Desz-dúr (D♭-dur): definíció, skála és kapcsolódó (relatív/párhuzamos) mollok
Desz-dúr (D♭-dur): részletes definíció, skála, kapcsolódó relatív és párhuzamos mollok; gyakorlati helyettesítések, modulációk Chopin, Debussy és Dvořák példáival.
A Desz-dúr (D♭-dur) egy dúr hangnem, amelynek alaphangja a Desz (D♭). További általános információk a D-dúr skála, illetve maga a hangnemben lévő jelölésekről és funkciókról leolvashatók más bejegyzésekben. A Desz-dúr hangnemben öt bé (♭) található a kulcjelzésben: B♭, E♭, A♭, D♭ és G♭.
Skála és fokok
A Desz-dúr alapfokai (kromatikus sorrend nélkül, tiszta dúr hangskála) az alábbiak:
- Desz (D♭) — tonika (I)
- Esz (E♭) — II (másodfok)
- F — III (háromfok)
- Gesz (G♭) — IV (szubdomináns)
- Asz (A♭) — V (domináns)
- B (B♭) — VI (relatív moll alaphangja)
- C — VII (vezetőfokhoz közeli)
- Desz (D♭) — oktáva
Gyakori akkordfunkciók: I = Desz, ii = Esz-moll, iii = F-moll, IV = Gesz, V = Asz, VI = B-moll (B♭moll), vii° = C° (kisebb szűkített akkord).
Relatív és párhuzamos mollok
A Relatív mollja a h♭moll, azaz a Desz-dúr relatív mollja a B♭-moll (a relatív moll a dúr hangnem 6. fokján található). A d♭moll a párhuzamos moll elméleti megfelelője (Desz-moll), de a d♭-moll elméletben rendkívül sok bé és kettőshangzat használatát igényelné, ezért ritkán alkalmazzák a gyakorlatban. Emiatt a Desz-dúr párhuzamos molljaként gyakran helyettesítik a gyakorlatiasabb, enharmonikus megfelelőt, a cisz-mollt (c♯moll), mert az egyszerűbb kulcsképzete miatt előnyösebb a használata.
Enharmonikus és notáció
A Desz-dúr enharmonikus párja a cisz-dúr (C♯-dur). Gyakorlati okokból a komponisták és kottakiadók általában D♭-ként (öt bé) vagy C♯-ként (hét fisz) választanak, attól függően, melyik egyszerűbb vagy kifejezőbb az adott mű zenei logikája szempontjából. A Desz-dúr megszólalásában a zongorán és más hangszereken melegebb, lágyabb karaktert társítanak hozzá a gyakori alsóbb fekvésű fekvés és a bé hangok miatt.
Példák az irodalomból
Példák modulációkra és Desz-dúr használatára a zenetörténetből:
- Frédéric Chopin híres 15. prelűdje (az úgynevezett "Raindrop" prelúdium) Desz-dúrban íródott; a középső szakaszban a zene a párhuzamos mollba, cisz-mollba modulál, ami erős kontrasztot ad a főtételhez képest.
- Chopin Fantaisie-Impromptu esetében a mű többsége cisz-mollban van, ám a középső rész Desz-dúrba vált — itt is a két enharmonikus tartomány közötti váltás ad különös hatást.
- Claude Debussy "Clair de lune" című részében szintén előfordul, hogy Desz-dúrról cisz-mollra vált a zenei anyag egy jelentős szakaszban, ezzel finom harmóniai árnyalatokat teremtve.
- Antonín Dvořák "Újvilág" (9. szimfónia) lassú tételeiben is megfigyelhetők rövidebb modulációk Desz-dúr és cisz-moll között, amikor a szerző az enharmonikus ábrázolás előnyeit használja ki.
Összefoglalva: a Desz-dúr egy jól használható, hangszínekben gazdag dúr hangnem, amelyet a komponisták gyakran kombinálnak enharmonikus párjaival (cisz-moll / cisz-dúr stb.) a változatos harmonikus színek eléréséhez.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a D♭ major?
V: A D♭-dúr a D♭ hangon alapuló dúr skála.
K: Hány fisz van a D♭-dúr hangnemben?
V: A D♭-dúr hangnemben öt flat van.
K: Mi a D♭-dúr relatív mollja?
V: A D♭-dúr relatív mollja a h♭ moll.
K: Mi a D♭-dúr párhuzamos mollja?
V: A D♭-dúr párhuzamos mollja a d♭-moll, de általában a c♯-mollal helyettesítik, mert a d♭-mollnak nyolc fisz van, ami miatt nem praktikus a használata.
K: Chopin Desz-dúr 15. prelűdjében a középső szakaszhoz melyik hangnembe modulál?
V: Chopin a 15. Desz-dúr prelűd középső szakaszában cisz-mollra modulál.
K: Miért vált Chopin a Fantaisie-Impromptu középső szakaszában Desz-dúrra?
V: Chopin azért tér át a Desz-dúrra a Fantaisie-Impromptu középső szakaszában, mert a cisz-mollban túl sok asz van, így nem praktikus a használata.
K: Antonín Dvořák Újvilág-szimfóniájában milyen hangnemre vált Antonín Dvořák a lassú tétel jelentős szakaszában?
V: Antonín Dvořák az Újvilág-szimfónia lassú tételének jelentős szakaszához cisz-mollra vált.
Keres