Nyirokrendszer – a nyirok szerepe, nyirokcsomók és immunvédelem
Nyirokrendszer, nyirokcsomók és immunvédelem: ismerd meg, hogyan védik tested a fertőzésektől, mi a nyirok szerepe és miért duzzadnak a csomók.
Az emlősöknél a nyirokrendszer vékony erek hálózata, amelyek a vérerekhez hasonlóan a testben található szövetekbe ágaznak el. Ez az immunrendszer része. Ez egy egyirányú rendszer, amely a sejteket és a folyadékot visszaviszi a vérrendszerbe.
A nyirokerek a nyirokat, egy színtelen, vizes folyadékot és fehérvérsejteket szállítanak. A szövetek interstitialis folyadékából származik, amelyet a vérerek préselnek ki. A nyirokrendszer szállítja a fertőzések ellen küzdő sejteket, az úgynevezett limfocitákat, és részt vesz az idegen anyagok és sejttörmelékek eltávolításában a fagociták által. Második funkciója a zsírok szállítása a vékonybélből a vérbe.
A nyirokfolyadék összegyűlik a szövetekből, és a szelepes nyirokcsatornákba kerül. A szelepek gondoskodnak arról, hogy a nyirok a megfelelő irányba áramoljon. Visszafelé a vérrendszerbe vezető úton a nyirok a nyirokcsomóknak nevezett mirigyeken halad át, például a nyak hátsó részén, a hónaljban és az ágyékban. A nyirokcsomók a fertőzött testrész környékén megduzzadnak. Ez megakadályozza a fertőzés terjedését. Megakadályozza vagy csökkenti, hogy a kórokozók bekerüljenek az általános vérkeringésbe és eljussanak a test más részeibe.
A nyirok a vérrendszerbe kerül vissza. Emlősöknél normális körülmények között a nyirok nagy része a nyak tövében lévő nyirokcsomókon keresztül jut vissza a véráramba. Néhány gerinces állatnak bonyolultabb nyirokrendszere van. A kétéltűek például több "nyirokszívvel" rendelkeznek a nyirokáramlás szabályozására.
A nyirokrendszer részei és működése röviden
- Nyirokerek (kapillárisok, gyűjtőerek, törzsek): kis nyirokkapillárisok gyűjtik össze az interstíciális folyadékot, amelyek egyre nagyobb, szelepes gyűjtőerekbe és végül nagy törzsekké egyesülnek.
- Nyirokcsomók: kis, bab alakú szervek, amelyekben a nyirokban érkező idegen anyagokat, baktériumokat és vírusokat a helyi immunsejtek felismerik, megkötik és elpusztítják. Itt történik az antigének bemutatása és a limfociták aktiválása.
- Primer nyirokszervek: a csontvelő és a csecsemőmirigy (thymus), ahol a limfociták kifejlődnek és érnek.
- Szekunder nyirokszervek: lép, mandulák, nyirokcsomók és a nyirok diffúz szöveti halmazai, ahol a kifejlett immunsejtek találkoznak az antigénekkel.
- Lakteálok: a vékonybél parányi nyirokérhálózatai, amelyek a táplálékkal felvett zsírokat (chylus) veszik fel és viszik a központi keringés felé.
Immunvédelem
A nyirokrendszer kulcsszerepet játszik mind a veleszületett, mind a szerzett immunválaszokban. A nyirokcsomókban a limfociták (T- és B-sejtek) felismerik az idegen anyagokat, a fagociták és dendritikus sejtek elnyelik és bemutatják az antigéneket, és így specifikus ellenanyag- és sejtes válaszok indulnak be. A lép eltávolítja a sérült vagy öreg vörösvérsejteket és fontos a vérben keringenő kórokozók elleni védelemben.
Fontos élettani és klinikai jelenségek
- Nyirokcsomó-duzzanat (lymphadenopathia): fertőzéskor a csomók megnagyobbodhatnak és fájdalmasak lehetnek; daganatos áttét (metastasis) esetén rendszerint kemény, nem fájdalmas csomók figyelhetők meg.
