C-vitamin (aszkorbinsav) – hatásai, hiánya és forrásai

C-vitamin (aszkorbinsav): hatásai, hiányának jelei és természetes forrásai — tippek az immunerősítésre, sebgyógyulásra és a skorbut megelőzésére friss gyümölcsökkel.

Szerző: Leandro Alegsa

A C-vitamin, más néven aszkorbinsav, egy vitamin. Friss gyümölcsökben, bogyós gyümölcsökben és zöldségekben található. A vízben oldódó vitaminok közé tartozik.

A C-vitamin fontos a sebgyógyulásban. Elegendő C-vitamin nélkül az ember skorbut nevű betegséget kaphat. A C-vitamin hiánya komoly egészségügyi problémát jelentett a hosszú óceáni utakon, ahol a friss gyümölcskészletek gyorsan elfogytak. Sokan haltak meg skorbutban az ilyen utakon.

A legtöbb állat maga állítja elő a C-vitamint. Néhány emlős nem képes erre. Ezek közé tartozik a főemlősök fő alrendje, a Haplorrhini: a tarsierek, a majmok és a majmok, beleértve az embert is. Mások a denevérek, a vízidisznók és a tengerimalacok.

A C-vitamint először 1928-ban fedezték fel. 1932-ben bebizonyosodott, hogy megállítja a skorbut nevű betegséget.

Hatásai és biológiai szerepe

A C-vitamin több fontos folyamatban vesz részt a szervezetben:

  • Antioxidáns: semlegesíti a szabad gyököket, ezáltal részt vesz a sejtek védelmében.
  • Kollagénszintézis: szükséges a kollagén termelődéséhez, ami a bőr, az inak, az erek és a csontok szerkezetéhez elengedhetetlen.
  • Vasfelszívódás: növeli a növényi eredetű (nem-hem) vas felszívódását a bélből.
  • Immunrendszer: támogatja az immunsejtek működését; szerepe van a fertőzések elleni védekezésben.
  • Számos enzimatikus reakció kofaktora, például bizonyos neurotranszmitterek képződésében is részt vesz.

Hiány és tünetek

A C-vitamin hiánya először fáradtságban, gyengeségben és étvágytalanságban nyilvánulhat meg. Súlyos hiány esetén kialakul a skorbut, melynek jellemző tünetei:

  • vérző, duzzadt íny;
  • könnyű véraláfutás, apró bőrvérzések;
  • lassú sebgyógyulás;
  • bogozódó fájdalmak, ízületi fájdalom;
  • vashiányos anaemia kialakulása a csökkent vasfelszívódás miatt.

Korai felismerés és megfelelő C-vitamin-pótlás esetén a tünetek viszonylag gyorsan javulnak.

Mennyi C-vitaminra van szükség?

  • Felnőtteknek általában napi 75–90 mg ajánlott (nőknek kisebb, férfiaknak nagyobb érték a nem függvényében).
  • Terhes és szoptató nők, dohányzók, krónikus betegséggel élők és stresszes életmódot folytatók részére magasabb szükséglet jellemző (dohányzóknak például +35 mg/nap ajánlott).
  • Felső tolerálható beviteli határ: általában 2000 mg/nap; ennél nagyobb bevitel hosszabb távon emelheti a mellékhatások (pl. hasmenés, gyomorpanaszok) és bizonyos kockázatok (vesekőképződés hajlamos egyéneknél) esélyét.

Fontos megjegyezni, hogy a felszívódás nagy dózisoknál csökken: az egyszerre bevitt nagy mennyiségből kevesebb szívódik fel, és többet választ ki a szervezet.

Források és főzési tippek

A C-vitamin legjobb forrásai a friss gyümölcsök és zöldségek. Kiemelkedő források:

  • citrusfélék (narancs, grapefruit),
  • kiwi, eper és más bogyós gyümölcsök,
  • paprika (különösen a piros és sárga),
  • brokkoli, kelbimbó, spenót, paradicsom, burgonya.

Főzési tippek: a C-vitamin hő- és levegőérzékeny, vízben oldódik, ezért a hosszas főzés és a nagy mennyiségű főzővíz csökkenti a tartalmat. Ajánlott:

  • nyersen fogyasztani a lehetőség szerint;
  • gőzölve vagy rövid ideig párolva elkészíteni a zöldségeket;
  • minimalizálni a felvágott gyümölcsök levegőn töltött idejét és a túl hosszú tárolást.

Szerepe megfázásnál és terápiás használat

A C-vitaminról gyakran hallani, hogy megakadályozza a megfázást. A bizonyítékok szerint normál, kiegyensúlyozott étrend mellett a rendszeres, mérsékelt C-vitamin-pótlás nem jelentős mértékben csökkenti a megfázás előfordulását a lakosság egészében, de bizonyos csoportokban (például intenzív fizikai megterhelésnek kitett emberek) csökkentheti a megbetegedések gyakoriságát, illetve rövidítheti a tünetek időtartamát.

