A hasnyálmirigy olyan szerv, amely hormonokat és enzimeket állít elő az emésztés elősegítésére. A hasnyálmirigy segít a szénhidrátok, zsírok és fehérjék lebontásában. A hasnyálmirigy a gyomor mögött, az emberi test bal oldalán található.

A hasnyálmirigy hormonokat termelő részét Langerhans-szigetnek nevezik. A Langerhans-szigetek a hasnyálmirigy összes sejtjének kis részét (2%-át) teszik ki. A Langerhans-szigetek attól függően változtatják meg, hogy melyik vegyi anyagot állítják elő, hogy mennyi más vegyi anyag van már a vérben. A hasnyálmirigy tehát azért dolgozik, hogy a vegyi anyagok szintjét egyensúlyban tartsa a szervezetben. Ha a Langerhans-szigetek leállnak, akkor az illető cukorbetegségben szenved. Az orvosok kísérleteznek azzal, hogy a Langerhans-szigetek sejtjeit egy donor szervezetéből veszik, és egy cukorbeteg személy hasnyálmirigyébe ültetik, hogy az illető meggyógyuljon.

A hasnyálmirigy a szervezet két rendszeréhez tartozik: az emésztőrendszerhez a tápanyagok lebontásában betöltött szerepe miatt, és az endokrin rendszerhez a hormontermelés miatt.

Anatómia és felépítés

A hasnyálmirigy hosszúkás, körülbelül 12–15 cm hosszú szerv, amelyet három fő részre szokás bontani: fej, test és farok. A feje a patkóbél (duodenum) felé néz, a farka pedig közel van a léphez. A szerv belsejében az exokrin részt apró acinusok alkotják, amelyek az emésztőenzimeket és a lúgos bikarbonát-oldatot termelik, és a kivezető csatornácskákon keresztül a vékonybélbe juttatják.

Exokrin működés — emésztőenzimek

A hasnyálmirigy exokrin funkciója az ételekből származó tápanyagok lebontása. Fő enzimjei közé tartozik a amiláz (szénhidrátok bontása), a lipáz (zsírok bontása) és különböző proteázok (fehérjék bontása), például tripszinogén és kimotripszinogén, amelyek a vékonybélben aktiválódnak (az enterokináz/enteropeptidáz hatására). A hasnyálmirigy ductussejtjei nagy mennyiségű bikarbonátot választanak ki, amely semlegesíti a gyomorból érkező savas gyomortartalmat, így optimális környezetet biztosít az enzimeknek.

Langerhans‑szigetek és a fő hormonok szerepe

A Langerhans‑szigetek különböző sejttípusokat tartalmaznak:

  • β‑sejtek: inzulint termelnek — csökkentik a vércukorszintet azáltal, hogy elősegítik a glükóz felvételét az izom‑ és zsírszövetbe, serkentik a glikogén‑ és zsírképzést, valamint gátolják a glükóztermelést a májban;
  • α‑sejtek: glukagont termelnek — növelik a vércukorszintet a glikogén bontásának és a glükoneogenezis serkentésével;
  • δ‑sejtek: szomatosztatint termelnek — több hormon, köztük az inzulin és glukagon felszabadulását is szabályozzák;
  • PP‑sejtek: hasnyálmirigy‑polipeptidet (pancreatic polypeptide) termelnek — szerepük az étkezéssel és az emésztőrendszer motilitásával kapcsolatos;
  • és kisebb mennyiségben ε‑sejtek, amelyek ghrelint termelnek.
A hormonok felszabadulását elsősorban a vércukorszint, valamint idegi és emésztő hormonális jelzések szabályozzák (például az incretinek: GLP‑1 és GIP).

Szabályozás és inzulin működése

Az inzulin kulcsfontosságú az energiafelhasználás és a vércukorszint egyensúlyának fenntartásában. Étkezés után, amikor emelkedik a vér glükózszintje, a β‑sejtek inzulint bocsátanak ki. Az inzulin:

  • növeli a sejtek glükózfelvételét (különösen izom- és zsírszövetben a GLUT4 transzporterek aktiválásával),
  • serkenti a glikogénképződést és csökkenti a glikogenolízist a májban,
  • elősegíti a fehérjeszintézist és a zsírok raktározását,
  • gátolja a zsírok és fehérjék lebontását, és gátolja a máj glükoneogenezisét.
Az inzulin hiánya vagy a sejtek inzulinra adott válaszának csökkenése (inzulinrezisztencia) vezet magas vércukorszinthez és cukorbetegség kialakulásához.

Gyakori betegségek és kezelési lehetőségek

A hasnyálmirigy betegségei közé tartoznak:

  • Akut és krónikus hasnyálmirigy‑gyulladás (pancreatitis) — fájdalmas gyulladás, amelyet okozhatnak például kövesség (epekövesség), túlzott alkoholfogyasztás, magas trigliceridszint vagy egyes gyógyszerek. Súlyos esetben életveszélyes lehet.
  • Hasnyálmirigyrák — leggyakrabban ductalis adenokarcinóma formájában jelentkezik, rossz túlélési mutatókkal, ezért korai felismerése és kezelése kihívást jelent.
  • Cukorbetegség — ha a Langerhans‑szigetek β‑sejtjei elpusztulnak (1‑es típusú cukorbetegség), az inzulin pótlása szükséges; 2‑es típusú cukorbetegségben inzulinrezisztencia mellett a β‑sejtek kimerülése miatt alakulhat ki relatív inzulinhiány.
  • Exokrin elégtelenség — például cisztás fibrózis vagy krónikus pancreatitis esetén előfordulhat, hogy a mirigy nem termel elegendő emésztőenzimet; ennek kezelésére pankreász enzimpótlás alkalmazható.
Kezelési lehetőségek: fájdalom- és gyulladáscsökkentés, táplálás és folyadékpótlás akut pancreatitisben, sebészi beavatkozás daganat vagy szövődmények esetén, inzulin‑ vagy gyógyszeres terápia cukorbetegeknek, valamint kísérleti és speciális kezelések, mint az Langerhans-sziget átültetés vagy hasnyálmirigy‑transzplantáció (ezek általában immunszuppressziót igényelnek és donorhiány korlátozza alkalmazásukat).

Életmód és megelőzés

A hasnyálmirigy egészségének megőrzéséhez hasznos az egészséges testsúly fenntartása, mérsékelt alkoholfogyasztás, kiegyensúlyozott étrend (kevesebb feldolgozott zsír és finomított cukor) és a rendszeres testmozgás. Ezen kívül a korai orvosi kivizsgálás és a megfelelő kezelés csökkentheti a súlyos szövődmények kockázatát.