A-dúr hangnem: jellemzés, híres művek és gyakori használat
Fedezd fel az A-dúr hangnem jellemzését, híres műveit (Beethoven, Mozart), kamarazenei, klarinét- és hegedűhasználatát, valamint romantikus, reményteli hangulatát.
Az A-dúr (vagy A-kulcs) egy dúr skála, amelynek alaphangja A. A hangnem hangnemjegyzete három keresztet tartalmaz: Fisz, Cisz és Gisz (F#, C#, G#). Párhuzamos mollja az A-mollnak megfelelően az A-moll, relatív mollja pedig a fisz-moll (fisz-moll, F#-moll).
Elméleti jellegzetességek
Az A-dúr skála hangjai: A – H – Cisz – D – E – Fisz – Gisz. A kulcshoz tartozó hármashangzatokat és fokokat a klasszikus hangelmélet szerint értelmezzük; a párhuzamos és relatív kapcsolatok mellett fontos a domináns (E) és a szubdomináns (D) szerepe a tonalitásban.
A nápolyi szext (Neapolitan sixth, IIb) fogalmát tekintve: az A-dúrban ez az akkord a második fok lelapított változatára épül, tehát B♭ (B-flat) alaphangon áll, és ezért a kottaírásban B♭-jel (b) alkalmazása szükséges. (A forrásszövegben szereplő matematikai jelölés: 2 ^ {\displaystyle {\hat {2}}}
a második fok jelölésére utalhat.)
Hangszertani és zenei gyakorlati vonatkozások
Az A-dúr különösen kedvező a hegedű számára: az A és E nyitott húr (alaphúr és domináns) rezonanciája miatt a hangnem meleg, telt és „csengő” hangzású lehet vonósoknál. Emiatt gyakran választják hegedű- és kamaraművek, illetve hangszeres solo-művek számára.
A zenekari szolfőzési gyakorlatban a timpani általában az alaphangra és a dominánsra van beállítva; A-dúr esetén ez tipikusan A és E, tehát ezek egymástól egy ötöd távolságra állnak. (A timpani hangolása a repertoártól és a korstílustól függően változhat.)
Karakter és zeneesztétikai megítélés
A korabeli elméleti írások és zeneszerzői megjegyzések szerint az A-dúrt gyakran a derű, a melegség, a remény és a barátság hangnemének tartották. Christian Friedrich Daniel Schubart például az A-dúrt alkalmasnak nevezte „az ártatlan szerelem kinyilatkoztatására, ... a reményre, hogy az elváláskor viszontlátjuk a szeretett személyt; az ifjúkori vidámságra és az Istenbe vetett bizalomra”. Ez a karakterleírás a klasszikus-romantikus esztétikában elterjedt hangulatkategóriák közé tartozik.
Gyakori felhasználás és repertoár
Bár az A-dúrban kevesebb szimfónia született, mint például a D-dúr vagy a G-dúr hangnemben, nem nélkülözi a jelentős darabokat. Ilyen például:
- Beethoven 7. szimfóniája (A-dúr)
- Bruckner 6. szimfóniája (A-dúr)
- Mendelssohn 4. szimfóniája, az "Olasz" (A-dúr)
Ezek a művek különösen a romantika korában jelentős művek az A-dúr repertoárjában; a kor romantikus esztétikája és az orchestra színezete kedvezett ennek a hangnemnek (romantika).
Mozart klarinétversenye és klarinétkvintettje is A-dúrban szól. Mozart különösen kedvelte a klarinét hangolását és lehetőségeit A-dúrban, ami részben a korabeli klarinét hangolásának és a hangszer színezetének tulajdonságaiból adódik.
A kamarazene területén is gyakori az A-dúr használata: Johannes Brahms, César Franck és Gabriel Fauré is írt A-dúr hegedűszonátákat. Peter Cropper a hegedűre vonatkozóan azt mondta, hogy az A-dúr „a legteljesebben hangzó hangnem a hegedű számára”, amikor például Beethoven Kreutzer-szonátájáról beszélt — ez a megállapítás a hegedű rezonanciájából és az A/E nyitott húrok előnyös hatásából ered.
Összegzés
Az A-dúr egy sokoldalú, meleg, könnyen rezgő hangnem, amely különösen előnyös hegedűs és kamaraművek számára, ugyanakkor jelentős zenekari darabokban és egyéni szólórepertoárban is előfordul. Teoretikailag egyszerű kulcsként három kereszt jellemzi, relatív mollja a fisz-moll, és külön elméleti érdeklődést jelent a nápolyi (IIb) akkord előfordulása, amelyben a második fok lelapítása (B♭) explicit jelölést igényel.
Felszálló és leszálló A-dúr skála.
Skálák és kulcsok
| · v · t · e Diatonikus skálák és kulcsok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A táblázatban az egyes skálákhoz tartozó éles vagy búr hangok száma látható. A moll skálák kisbetűvel vannak írva. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kérdések és válaszok
K: Mi az a major?
A: A dúr (vagy A-kulcs) egy dúr skála, amelynek alaphangja A. A kulcsjelzése három dúr.
K: Mi az A-dúr relatív mollja?
V: Az A-dúr relatív mollja az fisz-moll.
K: Hány szimfónia van az A-dúr hangnemben?
V: Az A-dúrban nem annyi szimfónia van, mint a D-dúrban vagy a G-dúrban, de több, mint a többi szisz-kulcsban. Beethoven 7. szimfóniája, Bruckner 6. szimfóniája és Mendelssohn 4. szimfóniája szinte az összes szimfónia ebben a hangnemben született a romantika korában.
K: Milyen műveket komponált Mozart A-dúrban?
V: Mozart klarinétversenyét és klarinétkvintettjét egyaránt A-dúrban komponálta.
K: Miért mondja Peter Cropper, hogy az A-dúr "a legteljesebb hangzású hangnem a hegedű számára"?
V: Peter Cropper szerint az A-dúr "a legteljesebben hangzó hangnem a hegedű számára", mert a hegedűn megszólaltatva teltebb hangot ad, mint más hangnemek.
K: Christian Friedrich Daniel Schubart szerint milyen érzelmeket lehet kifejezni az ebben a hangnemben írt zenével?
V: Christian Friedrich Daniel Schubart szerint az ebben a hangnemben írt zene olyan érzelmeket fejezhet ki, mint az ártatlan szerelem kinyilatkoztatása, a remény, hogy az ember búcsúzáskor viszontlátja a szerelmét, a fiatalos vidámság és az Istenbe vetett bizalom.
K: Hogyan szokták beállítani a timpanit, amikor zenekari zenét játszanak, amelyet ebben a hangnemben írtak?
V: Amikor zenekari zenét játszanak, amely ebben az A-dúr hangnemben íródott, a timpánokat általában úgy állítják be, hogy egy oktávnyi távolságra legyenek egymástól a hangok - általában egy "A" és egy "E". A legtöbb más hangnemben ehelyett egy kvart távolságra vannak egymástól.
Keres