Nagy dózisú intravénás C-vitamint kutatnak daganatos betegek és egyéb állapotok kiegészítő kezelésére; az eredmények vegyesek és még nem tekinthetők általános terápiás ajánlásnak. Minden ilyen kezelés ügyében orvosi konzultáció szükséges.

Túladagolás, mellékhatások és kölcsönhatások

  • Nagyobb napi dózisok (>2000 mg) rövid távon hányingert, hasmenést és görcsöket okozhatnak.
  • Magas C-vitamin-bevitel növelheti az oxalátképződést, ami elméletileg növelheti a vesekő kialakulásának kockázatát hajlamos egyéneknél.
  • A C-vitamin fokozza a vas felszívódását — ez előnyös vashiányosoknál, de haemochromatosisban (vasfelhalmozódás) szenvedők számára ez káros lehet.
  • Nagy dózisok hibás eredményt adhatnak egyes laboratóriumi vizsgálatoknál (pl. glükóztesztek), és kölcsönhatásba léphetnek bizonyos gyógyszerekkel; ezért krónikus betegség vagy gyógyszerszedés esetén egyeztessen orvosával.

Történet és megállapítás

A C-vitamint először 1928 körül azonosították; Szent-Györgyi és munkatársai játszottak kulcsszerepet annak izolálásában, és a korai vizsgálatok 1932-ben bizonyították, hogy az aszkorbinsav megakadályozza a skorbutot. A felfedezés története hozzájárult ahhoz, hogy a C-vitamin jelentőségét megértsük a táplálkozás és a betegségek megelőzése szempontjából.

Állatok és szintézis

A legtöbb állat saját maga képes előállítani a C-vitamint a májában vagy a vesében L-gulono-γ-lakton oxidáz enzimen keresztül. Egyes emlősök azonban, köztük az ember, a tengerimalacok, bizonyos denevérek és néhány más faj, elveszítették ezt a képességet, ezért táplálkozásuk révén kell biztosítaniuk a szükségletüket.

Összefoglalás

A C-vitamin alapvető tápanyag, amely antioxidánsként és számos anyagcsere-folyamat kofaktoraként fontos szerepet tölt be. A kiegyensúlyozott, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend általában biztosítja a szükséges mennyiséget. Hiányában súlyos tünetek, skorbut alakulhatnak ki; túlzott pótlása pedig mellékhatásokkal járhat, ezért különösen krónikus betegségek vagy gyógyszerszedés esetén érdemes orvosi tanácsot kérni.

aszkorbinsavZoom
aszkorbinsav

A héjas burgonya 20 mg/100 g C-vitamint tartalmaz.Zoom
A héjas burgonya 20 mg/100 g C-vitamint tartalmaz.

Történelem

A történelem során néhány bölcs ember tudta, hogy az embereknek friss növényi táplálékot kell fogyasztaniuk, hogy átvészeljék a hosszú ostromokat vagy a hosszú tengeri utakat, de gyakran megfeledkeztek róla.

Az első kísérletet ennek az elképzelésnek a bizonyítására James Lind, a brit királyi haditengerészet hajóorvosa tette, aki 1747 májusában a tengeren a legénység néhány tagjának a szokásos hajóeledel mellett citromlevet is adott, míg mások csak a szokásos étellel táplálkoztak.

Az eredmények azt mutatták, hogy a citrom megelőzte a betegséget. Lind megírta és 1753-ban publikálta munkáját.

Lind munkájára csak lassan figyeltek fel. 1795-ben a brit haditengerészet elfogadta a citrom- vagy limelevet a tengerészek táplálékaként.

A citrom, lime és narancs mellett a savanyú káposztát, a sós káposztát, a malátát és a levest is kipróbálták, különböző hatásokkal. James Cook hosszú felfedezőútjain a savanyú káposztára támaszkodott a betegség megelőzésére.

Azt hitték, hogy csak az emberek kapnak skorbutot, de 1907-ben Alex Holst és Theodore Frohlich, két norvég vegyész megállapította, hogy a tengerimalacok is elkaphatják, ha nem kapnak friss ételt.

1928-ban Vilhjalmur Stefansson északi-sarkvidéki felfedező bebizonyította, hogy az eszkimók (inuitok) nyers hús fogyasztásával képesek elkerülni a skorbutot, miközben szinte egyáltalán nem tartalmaznak növényi táplálékot az étrendjükben.

