Szeméremtesti rák (vulvarrák) – meghatározás, tünetek, kezelés

Szeméremtesti rák (vulvarrák) – tünetek, korai jelek, diagnózis és hatékony kezelések; megelőzés és teendők a korai felismerésért. Olvassa el részletes útmutatónkat.

Szerző: Leandro Alegsa

09-02-2026 21:13

A vulvarrák olyan betegség, amelyben a sejtek a szeméremtesten vagy a szeméremtesten található képletekben kórosan, ellenőrizetlenül szaporodnak. A szeméremtest (vulva) a női nemi szervek külső része: két bőrredőből, az úgynevezett szeméremajkakból áll, és ide tartozik a csikló, a hüvelybemenet és a környező bőr is. A vulvarrák leggyakrabban a szeméremajkak belső szélein jelentkezik. A rákot mindig attól a testrésztől nevezik el, ahonnan kiindul, még akkor is, ha később más szervekre is átterjed. Ha a rosszindulatú elváltozás a hüvelyben kezdődik, azt hüvelyráknak nevezik. A hüvely, más néven szülőcsatorna, a méh alja és a test külső része közötti üreges, csőszerű csatorna. Korai felismerés esetén a kezelés általában hatékonyabb.

Tünetek

A vulvarrák tünetei sokszor kezdetben enyhék, ezért fontos a rendszeres önvizsgálat és orvosi kontroll. Figyeljen a következő jelekre:

Hosszan tartó vagy visszatérő viszketés a szeméremtesten;
Fájdalom vagy égő érzés szexuális együttlétkor vagy a mindennapi tevékenységek során;
Dudor, csomó vagy megvastagodott bőrfelület a vulván;
Fekély vagy sebes, nem gyógyuló terület;
Vérzés a menstruáción kívül vagy rendellenes váladékozás;
Megnagyobbodott nyirokcsomók az ágyékban (fájhatnak vagy nem);
Helyi bőrelszíneződés vagy hámló, repedező bőrfelület.

Okok és kockázati tényezők

A pontos kiváltó okok sokszor nem ismertek, de több tényező növeli a kialakulás esélyét:

Human papillomavirus (HPV) fertőzés — különösen a HPV 16 és 18 típusok növelhetik a kockázatot;
Időskor — a vulvarrák gyakrabban fordul elő idősebb nőkben;
Korábbi vulváris intraepithelialis léziók (VIN) vagy más rákmegelőző állapotok;
Krónikus bőrbetegségek a vulván (például lichen sclerosus);
Immunrendszer legyengülése (pl. immunszuppresszív kezelés vagy HIV-fertőzés);
Dohányzás — növeli a HPV által okozott elváltozások kockázatát.

Diagnózis

Ha gyanús tünet jelentkezik, az orvos megtapintja és szemrevételezi a területet, szükség esetén colposcopia vagy vulvoszkópia segíthet a részletesebb vizsgálatban. A végleges diagnózishoz mindig szövettani mintavétel (biopszia) szükséges. További vizsgálatok:

Imaging: ultrahang, MRI, CT vagy PET-CT a daganat kiterjedésének felmérésére;
Nyirokcsomó-értékelés: sentinel (őrszem) nyirokcsomó biopszia vagy ágyék-nyirokcsomó eltávolítás;
Laborvizsgálatok és esetenként molekuláris vizsgálatok, amelyek a kezelés tervezéséhez hasznos információt adhatnak.

A stádium meghatározása (FIGO vagy TNM rendszeren alapuló besorolás) fontos a kezelés megtervezéséhez.

Kezeletési lehetőségek

A kezelés módját a daganat típusa, mérete, helye, a nyirokcsomók érintettsége és a páciens általános állapota határozza meg. Lehetőségek:

Műtét — a leggyakoribb elsődleges kezelés. Ide tartozik a helyi kimetszés (wide local excision), részleges vagy radikális vulvectomia, és szükség szerint az ágyéki nyirokcsomók eltávolítása vagy őrszem-nyirokcsomó vizsgálata.
Sugárkezelés — önmagában vagy kombinálva a műtéttel, különösen ha a daganat nagyobb vagy a nyirokcsomók érintettek.
Kemoterápia — előfordulhat előkezelésként (neoadjuváns), kiegészítő kezelésként (adjuváns) vagy előrehaladott betegség esetén palliatív céllal.
Célzott és immunterápia — bizonyos esetekben molekuláris jellemzők alapján mérlegelhető; ezen kezelések használata egyénre szabottan történik.

A műtétet követően rekonstrukciós beavatkozások és rehabilitáció (pl. fizioterápia, szexuális terápia) segíthetnek a funkció és életminőség helyreállításában. A kezelés célja lehet a gyógyítás, a tünetek enyhítése vagy a betegség terjedésének lassítása.

Prognózis és utánkövetés

A kilátások nagyban függenek a stádiumtól: korai stádiumban felfedezve jobb esélyek vannak a gyógyulásra. A kezelés után rendszeres kontrollok (fizikai vizsgálat, képalkotó vizsgálatok szükség szerint) fontosak az esetleges kiújulás korai felismeréséhez. A pontos kontrolltervet az onkológus határozza meg.

Megelőzés

HPV elleni védőoltás — jelentősen csökkenti a HPV-hez köthető elváltozások és így bizonyos vulvarrákok kockázatát;
Rendszeres nőgyógyászati vizsgálatok és panasz esetén időben orvoshoz fordulás;
Biztonságos szexuális szokások és dohányzásról való leszokás;
Krónikus vulváris bőrbetegségek kezelése és követése (például lichen sclerosus kezelése) a rákmegelőzés szempontjából is fontos.

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a fenti tünetek közül bármelyiket észleli, vagy a vulvában tartós változást tapasztal (pl. fájdalom, viszketés, fekély, csomó), kérjen időpontot nőgyógyászhoz vagy bőrgyógyászhoz. Korai kivizsgálás javítja a gyógyulás esélyét.

Megjegyzés: Ez az összefoglaló tájékoztató jellegű. Egyedi kérdések és terápiás döntések esetén mindig beszélje meg orvosával a lehetőségeket és a személyre szabott kezelési tervet.

Keres