Disz-Moll
A disz-moll egy moll skála, amelynek alapja a D ♯. A harmonikus moll esetében a C♯-t 
C-re emeljük. A kulcsjegye hat húr.
Az esz-moll az enharmonikus megfelelője. Ennek relatív dúrja az Fisz-dúr, párhuzamos dúrja pedig a Disz-dúr. Ezt általában az Esz-dúrral helyettesítik, mivel a Disz-dúr két dupla dúrja miatt nem praktikus a használata.
Mivel a disz-moll és az enharmonikus megfelelője is hat előjegyzésű, egyiket sem lehet egyértelműen a másik helyett használni. Például a disz-moll
dallamos moll változatának használata hárfán nagyon nehéz. A B-pedál ugyanis szisz-helyzetbe állítható, de nincs olyan kettős disz-helyzet, ahová a C-pedált beállíthatnánk. A Jól temperált zongora I. könyvében Bach úgy döntött, hogy a nyolcadik prelúdiumot esz-mollban írja, de a kísérő fúgát disz-mollban. (A II. könyvben Bach mind a nyolcadik prelúdiumot, mind a fúgát disz-mollban írta).
Az ebben a hangnemben írt zene nagyon nehezen olvashatónak számít, ami azt jelenti, hogy a klasszikus korban kevés zenét írtak főként ebben a hangnemben. Az esz-moll sok rézfúvós és fafúvós hangszer számára könnyebb.
A leghíresebb mű ebben a hangnemben Szkrjabin híres Op. 8., 12. számú etűdje. Ljapunov orosz zeneszerzőnek is tetszhetett ez a hangnem, mert Op. 11-es tételének második etűdjét, valamint tizenöt évvel később az Op. 49-es Variációk egy orosz témára című művét is ebben a hangnemben írta. Op. 4-es, korai 1. zongoraversenye szintén az enharmonikus esz-moll hangnemben íródott.
Néhány kottában a basszus kulcsban a 6 szeptim kulcsjelzéseket úgy írják, hogy az A szeptim a felső sorban van. Ezt nem gyakran teszik, mert ez eltér a szopránkulcsos kulcsoktól.
Ezt a billentyűt nem gyakran használják zenekari zenében, inkább a billentyűs zenében. Amikor ezt a zongoramuzsikát zenekarra hangszerelik, egyesek azt javasolják, hogy transzponálják a zenét d-mollra vagy e-mollra. Ha disz-mollt kell használni, akkor a B-dúr fúvós hangszerek szólamát nem esz-mollban, hanem f-mollban kell megírni.
Skálák és kulcsok
| · v · t · e Diatonikus skálák és kulcsok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A táblázatban az egyes skálákhoz tartozó éles vagy búr hangok száma látható. A moll skálák kisbetűvel vannak írva. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kérdések és válaszok
K: Mi a disz-moll?
V: A disz-moll egy moll skála, amelynek alapja a D♯. Kulcshangsúlyában hat húr van, enharmonikus megfelelője pedig az esz-moll.
K: Mi a disz-moll relatív dúrja?
V: A disz-moll relatív dúrja az Fisz-dúr.
K: Mi a disz-moll párhuzamos dúrja?
V: A disz-moll párhuzamos dúrját általában az Esz-dúrral helyettesítik, mivel a Disz-dúr két kettős dúrja miatt nem praktikus a használata.
K: Miért írja Bach a nyolcadik prelúdiumot esz-mollban, de a kísérő fúgát disz-mollban?
V: Bach azért döntött úgy, hogy a nyolcadik prelúdiumot esz-mollban írja, de a kísérő fúgát disz-mollban, mert az ebben a hangnemben írt zenét nagyon nehezen olvashatónak tartották, ezért a klasszikus korszakban kevés zenét írtak főként ebben a hangnemben.
Kérdés: Ki írta az Op 8. sz. 12. etűdöt?
V: Az Op 8. sz. 12. etűdöt Szkrjabin orosz zeneszerző írta.
K: Hány darabot komponált Ljapunov ennek a hangnemnek bármelyik változatát használva?
V: Ljapunov három darabot komponált ennek a hangnemnek bármelyik változatát használva - az Op 11-es sorozat második etűdjét, az Op 49-es Variációk egy orosz témára című művét és az Op 4-es 1. zongoraversenyt.
K: Hogyan kell lejegyezni a fúvós hangszereket, ha zongorára írt zenét játszanak ebben a hangnemben?
V: Ha a fúvós hangszerek zongorára írt zenét játszanak ebben a hangnemben, akkor a szólamokat f-mollban kell írni, nem pedig eisz-mollban.
