Az A-dúr
Az A-dúr (vagy A-kulcs) egy dúr skála, amelynek alaphangja A. A hangnem három dúr.
Relatív mollja fisz-moll. Az A-dúr az egyetlen olyan hangnem, ahol a 2 ^ {\displaystyle {\hat {2}}}
nápolyi szext akkordhoz egy flat és egy természetes véletlenre is szükség van.
Az A-dúrban nem született annyi szimfónia, mint a D-dúrban vagy a G-dúrban, de több, mint más szisz-kulcsokban. Beethoven 7. szimfóniája, Bruckner 6. szimfóniája és Mendelssohn 4. szimfóniája szinte az összes szimfónia ebben a hangnemben született a romantika korában. Mozart klarinétversenye és klarinétkvintettje is A-dúrban szól. Mozart gyakran használta az A-dúr klarinétot.
A kamarazenében gyakran használják az A-dúr hangnemet. Johannes Brahms, César Franck és Gabriel Fauré A-dúr hegedűszonátákat írt. Peter Cropper azt mondta, hogy az A-dúr "a legteljesebben hangzó hangnem a hegedű számára", amikor Beethoven Kreutzer-szonátájáról beszélt.
Christian Friedrich Daniel Schubart szerint az A-dúr olyan hangnem, amely "az ártatlan szerelem kinyilatkoztatására, ... a reményre, hogy az elváláskor viszontlátjuk a szeretett személyt; az ifjúkori vidámságra és az Istenbe vetett bizalomra" alkalmas.
Amikor a zenekari zene A-dúrban szól, a timpani általában A és E hangnemben szól, egymástól egy ötöd távolságra. A legtöbb más hangnemben egy negyed távolságra vannak egymástól.
Felszálló és leszálló A-dúr skála.
Skálák és kulcsok
| · v · t · e Diatonikus skálák és kulcsok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A táblázatban az egyes skálákhoz tartozó éles vagy búr hangok száma látható. A moll skálák kisbetűvel vannak írva. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kérdések és válaszok
K: Mi az a major?
A: A dúr (vagy A-kulcs) egy dúr skála, amelynek alaphangja A. A kulcsjelzése három dúr.
K: Mi az A-dúr relatív mollja?
V: Az A-dúr relatív mollja az fisz-moll.
K: Hány szimfónia van az A-dúr hangnemben?
V: Az A-dúrban nem annyi szimfónia van, mint a D-dúrban vagy a G-dúrban, de több, mint a többi szisz-kulcsban. Beethoven 7. szimfóniája, Bruckner 6. szimfóniája és Mendelssohn 4. szimfóniája szinte az összes szimfónia ebben a hangnemben született a romantika korában.
K: Milyen műveket komponált Mozart A-dúrban?
V: Mozart klarinétversenyét és klarinétkvintettjét egyaránt A-dúrban komponálta.
K: Miért mondja Peter Cropper, hogy az A-dúr "a legteljesebb hangzású hangnem a hegedű számára"?
V: Peter Cropper szerint az A-dúr "a legteljesebben hangzó hangnem a hegedű számára", mert a hegedűn megszólaltatva teltebb hangot ad, mint más hangnemek.
K: Christian Friedrich Daniel Schubart szerint milyen érzelmeket lehet kifejezni az ebben a hangnemben írt zenével?
V: Christian Friedrich Daniel Schubart szerint az ebben a hangnemben írt zene olyan érzelmeket fejezhet ki, mint az ártatlan szerelem kinyilatkoztatása, a remény, hogy az ember búcsúzáskor viszontlátja a szerelmét, a fiatalos vidámság és az Istenbe vetett bizalom.
K: Hogyan szokták beállítani a timpanit, amikor zenekari zenét játszanak, amelyet ebben a hangnemben írtak?
V: Amikor zenekari zenét játszanak, amely ebben az A-dúr hangnemben íródott, a timpánokat általában úgy állítják be, hogy egy oktávnyi távolságra legyenek egymástól a hangok - általában egy "A" és egy "E". A legtöbb más hangnemben ehelyett egy kvart távolságra vannak egymástól.
