Cisz-dúr
A C♯-dúr (vagy Cisz-dúr) egy C♯-alapú dúr skála. A hangnemben hét dúr van.
Relatív mollja az a♯moll, párhuzamos mollja pedig a c♯moll. Enharmonikus megfelelője a D♭-dúr.
Amikor a hárfa Cisz-dúrra van hangolva, akkor minden pedál a legalsó pozícióban van. Mivel így az összes húr rövidebbé válik, kevésbé rezonál.
A legtöbb zeneszerző inkább az enharmonikus egyenértékű Desz-dúr hangnemet használja, mivel abban csak öt fisz van. Johann Sebastian Bach azonban valójában a Cisz-dúrt választotta a 3. Prelúdium és fúga számára a Jól temperált zongora mindkét könyvében. Liszt Ferenc a 6. Magyar rapszódiában a darab elején a Desz-dúrról Cisz-dúrra változtatja a hangnemet. Maurice Ravel a Gaspard de la nuit című zongoraszvitjének Ondine című darabjában a Cisz-dúr hangnemet használta tonikaként.
Louis Vierne a Messe solennelle utolsó darabjában a Cisz-dúrt használta.
Felszálló és leszálló Cisz-dúr skála.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a C♯ major?
V: A C♯-dúr (vagy Cisz-dúr) egy C♯-alapú dúr skála. A kulcsjelzése hét dúrból áll.
K: Mi a C♯-dúr relatív mollja?
V: A C♯-dúr relatív mollja az a♯ moll.
K: Mi a C♯-dúr párhuzamos mollja?
V: A C♯-dúr párhuzamos mollja a C♯ moll.
K: Mi a Cisz-dúr enharmonikus megfelelője?
V: A Cisz-dúr enharmonikus megfelelője a D♭-dúr.
K: Hogyan befolyásolja a hárfa hangolása, hogy ebben a hangnemben játsszon, a hangminőséget?
V: Amikor egy hárfát úgy hangolnak, hogy ebben a hangnemben játsszon, minden pedál a legalsó pozícióba kerül, ami kevésbé rezonál, mivel minden húr rövidebbé válik.
K: Miért használja a legtöbb zeneszerző inkább a Desz-dúr hangnemet?
V: A legtöbb zeneszerző azért használja inkább a Desz-dúr hangnemet, mert ebben a hangnemben csak öt flat van, míg a Cisz-dúrban ugyanez a hang hét szúrral rendelkezik.
K: Vannak olyan ismert darabok, amelyeket kifejezetten erre a hangnemre írtak?
V: Igen, Johann Sebastian Bach ebben a hangnemben írta a 3. Prelúdium és fúgát a Jól temperált zongoraverseny mindkét könyvéből, Liszt Ferenc a 6. Magyar rapszódia elején a Desz-dúr hangnemet erre a hangnemre cserélte, Maurice Ravel a Gaspard de la nuit című zongoraszvitjének Ondine című darabjában használta tonikusként, Louis Vierne pedig a Messe solennelle záródarabjaként.
