Asz-dúr
Az A-dúr vagy Asz-dúr egy olyan dúr skála, amely Asz-szel kezdődik.
A relatív moll az f-moll, a párhuzamos moll pedig az asz-moll.
Ez egy nagyon békés kulcs. Franz Schubert gyakran használta. Frédéric Chopin zongoradarabjai közül huszonnégyet írt Asz-dúrban, többet, mint bármely más hangnemben.
Charles-Marie Widor az Asz-dúrt tartotta a második legjobb fuvolamuzsika hangnemnek.
Beethoven a legtöbb c-moll művében a lassú tétel hangnemének az Asz-dúr hangnemet választotta. Ezt követte Antonín Dvořák is egyetlen c-moll szimfóniájában és AntonBruckner első két c-moll szimfóniájában. Mivel a 18. századi zenekari zenében az Asz-dúr hangnemet nem gyakran választották fő hangnemnek, az ebben a hangnemben játszott szakaszokban vagy tételekben gyakran ugyanúgy tartották a timpanonokat, mint az azt megelőző tételben. Például Beethoven c-moll 5. szimfóniájában az első tételben a c és a g hangnemre vannak beállítva a timpanók. A kézzel hangolt timpánoknál nincs idő arra, hogy a lassú asz-dúr második tételhez asz és esz-dúr hangolásra hangolják át a timpánokat. Bruckner c-moll 1. szimfóniájában azonban a c-moll első tétel és az azt követő Asz-dúr tétel között áthangolják a timpanókat.
Edward Elgar Asz-dúr 1. szimfóniája valószínűleg a legismertebb szimfónia ebben a hangnemben. Arnold Bax utolsó szimfóniája szintén ebben a hangnemben szól. Az Asz-dúr az a dúr hangnem, amelyben Domenico Scarlatti a legtöbb búrát használta billentyűs szonátáiban, bár csak kétszer - a K. 127-ben és a K. 130-ban - használta. Felix Mendelssohn és John Field egy-egy zongoraversenyt írt Asz-dúrban.
Felszálló és leszálló Asz-dúr skála.
Skálák és kulcsok
| · v · t · e Diatonikus skálák és kulcsok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A táblázatban az egyes skálákhoz tartozó éles vagy búr hangok száma látható. A moll skálák kisbetűvel vannak írva. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kérdések és válaszok
Q: Mi az az Asz-dúr?
A: Az Asz-dúr egy olyan dúr skála, amely Asz-szel kezdődik. Békés hangzásáról ismert, és Franz Schubert gyakran használta.
K: Mi az Asz-dúr relatív mollja?
V: Az Asz-dúr relatív mollja az f-moll.
K: Hány zongoradarabot komponált Frédéric Chopin ebben a hangnemben?
V: Frédéric Chopin 24 zongoradarabot komponált Asz-dúrban, többet, mint bármely más hangnemben.
K: Ki tartotta ezt a hangnemet a fuvolazene második legjobb hangnemének?
V: Charles-Marie Widor az Asz-dúrt tartotta a fuvolazene második legjobb hangnemének.
K: Miért választotta Beethoven a legtöbb c-moll művében ezt a hangnemet a lassú tétel hangnemének?
V: Beethoven azért választotta az Asz-dúrt a legtöbb c-moll művének lassú tételének hangneméül, mert békés hangzása ellentétben áll a c-moll gyorsabb tételeivel.
K: Hogyan hangolták a timpánokat a 18. századi zenekari zenék során ebben a hangnemben?
V: Mivel a 18. századi zenekari zene fő hangnemének nem gyakran az Asz-dúr hangnemet választották, az ebben a hangnemben játszott szakaszokban vagy tételekben gyakran megtartották a korábban beállított hangolású timpanonokat, ahelyett, hogy újrahangolták volna őket, hogy illeszkedjenek ehhez az új hangnemhez.
K: Mely híres szimfóniák íródtak ebben a hangnemben?
V: Edward Elgar Asz-dúr 1. szimfóniája és Arnold Bax utolsó szimfóniája két híres, ebben a hangnemben írt szimfónia.
