Immunitás (biológia)
Az immunitás a szervezet azon képessége, hogy megvédje magát az "idegen testekkel" szemben. Ez a fertőzések kilökését, a tüdőbe jutó por eltávolítását és a rákos sejtek elpusztítását jelenti. A védőoltások a természetes immunrendszerre építenek, hogy az ember ellenállóvá váljon bizonyos betegségekkel szemben.
A védettség kétféle lehet. A veleszületett immunitás védi a gazdaszervezetet a fertőzéssel szemben, de nincs "memóriája", így nem biztosít hosszú távú védettséget.
A második típus az adaptív immunitás, amely rendelkezik egyfajta "memóriával". Hosszú távú védelmet nyújt a specifikus kórokozókkal szemben.
Minden állat, növény és gomba rendelkezik valamilyen veleszületett immunitással. A gerincesek adaptív immunitással is rendelkeznek.
Egyes betegségek ellen védőoltással (a betegséget okozó elpusztult vagy legyengített vírus vagy baktérium beadásával) lehet védekezni. Ezáltal a szervezet megtanulja, hogy a vírus/baktérium hogyan károsítja a szervezetet, és gyorsabban reagál a vírus/baktérium elleni küzdelemre, amikor ismét kapcsolatba kerül a vírussal/baktériummal. Amikor a szervezet védekezett a vírus/baktérium ellen, akkor egy "hálóba" fogja az adott vírust/baktériumot, így amikor a vírus/baktérium visszatér, akkor könnyebben fogja be azokat a vírusokat/baktériumokat is.
Az immunológia története
Az immunológia az immunrendszer felépítését és működését vizsgáló tudományág. Az orvostudományból és a betegségekkel szembeni immunitás okainak korai vizsgálatából ered.
A védettség legkorábbi ismert említése az i. e. 430-ban, az athéni pestisjárvány idején történt. Thuküdidész feljegyezte, hogy azok az emberek, akik meggyógyultak egy korábbi járványból, képesek voltak ápolni a betegeket anélkül, hogy másodszor is elkapták volna a betegséget.
A 18. században Pierre-Louis de Maupertuis kísérleteket végzett skorpióméreggel, és megfigyelte, hogy egyes kutyák és egerek immunisak voltak erre a méregre.
Ezt és a szerzett immunitással kapcsolatos egyéb megfigyeléseket később Louis Pasteur is felhasználta a védőoltások kifejlesztésében és a betegségekbaktériumelméletében. Pasteur elmélete szöges ellentétben állt a korabeli betegségelméletekkel, például a miaszmaelmélettel.
Csak Robert Koch 1891-es bizonyításai után - amelyekért 1905-ben Nobel-díjat kapott - erősítették meg, hogy a mikroorganizmusok a fertőző betegségek okozói. A vírusokat 1901-ben, a sárgaláz vírus Walter Reed általi felfedezésével igazolták, hogy emberi kórokozók.
Az immunológia a 19. század vége felé gyors fejlődésen keresztül nagyot lépett előre a humorális immunitás (antitestek) és a sejtes immunitás (T-sejtek és dendritikus sejtek) tanulmányozása terén.
Különösen fontos volt Paul Ehrlich munkássága, aki az antigén-antitest reakció specifitásának magyarázatára az oldallánc-elméletet javasolta; a humorális immunitás megértéséhez való hozzájárulását 1908-ban Nobel-díjjal ismerték el, amelyet a sejtimmunológia megalapítójával, Elie Mechnikovval együtt ítéltek oda.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a védettség?
V: Az immunitás a szervezet azon képessége, hogy megvédje magát az idegen testektől, például a fertőzésektől, a portól és a rákos sejtektől.
K: Milyen kétféle immunitás létezik?
V: Az immunitás két típusa a veleszületett immunitás és az adaptív immunitás.
K: Mit csinál a veleszületett immunitás?
V: A veleszületett immunitás megvédi a gazdaszervezetet a fertőzéssel szemben, de nincs memóriája, így nem biztosít hosszú távú védettséget.
K: Mit csinál az adaptív immunitás?
V: Az adaptív immunitásnak van egyfajta memóriája, így hosszú távú védelmet nyújt a specifikus kórokozókkal szemben.
K: Minden állat, növény és gomba rendelkezhet veleszületett immunitással?
V: Igen, minden állat, növény és gomba rendelkezik valamilyen veleszületett immunitással.
K: Mit tesz a védőoltás?
V: A védőoltás a betegséget okozó elhalt vagy legyengített vírust vagy baktériumot fecskendez be, ami lehetővé teszi a szervezet számára, hogy megtanulja, hogyan károsítja a vírus/baktérium a szervezetet, és gyorsabban reagáljon a leküzdésére, amikor ismét kapcsolatba kerül a vírussal/baktériummal.
K: Hogyan foglyul ejt a szervezet bizonyos vírusokat/baktériumokat?
V: Amikor a szervezet megvédte magát egy vírus/baktérium ellen, bizonyos vírusokat/baktériumokat egy "hálóba" zár, hogy amikor a vírus/baktérium visszatér, könnyebben csapdába ejtse azokat a vírusokat/baktériumokat is.