- Nyiroködéma: a nyirokáramlás zavara (pl. nyirokerek sérülése, nyirokcsomók eltávolítása vagy rákos elzáródás) miatt kialakuló tartós duzzanat, elsősorban végtagokon. Kezelése kompressziós terápiával, manuális nyirokdrenázzsal és életmódbeli tanácsokkal történik.
- Fertőzések és gyulladások: a nyirokerek gyulladása (lymphangitis) és a csomók akut gyulladása gyakori kísérője a bakteriális fertőzéseknek.
- Onkológiai jelentőség: sok daganat a nyirokrendszeren keresztül terjed; a sentinel (őr) nyirokcsomó pontosítása és vizsgálata segít a stádium-meghatározásban.
Érdekességek és kiegészítő tudnivalók
A nyirok visszatérésének anatómiai útja nagyobb gerincesekben jól szervezett: a legtöbb nyirok végül a mellkasi törzsön (thoracicus ductus) keresztül a bal vénás szögletbe jut vissza, míg a jobb felső testfél nyirokát a jobb nyiroktörzs vezeti a jobb vénás szögletbe. Az emberi testben a nyirokáramlást nem egy izomszív biztosítja, hanem a vázizomzat mozgása, a belső nyomások változása és a nyirokereken található szelepek együttműködése.
Diagnosztika és kezelés
A nyirokrendszer állapotát fizikális vizsgálattal (tapintás), ultrahanggal, CT-vel, MRI-vel és specifikus módszerekkel, például lymphoscintigraphy-vel lehet vizsgálni. A patológiás nyirokcsomókat gyakran biopsziával (mintavétel) elemzik. A kezelési lehetőségek fertőzés esetén antibiotikumok, daganatos elváltozásnál műtét, sugár- vagy gyógyszeres onkoterápia, nyiroködéma esetén konzervatív kezelés (kompresszió, manuális drenázs) lehetnek.
A nyirokrendszer tehát nem csupán a szövetek „lefolyója”: aktív szereplője a szervezet védekezésének, a tápanyagok (különösen zsírok) felszívódásának és a test folyadékegyensúlyának fenntartásának.
Kérdések és válaszok
K: Mi a nyirokrendszer?
V: A nyirokrendszer vékony erek hálózata, amelyek a vérerekhez hasonlóan az egész testben elágaznak a szövetekbe. Az immunrendszer része, és a sejteket és a folyadékot visszaszállítja a véráramba.
K: Mit szállít?
V: A nyirokrendszer színtelen, vizes folyadékot, úgynevezett nyirokfolyadékot és fehérvérsejteket szállít a vérerekből kiszoruló interstitialis folyadékból.
K: Hogyan akadályozza meg a fertőzés terjedését?
V: A nyirok a nyirokcsomóknak nevezett mirigyeken keresztül jut vissza a véráramba. Amikor egy terület megfertőződik, ezek a csomópontok megduzzadnak, hogy megakadályozzák a fertőzés terjedését azáltal, hogy megakadályozzák vagy csökkentik a kórokozók bejutását az általános véráramba és a test más részeibe.
K: Melyek a nyirokcsomók általános elhelyezkedése?
V: A nyirokcsomók gyakori helye a nyak hátsó részén, a hónaljban és az ágyékban található területek.
K: Hogyan jut vissza a legtöbb nyirokcsomó az emlősök véráramába?
V: Az emlősöknél a nyirokcsomók többsége általában a nyak tövében lévő, nyirokcsomóknak nevezett kapcsolatokon keresztül tér vissza a véráramba.
K: Vannak az emlősöknél bonyolultabb rendszerű gerincesek?
V: Igen, néhány gerinces állatnak sokkal összetettebb rendszere van, mint az emlősöknek - például a kétéltűeknek több "nyirokcsomójuk" van, amelyek a nyirokfolyadék áramlását szabályozzák.
Keres