1912-ben Casimir Funk lengyel származású amerikai tudós használta először a vitamin szót arra, ami kis mennyiségben jelen van az élelmiszerekben, és elengedhetetlen az egészséghez. C-vitaminnak nevezte el azt az ismeretlen dolgot, amely megelőzte a skorbutot.

1928 és 1933 között Joseph L. Svirbely és Szent-Gyorgyi Albert magyar kutatócsoportja, valamint külön-külön az amerikai Charles Glen King először vett ki C-vitamint az élelmiszerekből, és kimutatták, hogy az egy sav, amit aszkorbinsavnak neveztek el.

1933/1934-ben Norman Haworth és Edmund Hirst brit vegyészek, valamint külön-külön a lengyel Tadeus Reichstein sikeresen szintetizálták a vitamint. Ez volt az első ember által előállított vitamin. Ez lehetővé tette, hogy gyárakban olcsón, sok C-vitamint állítsanak elő. Haworth ezért a munkájáért 1937-ben kémiai Nobel-díjat kapott.

1959-ben az amerikai J. J. Burns kimutatta, hogy egyes állatok azért kapnak skorbutot, mert a májuk nem tud előállítani egy kémiai enzimet, amely más állatoknak megvan.

A C-vitamin funkciói a szervezetben

Az élő szervezetekben az aszkorbát antioxidáns, mivel védi a szervezetet az oxidatív stresszel szemben. Emellett legalább nyolc enzimatikus reakcióban kofaktor, köztük számos kollagénszintézisreakcióban, amelyek működési zavaruk esetén a skorbut legsúlyosabb tüneteit okozzák. Állatoknál ezek a reakciók különösen fontosak a sebgyógyulásban és a hajszálerekből származó vérzés megakadályozásában.

  • A C-vitaminra a kötőszövetben lévő kollagén termeléséhez van szükség. Ezek a rostok az egész testben sok helyen megtalálhatóak; szilárd, de rugalmas szerkezetet biztosítanak. Egyes szövetekben nagyobb a kollagén aránya, különösen a bőrben, a nyálkahártyában, a fogakban és a csontokban.
  • A C-vitamin szükséges a dopamin, a noradrenalin és az adrenalin előállításához az idegrendszerben vagy a mellékvesékben.
  • A C-vitaminra a karnitin előállításához is szükség van, amely fontos a sejtek mitokondriumaiba történő energiaátvitelhez.
  • Erős antioxidáns.
  • A vérplazma szintjének több mint százszorosát kitevő C-vitamin-tartalmú szövetek a mellékvesék, az agyalapi mirigy, a thymus, a sárgatest és a retina.
  • Az agyban, lépben, tüdőben, herében, nyirokcsomókban, májban, pajzsmirigyben, vékonybélnyálkahártyában, leukocitákban, hasnyálmirigyben, vesében és nyálmirigyekben általában a plazmában lévő koncentráció 10-50-szerese található.

C-vitamin hiány

Az aszkorbinsav hiánya a napi étrendben a skorbut nevű betegséghez vezet, az avitaminózis egy formájához, amelyet a következők jellemeznek:

  • Meglazult fogak
  • Felületes vérzés
  • Az erek törékenysége
  • Rossz gyógyulás
  • Kompromittált immunitás
  • Enyhe vérszegénység.

Napi szükséglet

Egy egészséges, kiegyensúlyozott nyugati étrenden élő embernek a skorbut tüneteinek megelőzéséhez szükséges összes C-vitaminhoz hozzá kell jutnia a napi étrendjéből. A dohányosoknak, a stresszes embereknek és a terhes nőknek valamivel magasabb a szükséglete.

A hiánytünetek elkerüléséhez és az egészség megőrzéséhez szükséges C-vitamin mennyiségét a különböző nemzeti ügynökségek a következőképpen határozták meg:

  • 40 mg naponta UK Food Standards Agency
  • 60-95 mg naponta US Food and Nutrition Board 2001 revízió.

Egyes kutatók a következőképpen számították ki, hogy egy felnőtt embernek mekkora mennyiségre van szüksége ahhoz, hogy a vérszérumban a C-vitamint szintetizáló emlősökhöz hasonló szintet érjen el:

  • 200 mg naponta - Linus Pauling Intézet és az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) ajánlása.
  • 3000 mg naponta - a C-vitamin Alapítvány ajánlása.
  • 6000-12000 mg naponta - Thomas Levy, Colorado Integrative Medical Centre ajánlása.
  • 6000-18000 mg naponta - Linus Pauling napi ajánlása.

Nagy adagok (több ezer mg) hasmenést okozhatnak, ami ártalmatlan, ha az adagot azonnal csökkentik. Egyes kutatók (Cathcart) azt állítják, hogy a hasmenés kialakulása jelzi, hogy hol van a szervezet valódi C-vitamin-szükséglete.

