A Nature, amely először 1869. november 4-én jelent meg, a világ legtöbbet idézett tudományos folyóirata. Ez a leghosszabb ideje folyamatosan megjelenő tudományos hetilap is, amelynek első szerkesztője Sir Norman Lockyer volt. A folyóirat központja Londonban található, megjelenése angol nyelvű és hetente jelenik meg.

Történet és kiadás

A Nature a 19. század végén jött létre, és azóta alapvető szerepet tölt be a tudományos kommunikációban. Kezdetektől fogva multidiszciplináris szemlélettel működik, és a modern tudományos folyóiratok közül kiemelkedik történelmi hagyományával és nemzetközi tekintélyével. A lap kiadója ma a Springer Nature (korábban Nature Publishing Group), amely a Nature mellett számos vele rokon, ún. „Nature” márkájú folyóiratot ad ki.

Tartalom és formátum

A legtöbb tudományos folyóirat ma már erősen szakosodott. A Nature azon kevés folyóiratok egyike, amely még mindig eredeti kutatási cikkeket közöl a tudomány teljes spektrumában. A Nature-ben cikkek vagy levelek formájában fontos új eredmények és eredeti tudományos kutatások jelennek meg. Emellett rendszeresen közölnek Review típusú összefoglalókat, kritikákat és állásfoglalásokat is.

A lapszámok elején szerkesztőségi cikkeket, híreket és a tudósok általános érdeklődésére számot tartó cikkeket találunk. A témák között szerepelnek aktuális ügyek, a tudomány finanszírozása, az üzleti élet, a tudományos etika és a kutatási áttörések. Vannak könyvekkel és művészetekkel foglalkozó rovatok is. A cikkek terjedelmi korlátai miatt a nyomtatott szöveg gyakran a szóban forgó munka összefoglalója. A részleteket a folyóirat honlapján található kiegészítő anyagban lehet elhelyezni.

A cikktípusok között megtalálhatók:

  • Articles — teljes kutatási közlemények részletes módszertannal és adatokkal;
  • Letters — rövidebb, gyorsan közlendő eredmények;
  • Reviews és Perspectives — áttekintések egy adott területről;
  • News & Views, Comment és Editorial — szakértői magyarázatok, vélemények és szerkesztőségi állásfoglalások;
  • egyéb rovatok: könyv- és művészeti recenziók, karrier-tanácsok és tudománypolitikai elemzések.

Szerkesztés, lektorálás és kiválasztás

A Nature szakmai lektorálási (peer review) rendszert alkalmaz: beérkező kéziratokat szerkesztők előszűrnek, majd külső szakértőkhöz továbbítanak. A folyamat különösen szigorú, és a lap híres magas elutasítási arányáról; csak a beérkező kéziratok kis hányada jelenik meg végül publikációként. A szerkesztők célja, hogy a kiválasztott munkák széles olvasóközönség számára is érthetőek és jelentősek legyenek.

Közönség, hatás és kritikák

A folyóirat elsődleges célközönsége a kutató tudósok, de az olvasók között sok más, a tudomány iránt érdeklődő személy is megtalálható. Ezért a cikkeket úgy írják és szerkesztik, hogy azok érthetőek legyenek más szakterületek tudósai és a művelt nagyközönség számára is. A Nature nagy hatással van tudománypolitikára, finanszírozási döntésekre és a tudományos eredmények gyors elterjedésére.

Ugyanakkor a lapot időről időre éri kritika is: a rendkívüli válogatottság miatt felmerülhet a reprezentativitás kérdése, és előfordultak visszavonások vagy vitatott publikációk is. Mindezek ellenére a Nature továbbra is a tudományos közösség meghatározó fórumának számít.

Kapcsolódó folyóiratok és digitális jelenlét

A Nature egy sor olyan szakfolyóiratot váltott ki, amelyek hosszabb, technikai jellegű cikkeket közölnek, amelyek nem lennének alkalmasak a Nature szélesebb olvasóközönsége számára. Ide tartoznak többek között a Nature márkacsaládhoz tartozó speciális szakterületi címek (például Nature Genetics, Nature Medicine, Nature Physics), valamint nyílt hozzáférésű lapok, mint a Nature Communications vagy a Scientific Reports.

Napjainkban a Nature erőteljes online jelenléttel rendelkezik: a nature.com oldalon a teljes tartalom kereshető, és gyakran bővebb kiegészítő anyagokat, adatokat, ábrákat, videókat és podcastokat is elérhetővé tesznek. A kiadvány hibrid nyílt hozzáférési modellt alkalmaz: egyes cikkek ingyenesen elérhetők, mások előfizetéshez kötöttek.

Összefoglalás

A Nature több mint másfél évszázada meghatározó szereplője a tudományos kommunikációnak. Multidiszciplináris jellegével, magas szakmai követelményeivel és széles olvasóbázisával továbbra is az egyik legbefolyásosabb tudományos folyóirat a világon.