C♯-dúr (Cisz-dúr): skála, kapcsolódó mollok és híres művek
C♯-dúr (Cisz-dúr): skála, relatív és párhuzamos mollok, enharmonikus megfelelők és híres művek (Bach, Liszt, Ravel) – elmélet és zenei példa egy helyen.
A C♯-dúr (vagy Cisz-dúr) egy C♯-alapú dúr skála. A hangnemben hét dúr van. A Cisz-dúr hangnem jelölésekor a hangnem-kulcsban hét kereszt (fiszek) szerepel: F♯, C♯, G♯, D♯, A♯, E♯ és B♯ (magyar elnevezéssel: fisz, cisz, gisz, disz, aisz, eisz, hisz).
Skála és fokok
A C♯-dúr skála hangjai (fokai) lejegyzés szerint:
- C♯ – tonika (I)
- D♯ – szupertonika (II)
- E♯ – mediáns (III) (E♯ hang elnevezése azért fontos, hogy megmaradjon a skála helyes hangrendi leírása)
- F♯ – szubdomináns (IV)
- G♯ – domináns (V)
- A♯ – szubmediáns (VI)
- B♯ – vezetőhang (VII)
- C♯ – oktáva
Így a skála hangjai sorban: C♯, D♯, E♯, F♯, G♯, A♯, B♯, C♯. Bár hangzásukban E♯ = F és B♯ = C, írásban E♯-ként és B♯-ként szerepelnek a tiszta dúr felépítés miatt.
Akkordok a hangnemben
A skála fokaira épített alaptriádok (háromhangzatok):
- I — C♯ nagy (C♯)
- II — D♯ kismoll (D♯m)
- III — E♯ kismoll (E♯m)
- IV — F♯ nagy (F♯)
- V — G♯ nagy (G♯)
- VI — A♯ kismoll (A♯m)
- VII — B♯ csökkentett (B♯°)
Hétfokú (szépített) akkordoknál például a I7 = C♯maj7, a V7 = G♯7 stb. Az E♯m és B♯° jelöléseket az írásmód következetessége indokolja, habár hallásra E♯m olyan, mint Fm, B♯° pedig mint C°.
Relációk, enharmonikus megfelelő
Relatív mollja az a♯moll, párhuzamos mollja pedig a c♯moll. Enharmonikus megfelelője a D♭-dúr (Desz-dúr), amelyet gyakran előnyben részesítenek a zeneszerzők és karmesterek, mert abban csak öt b (bes, es, as, des, ges) szerepel a hangnem-kulcsban, tehát egyszerűbb az írásmód és az olvashatóság.
Hangszeres megfontolások
Amikor a hárfa Cisz-dúrra van hangolva, akkor minden pedál a legalsó pozícióban van. Mivel így az összes húr rövidebbé válik, kevésbé rezonál, ezért a C♯-dúr különösen a pedálhárfán kevésbé előnyös karakterű lehet. Hegedűsök, fúvósok és vokális szólamok számára sem mindig praktikus a nagy számú kereszt használata. A zongorán és általában a temperamentumok használatánál viszont minden hangnem elérhető; az egyenlő temperálás miatt a Cisz-dúr nem különbözik hangzásban más kulcsoktól, csak az írásmód nehezebb.
Gyakorlati megjegyzések és irodalmi példák
A legtöbb zeneszerző inkább az enharmonikus egyenértékű Desz-dúr hangnemet használja, mivel abban csak öt fisz van. Johann Sebastian Bach azonban valójában a Cisz-dúrt választotta a 3. Prelúdium és fúga számára a Jól temperált zongora mindkét könyvében. Liszt Ferenc a 6. Magyar rapszódiában a darab elején a Desz-dúrról Cisz-dúrra változtatja a hangnemet. Maurice Ravel a Gaspard de la nuit című zongoraszvitjének Ondine című darabjában a Cisz-dúr hangnemet használta tonikaként.
Louis Vierne a Messe solennelle utolsó darabjában a Cisz-dúrt használta.
Összefoglalás
A C♯-dúr ritkábban választott hangnem a gyakorlati írásmód és olvashatóság miatt, azonban zenetörténeti és hangszeres példákban világosan megjelenik. Elméletileg és temperezésben teljes értékű, jellegzetessége a hét kereszt a kulcsjelben, valamint az E♯ és B♯ használata a skála következetes felépítéséhez.
Felszálló és leszálló Cisz-dúr skála.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a C♯ major?
V: A C♯-dúr (vagy Cisz-dúr) egy C♯-alapú dúr skála. A kulcsjelzése hét dúrból áll.
K: Mi a C♯-dúr relatív mollja?
V: A C♯-dúr relatív mollja az a♯ moll.
K: Mi a C♯-dúr párhuzamos mollja?
V: A C♯-dúr párhuzamos mollja a C♯ moll.
K: Mi a Cisz-dúr enharmonikus megfelelője?
V: A Cisz-dúr enharmonikus megfelelője a D♭-dúr.
K: Hogyan befolyásolja a hárfa hangolása, hogy ebben a hangnemben játsszon, a hangminőséget?
V: Amikor egy hárfát úgy hangolnak, hogy ebben a hangnemben játsszon, minden pedál a legalsó pozícióba kerül, ami kevésbé rezonál, mivel minden húr rövidebbé válik.
K: Miért használja a legtöbb zeneszerző inkább a Desz-dúr hangnemet?
V: A legtöbb zeneszerző azért használja inkább a Desz-dúr hangnemet, mert ebben a hangnemben csak öt flat van, míg a Cisz-dúrban ugyanez a hang hét szúrral rendelkezik.
K: Vannak olyan ismert darabok, amelyeket kifejezetten erre a hangnemre írtak?
V: Igen, Johann Sebastian Bach ebben a hangnemben írta a 3. Prelúdium és fúgát a Jól temperált zongoraverseny mindkét könyvéből, Liszt Ferenc a 6. Magyar rapszódia elején a Desz-dúr hangnemet erre a hangnemre cserélte, Maurice Ravel a Gaspard de la nuit című zongoraszvitjének Ondine című darabjában használta tonikusként, Louis Vierne pedig a Messe solennelle záródarabjaként.
Keres