Esz-moll
Az e♭ moll vagy esz-moll egy moll skála, amelynek alapja az esz. Kulcsjegye hat fiszből áll.
Relatív dúrja a Gesz-dúr, párhuzamos dúrja pedig az Esz-dúr. Enharmonikus megfelelője a disz-moll.
Ezt a hangnemet a zenekari zenében nemigen használják, és általában csak modulációra. Egyes billentyűs darabokban használják, és az orosz darabokban volt a legnépszerűbb. Ha az ebben a hangnemben írt zongoramuzsikát zenekari hangszerelésre kell hangszerelni, egyesek azt javasolják, hogy transzponálják d-mollba vagy e-mollba.
Johann Sebastian Bach Jól temperált zongorája 1. könyvében a 8. prelúdium esz-mollban, míg az azt követő fúga disz-mollban íródott. A 2. könyvben mindkét tétel disz-mollban van.
Prokofjev 6. szimfóniája egyike azon kevés szimfóniáknak, amelyek ebben a hangnemben íródtak. Néhány más szovjet zeneszerző is írt szimfóniát ebben a hangnemben, például Eshpai, Janis Ivanovs (negyedik szimfónia Atlantisz, 1941), Ovcsinnikov és Mjaskovszkij. Rachmaninov Op. 3. sz. 1. "Elegie"-je esz-mollban van, akárcsak Op. 39. sz. 5. Études-Tableaux-ja. Ezeket a darabokat sötét és titokzatos hangulatukról jegyzik, amely hangulatot ez a hangnem hordoz magában. Ez a hangulat még a későbbi jazz-zenékben, a "'Round Midnight"-ban és a "Take Five"-ban is megjelenik, amelyek szintén ebben a hangnemben szólalnak meg.
Gustav Mahler Nyolcadik szimfóniájának második tételének hosszú zenekari és kórus bevezetője esz-mollban szól. Beethoven egyetlen oratóriumának, a Krisztus az Olajfák hegyén-nek sötét zenekari bevezetője szintén ebben a hangnemben szólal meg.
Skálák és kulcsok
| · v · t · e Diatonikus skálák és kulcsok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A táblázatban az egyes skálákhoz tartozó éles vagy búr hangok száma látható. A moll skálák kisbetűvel vannak írva. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kérdések és válaszok
K: Mi az az esz-moll?
V: Az esz-moll, más néven e♭-moll egy moll skála, amely az esz hangon alapul. A hangnemben hat flat van.
K: Mi az esz-moll relatív dúrja?
V: Az esz-moll relatív dúrja a Gesz-dúr.
K: Mi az esz-moll párhuzamos dúrja?
V: Az esz-moll párhuzamos dúrja az Esz-dúr.
K: Mi ennek a hangnemnek az enharmonikus megfelelője?
V: Ennek a hangnemnek az enharmonikus megfelelője a disz-moll.
K: Gyakran használják ezt a hangnemet zenekari zenében?
V: Ezt a hangnemet nem gyakran használják a zenekari zenében, és általában csak más hangnemek közötti modulációra.
K: Vannak ebben a hangnemben írt híres darabok?
V: Igen, néhány híres, ebben a hangnemben írt darab: Johann Sebastian Bach 8. prelúdiuma a Jól temperált zongora 1. könyvéből, Prokofjev 6. szimfóniája, Rachmaninov Op 3 No 1 "Elegie" és ֹtudes Tableaux Op 39 #5, "'Round Midnight" és "Take Five" jazz-zenészektől, Beethoven Krisztus az Olajfák hegyén című oratóriuma és Gustav Mahler Nyolcadik szimfóniájának második tétele.
