A♭-dúr (Asz-dúr) hangnem: meghatározás, jellemzők és híres művek
Fedezd fel az A♭/Asz-dúr békés hangzását, jellemzőit és híres műveit (Chopin, Beethoven, Elgar) részletes példákkal és zenei elemzéssel.
Az A♭-dúr (Asz-dúr) egy olyan dúr skála, amely Asz-szel kezdődik. Hangnemileg meleg, lágy, lírai jellegű, gyakran használják kifejező, elérzékenyítő lassú tételekhez és piano-szerű, kellemes karakterű darabokhoz. A hangnem alaphangja Asz (A♭), és jellegzetes alaphangzatként négy bé (bémoll) jelzést tartalmaz a kulcson: B, Esz, Asz és Desz.
Kapcsolatok más hangnemekkel
A relatív moll az f-moll, a párhuzamos moll pedig az asz-moll. A relatív moll ugyanazt a hangnemkészletet használja, mint az Asz-dúr, de más alaphanggal, míg a párhuzamos moll ugyanazon az alaphangon alapul, de moll jellegű hangsorral.
Stilisztikai és gyakorlati jellemzők
Az Asz-dúr sok zeneszerző számára a líraiság és békesség kifejezésére szolgált. Franz Schubert például gyakran alkalmazta ezt a hangnemet, különösen dalokban és kamaraművekben. Frédéric Chopin is több jelentős zongoradarabját írta Asz-dúrban, így a hangnem meghatározó szerepet kapott a romantikus zongoraművészetben.
Charles-Marie Widor az Asz-dúrt tartotta a fuvolamuzsikához kifejezetten alkalmas, második legkedvesebb hangnemnek. Összességében ez a hangnem gyakran társul meleg, arányosan gazdag zenei színezetekhez, különösen vonósok és fúvósok kombinációjában.
Orchestrációs érdekességek
A 18. századi és korai 19. századi zenekari gyakorlatban a timpánok gyakran csak két hangra voltak hangolva (alaphang és domináns), ezért ha egy mű lassú tétele Asz-dúrban volt, gyakran nem volt lehetőség a timpánok gyors átállítására az előző tétel hangolásáról. Emiatt bizonyos daraboknál — különösen, ha a korábbi tétel c-mollban volt — a timpánokat ugyanúgy hagyták beállítva, mint az előző tételben. Például Beethoven c-moll műveiben a timpanókat az első tételben gyakran c-re és g-re hangolták, és ilyen esetben a lassú, Asz-dúr második tételhez nem mindig hangolták át gyorsan a készülékeket. Beethoven többször is így járt el bizonyos c-moll műveiben, és Antonín Dvořák is alkalmazott hasonló megoldást egyetlen c-moll szimfóniájában. Ugyanakkor egyes szerzők — például Anton Bruckner — a timpanókat átállíttatták: Bruckner első két c-moll szimfóniájában az első c-moll tétel után a következő Asz-dúr tételhez áthangoltatták a timpanókat, amikor erre lehetőség nyílt.
Repertoár és ismert példák
- Edward Elgar Asz-dúr 1. szimfóniája valószínűleg a legismertebb nagy szimfonikus mű ebben a hangnemben; a mű lírai, de monumentális vonásai jól illeszkednek az Asz-dúr színeihez.
- Arnold Bax utolsó szimfóniája is Asz-dúrban szólal meg, ami példázza, hogy a 20. században is élénk érdeklődés mutatkozott a hangnem iránt.
- Domenico Scarlatti több billentyűs szonátájában is alkalmazta az Asz-dúr hangnemet; ilyen például a K.127 és a K.130 jelzésű szonáta.
- Felix Mendelssohn és John Field életművében is találunk Asz-dúr darabokat, többek között zongoraműveket és koncertszerű darabokat, amelyek kiemelik a hangnem líraiságát.
Összefoglalva, az Asz-dúr hangnemet a zenei gyakorlatban elsősorban a meleg, bensőséges, lírai karakterével azonosítják. A hangszerelési és hangolási gyakorlattól függően egyes korabeli előadások technikai kompromisszumokat hoztak, de a hangnem esztétikailag továbbra is fontos szerepet tölt be a romantikus és későbbi repertoárban.
Felszálló és leszálló Asz-dúr skála.
Skálák és kulcsok
| · v · t · e Diatonikus skálák és kulcsok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A táblázatban az egyes skálákhoz tartozó éles vagy búr hangok száma látható. A moll skálák kisbetűvel vannak írva. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kérdések és válaszok
Q: Mi az az Asz-dúr?
A: Az Asz-dúr egy olyan dúr skála, amely Asz-szel kezdődik. Békés hangzásáról ismert, és Franz Schubert gyakran használta.
K: Mi az Asz-dúr relatív mollja?
V: Az Asz-dúr relatív mollja az f-moll.
K: Hány zongoradarabot komponált Frédéric Chopin ebben a hangnemben?
V: Frédéric Chopin 24 zongoradarabot komponált Asz-dúrban, többet, mint bármely más hangnemben.
K: Ki tartotta ezt a hangnemet a fuvolazene második legjobb hangnemének?
V: Charles-Marie Widor az Asz-dúrt tartotta a fuvolazene második legjobb hangnemének.
K: Miért választotta Beethoven a legtöbb c-moll művében ezt a hangnemet a lassú tétel hangnemének?
V: Beethoven azért választotta az Asz-dúrt a legtöbb c-moll művének lassú tételének hangneméül, mert békés hangzása ellentétben áll a c-moll gyorsabb tételeivel.
K: Hogyan hangolták a timpánokat a 18. századi zenekari zenék során ebben a hangnemben?
V: Mivel a 18. századi zenekari zene fő hangnemének nem gyakran az Asz-dúr hangnemet választották, az ebben a hangnemben játszott szakaszokban vagy tételekben gyakran megtartották a korábban beállított hangolású timpanonokat, ahelyett, hogy újrahangolták volna őket, hogy illeszkedjenek ehhez az új hangnemhez.
K: Mely híres szimfóniák íródtak ebben a hangnemben?
V: Edward Elgar Asz-dúr 1. szimfóniája és Arnold Bax utolsó szimfóniája két híres, ebben a hangnemben írt szimfónia.
Keres