Az aszkorbinsav molekula kis mérete miatt a vesék nem tudják visszatartani a szervezetben. A vérszérum elég alacsony szintje nyomokban jelenik meg a vizeletben. Minden C-vitamint szintetizáló emlősnek mindig vannak nyomai a vizeletben.

1998 áprilisában a Nature a túlzott C-vitamin adagok állítólagos rákkeltő és teratogén hatásairól számolt be. Ez nagy visszhangot kapott a világsajtóban. A hatásokat kémcsőkísérletekben észlelték, és a DNS szabad gyökök okozta károsodás 20 markere közül csak kettőre vonatkoztak. Ezeket nem támasztották alá élő szervezetekből származó további bizonyítékokkal. Majdnem minden emlősállat saját maga állítja elő a C-vitamint az emberi napi több ezer milligrammos adagoknak megfelelő mennyiségben. Az ortomolekuláris gyógyászatban nagy mennyiségű vitamint használnak, és még napi 10 000 mg-os vagy annál nagyobb adagokban sem észleltek káros hatásokat.

Terápiás felhasználás

A skorbut megelőzéséhez C-vitaminra van szükség az étrendben. Híres arról is, hogy hasznos a megfázás és az influenza kezelésében. Az ezt alátámasztó bizonyítékok azonban nem egyértelműek, és a hatás függhet az adag nagyságától és az adagolási rendszertől. A C-vitamin Alapítvány félóránként 8 gramm C-vitamint ajánl, hogy a megfázás tüneteire hatást mutasson.

A C-vitamin támogatása

Fred R. Klenner, egy orvos az észak-karolinai Reidsville-ben 1949-ben arról számolt be, hogy a gyermekbénulás megadja magát az intravénás C-vitamin ismételt megadózisának.

A Nobel-díjas kémikus, Linus Pauling az 1960-as években kezdte aktívan népszerűsíteni a C-vitamint, mint az emberi egészség és a betegségekkel szembeni ellenálló képesség nagymértékű javításának eszközét.

Az orvosi és tudományos vélemények egy kisebbsége továbbra is úgy véli, hogy a C-vitamin olcsó és biztonságos módja a fertőző betegségek kezelésének és a mérgek széles körének.

A közzétett kutatások meta-tanulmánya azt állította, hogy a szervezetben viszonylag magas C-vitamin-szintet kell fenntartani ahhoz, hogy hatékonyan működjön antioxidánsként.

Egyes kutatások szerint a C-vitaminnak állatorvosi előnyei is vannak.

A közzétett kutatások egyik meta-tanulmánya az aszkorbinsav hatékonyságát vizsgálta a fertőző betegségek és toxinok kezelésében. Ezt a vizsgálatot a 2002 Dr. Thomas Levy, a denveri Colorado Integrative Medical Center orvosigazgatója végezte. Azt állította, hogy elsöprő tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre a terápiás szerepe mellett.

Egyes C-vitamin-pártiak szerint a C-vitamint azért nem használják terápiás céllal, mert nem lehet szabadalmaztatni. A gyógyszeripari cégek arra törekszenek, hogy bevételt termeljenek és hasznot hozzanak részvényeseiknek. Nem szívesen kutatnak vagy népszerűsítenek olyasmit, ami kevés pénzt hoz nekik.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a C-vitamin?


V: A C-vitamin egy vízben oldódó vitamin, amely a friss gyümölcsökben, bogyós gyümölcsökben és zöldségekben található.

K: Miért fontos a C-vitamin?


V: A C-vitamin fontos a sebgyógyuláshoz, és megelőzheti az olyan betegségeket, mint a skorbut.

K: Mi a skorbut?


V: A skorbut olyan betegség, amelyet az okoz, hogy az étrendben nincs elegendő C-vitamin.

K: Mely állatok nem képesek saját maguk előállítani a C-vitamint?


V: A főemlősök fő alrendje, beleértve a tarszirokat, a majmokat és a majmokat (beleértve az embert is), a denevérek, a vízidisznók és a tengerimalacok nem képesek saját maguk előállítani a C-vitamint.

K: Mikor fedezték fel először a C-vitamint?


V: A C-vitamint először 1928-ban fedezték fel.

K: Mikor bizonyították be, hogy a C-vitamin képes megállítani a skorbutot?


V: 1932-ben bizonyították be, hogy a C-vitamin képes megállítani a skorbutot.

K: Az emberek már a vitaminok felfedezése előtt tudták, hogy a gyümölcsök gyógyítják a skorbutot?


V: Igen, az emberek már jóval azelőtt tudták, hogy a gyümölcsök gyógyítják a skorbutot, hogy a vitaminok létezéséről tudtak volna.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3