Kofaktor

A kofaktor (vagy kofaktor) olyan kémiai vegyület, amely nem fehérje, de egy fehérjéhez kapcsolódik. A vegyületre a fehérje biológiai aktivitásához van szükség. A legtöbb esetben a fehérje egy enzim, és a kofaktor segíti az enzim működését. Ha ez így van, a kofaktorokat koenzimeknek is nevezik.

A kofaktorokat, amelyek összetett szerves molekulák, gyakran koenzimeknek nevezik. Ha kovalens kötéssel kapcsolódnak egymáshoz, akkor prosztetikus csoportot alkotnak. Ha azonban csak ideiglenesen kapcsolódnak, akkor a kofaktor egy ko-szubsztrát.

Egyes enzimeknek több kofaktorra van szükségük. A szerves kofaktorok gyakran vitaminok, vagy vitaminokból készültek. A fémionok gyakran kofaktorok, de sok kofaktornak van szervetlen és szerves része is.

Egy egyszerű [Fe2 S2 ] klaszter, amely két vasatomot és két kénatomot tartalmaz, négy fehérje ciszteinmaradvány által koordinálva.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a kofaktor?

V: A kofaktor olyan kémiai vegyület, amely egy fehérjéhez kapcsolódik, és szükséges a fehérje biológiai aktivitásához.

K: Mi a szerepe a kofaktornak?

V: A kofaktor szerepe az, hogy segítse az enzimet biológiai tevékenységének elvégzésében.

K: Milyen más nevet kapnak a kofaktorok, amelyek összetett szerves molekulák?

V: Az összetett szerves molekulákból álló kofaktorokat koenzimeknek is nevezik.

K: Mi a különbség a prosztetikus csoport és a ko-szubsztrát között?

V: Egy kofaktor akkor protetikus csoport, ha kovalens kötéssel kapcsolódik a fehérjéhez, míg akkor kozubsztrát, ha ideiglenesen kapcsolódik a fehérjéhez.

K: Milyen típusú molekulák lehetnek kofaktorok?

V: A kofaktorok lehetnek szerves molekulák, gyakran vitaminok vagy vitaminokból származó molekulák, és szervetlen fémionok.

K: Vannak olyan enzimek, amelyek több kofaktortól függenek?

V: Igen, néhány enzimnek több kofaktorra van szüksége a megfelelő működéshez.

K: Lehetnek szerves és szervetlen molekulák is részei egy kofaktornak?

V: Igen, sok kofaktor szervetlen és szerves részekből is áll.