak Palesztinában számos helyen, többek között Haszorban és Dóthánban.

Kapcsolódó oldalak

• Salamon
• David
• Templom Jeruzsálemben