E-moll (Em) hangnem — definíció, skála és szerepe a gitárzenében
Fedezd fel az E‑moll (Em) skálát, definícióját és szerepét a gitárzenében — miért illik a hangszerhez, és hogyan használják klasszikusban és metalban.
Lásd még: E-dúr, vagy esz-moll.
Az e-moll (Em, Mim) egy moll skála, amelynek alaphangja az E. Az e-moll skálája (természetes moll) hangról hangra: E — F ♯ — G — A — B — C — D — E. A hangjegye az E, a hangnem jelzése pedig Em. A rokon dúr a G-dúr, amely ugyanazt az egy kereszt (F♯) előjegyzést tartalmazza.
Harmónia és gyakori akkordok
Az e-moll természetes moll fokai és az ezekből képződő alaptriádok (természetes moll szerint):
- i — E moll (E G B)
- ii° — F# dim (F♯ A C)
- III — G dúr (G B D)
- iv — A moll (A C E)
- v — B moll (B D F♯) — a természetes mollban; gyakori a harmónikus moll használata is, ekkor a v fok nagy III-as áthangzásával B dúr (B D♯ F♯) válik dominánssá.
- VI — C dúr (C E G)
- VII — D dúr (D F♯ A)
Ezeket a fokokat és akkordokat gyakran kombinálják vezetőhang-emeléssel (harmonikus moll) vagy melodikus moll megoldásokkal a kifejezőbb harmonikus mozgás érdekében.
Szerepe a gitárzenében
A klasszikus gitárrepertoárban az e-moll nagyon gyakori, mert a gitár standard hangolása (E A D G B E) különösen előnyös ehhez a hangnemhez: a négy nyitott húr — mély E, G, B és magas E — közvetlenül az emoll tonika akkordnak (E–G–B) felelnek meg, így könnyen kialakuló, rezonáns nyitott akkordokat és bő, magyar hangzású arpeggiókat kapunk. Ezért sok klasszikus darab és fingerstyle mű gyakran használ e-moll alapokat és nyitott huzalokat.
A heavy metal zenében az e-moll szintén népszerű: a gitár legmélyebb (alacsony) E hangja sok riffnél és power chordnál alapként szolgál, különösen, ha a gitár le van hangolva (drop tuning). Az e-moll sötét, feszültségteli hangzása jól illeszkedik a metal zenei esztétikájához; a power chordok és a pentaton/együttműködő moll skálák gyakori eszközök a riffépítésben.
Gyakorlati tippek gitárosoknak
- Nyitott e-moll akkord: a legtöbb kezdő gyorsan meg tudja formálni (0–2–2–0–0–0, felülről lefelé: E A D G B E), ez a nyitott pozíció nagyon rezonáns és sok stílusban használható.
- Skálagyakorlatok: gyakorold az E moll (természetes, harmonikus és melodikus) skálákat a húrpárokon és pozícióváltásokkal, hogy improvizációkor könnyen megtaláld a melódiákat.
- Power chordok és drop-tuning: metal stílusban próbáld ki a mély E-re épített power chordokat és a drop D/E hangolásokat a masszívabb hangzásért.
Történelmi és zenei példák
Az e-moll hangnemet több ismert zeneszerző és népszerű darab is felhasználta. Például Felix Mendelssohn egyik legismertebb műve, a hegedűverseny e-mollban (op. 64), e hangnemben íródott, ami jól példázza az e-moll lírai és kifejező karakterét klasszikus műfajban. A modern könnyűzenében és rock/metal műfajokban is számos ismert szám épül e-mollra.
Összefoglalva: az e-moll egyszerre praktikus és kifejező hangnem gitáron — könnyen használhatók benne a nyitott húrok, gazdag harmóniák és erőteljes riffek alkothatók benne, ezért különösen kedvelt a klasszikus gitárrepertoárban és a gitárközpontú rock/metal zenében.
Híres klasszikus zene ebben a hangnemben
- 4. szimfónia - Johannes Brahms
- E-moll noktürn - Frédéric Chopin
- 1. zongoraverseny - Frédéric Chopin
- E-moll prelűd (Chopin) - Frédéric Chopin
- IX. szimfónia "Az új világból" - Antonín Dvořák
- Csellóverseny - Edward Elgar
- 44. szimfónia "Trauer" - Joseph Haydn
- 7. szimfónia - Gustav Mahler
- E-moll hegedűverseny - Felix Mendelssohn
- Caprice No. 3 - Nicolò Paganini
- 2. szimfónia - Szergej Rahmanyinov
- Vocalise Op. 34 No. 14 - Szergej Rahmanyinov
- 10. szimfónia - Dmitrij Sosztakovics
- 1. szimfónia - Jean Sibelius
- 5. szimfónia - Csajkovszkij
- 6. szimfónia - Ralph Vaughan Williams
- Koncert fagottra, vonósokra és continuóra, RV 484 - Antonio Vivaldi
- Szláv táncok No. 2 Op. 72 - Antonín Dvořák
Lásd még: Az e-moll szimfóniák listája
Skálák és kulcsok
| · v · t · e Diatonikus skálák és kulcsok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A táblázatban az egyes skálákhoz tartozó éles vagy búr hangok száma látható. A moll skálák kisbetűvel vannak írva. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kérdések és válaszok
K: Mi az az e-moll?
V: Az e-moll (Em, Mim) egy moll skála, amelynek alapja az e hang.
K: Hány dúr van a hangnemében?
V: A kulcsjelzésében egy dúr van, az F♯.
K: Mi az e-moll relatív dúrja?
V: Az e-moll relatív dúrja a G-dúr.
K: Miért népszerű a klasszikus gitárzenében?
V: Azért népszerű a klasszikus gitárzenében, mert ez a hangnem nagyon jól illik a hangszerhez. Normál hangolás esetén a hangszer hat húrjából négy a tonika akkord része.
K: Miért népszerű a heavy metal zenében?
V: Azért népszerű a heavy metal zenében, mert a gitár legmélyebb hangja, az E, sokat használható.
K: Ki volt ismert arról, hogy gyakran használta ezt a hangnemet?
V: Felix Mendelssohn volt ismert arról, hogy gyakran használta ezt a hangnemet.
Keres
