Moll hangsor
A zeneelméletben a moll skála minden olyan skála, amely legalább három skálafokozatból áll: a tonika, a tonika feletti kis terc és a tonika feletti tökéletes kvint. Ezek együtt alkotják a moll hármashangzatot. Ide tartozik számos skála és módusz, például a dór módusz és a fríg módusz.
Egyszerűen fogalmazva, a moll skála szomorú, komor hangok sorozata (ami túlzó, ha egy dúr skálával együtt halljuk). A moll skála a hozzá tartozó dúr skála hatodik hangján kezdődik, és a következő fél- és egész lépésekből álló mintával épül fel:
i_ egész_ii°_fél_III_ egész_iv_ egész_v_fél_VI_ egész_VII_ egész _i (következő oktáv)
(e -------- f#° ------ G ---------- a --------- b ------- C ---------- D ---------- e)
Általában, amikor az emberek moll skálákról beszélnek, akkor a természetes moll, a harmonikus moll vagy a melodikus moll skálákra gondolnak, amelyek a nyugati zenében a leggyakoribbak.
Természetes moll
A természetes moll skála megegyezik a dúr skála 6. módusával (vagy aeolián módusával). Például a billentyűzet fehér hangjai egy C-től a következő C-ig felfelé egy C-dúr skálát alkotnak. Ha a fehér hangokat ennek a C skálának a hatodik lépcsőfokától kezdve játsszuk (bármelyik A-tól a következő A-ig), akkor egy A természetes moll skála (a C "relatív mollja") jön létre.
Harmóniai és dallami moll
A harmonikus moll skála ugyanaz, mint a természetes moll, de a hetedik hangot egy félhanggal megemelték.
Harmonikus moll skála: 1 2 3♭ 4 5 6♭ 7 8
Például az a-moll hangnemben a harmonikus moll skála a következő:
A B C D E E F G♯ A
Lejátszás (help-info)
A harmonikus moll többek között abban különbözik a természetes molltól, hogy két olyan akkordja van, amelyek invertálva ugyanolyan szerkezetűek, tehát nem tartoznak egyetlen hangnemhez sem. Ezek a csökkentett szeptimakkord (2., 4., 6. és 7. fok) és az augmentált akkord (3., 5. és 7. fok).
A harmonikus mollt néha mohamedán skálának is nevezik, mivel a felső tetrahangja megegyezik a közel-keleti zenében gyakran előforduló hidzsázi dzsinekkel. A harmonikus moll skála egészét arabul néha Nahawand-Hijaznak, törökül pedig Bűselik Hicaznak nevezik.
A skála hatodik és hetedik fokai (ebben az esetben F és G♯) közötti intervallum egy augmentált szekund. Míg egyes zeneszerzők, például Mozart, ezt az intervallumot dallamkompozícióban használták, más zeneszerzők kínosnak találták. Úgy gondolták, hogy e két skálafokozat között egy egész lépés jobb a sima dallamíráshoz, ezért a szubtonikus szeptimet használták, vagy a skála hatodik fokát emelték meg. Ezt a két lehetőséget nevezzük felszálló dallamos moll skálának és leszálló dallamos moll skálának. Az emelkedő a dúr skálával azonos felső tetrachorddal rendelkezik, az ereszkedő pedig a természetes mollal:
A B C D E F♯ G♯ A' és aztán
A' G F E E D C B B A.
Lejátszás (help-info)
Lejátszás (help-info)
Sok zeneszerző nem ragaszkodik csak az egyik skála hangjegyeihez, amikor zenét ír. A relatív dúr hármashangzat használata nagyon gyakori, de mivel ez a moll skála harmadik fokán alapul, a harmonikus skála megemelt hetedik fokával augmentált hármashangzatot eredményezne. Ebben az esetben a zeneszerzők általában a természetes mollt használják. A jazzben általában csak az emelkedő mollt használják.
Kulcsaláírások keresése
Az azonos hangnemű dúr és moll hangnemeket relatívnak nevezzük; így a C-dúr az a-moll relatív dúrja, a c-moll pedig az E-dúr relatív mollja♭. A relatív dúr a moll tonikája fölött egy moll terccel van. Mivel például a G-dúr kulcsjegyében van egy dúr (ennek megtalálását lásd a dúr skáláknál), a relatív moll, az e-moll kulcsjegyében is van egy dúr.
A zenét lehet enharmonikus skálában is írni (pl. A-dúr, amelynek csak négy flat van a kulcsjegyében, szemben a G-dúrhoz szükséges nyolc szúrral). A következők az enharmonikus megfelelők:
| Key Sig. | Dúr skála | Moll skála | ||
| 5♯/7♭ | B/C♭ major | g♯/a♭ moll | ||
| 6♯/6♭ | F♯/G♭ major | d♯/e♭ moll | ||
| 7♯/5♭ | C♯/D♭ major | a♯/b♭ moll |
Ötödök köre, amely a dúr és moll hangnemeket és azok előjegyzéseit mutatja
Kapcsolódó oldalak
- Major és minor
- Zenei mód
- Diatonikus funkcionalitás
- Aeolian mode
- Dúr skála
- Kirwani
- Elméleti kulcs
Kérdések és válaszok
K: Mi az a moll skála a zeneelméletben?
A: A zeneelméletben a moll skála minden olyan skála, amely legalább három skálafokozatot tartalmaz: a tonika, a tonika feletti moll harmad és a tonika feletti tökéletes kvint. Ezek együtt alkotják a moll hármashangzatot.
K: Milyen fél- és egész lépésekből álló mintát használnak a természetes moll skála felépítéséhez?
V: A természetes moll skála felépítéséhez használt fél- és egész lépések mintázata a következő: i_ egész_ii°_fél_III_ egész_iv_ egész_v_fél_VI_ egész_VII_ egész _i (következő oktáv) (e -------- fisz° ------ G ---------- a --------- b ------- C ---------- D ---------- e).
K: Melyik hangtól kezdődik a természetes moll skála?
V: A természetes moll skála a hozzá tartozó dúr skála hatodik hangjától kezdődik.
K: Milyen példák vannak olyan skálákra és móduszokra, amelyek a moll hármashangzatot tartalmazzák?
V: Néhány példa a moll hármashangzatot tartalmazó skálákra és móduszokra: a dór módusz és a fríg módusz.
K: Hogyan írná le a moll skála hangsorozatának jellegét?
V: A moll skála hangsorai szomorú, komor jellegűek.
K: Melyik moll skálák a leggyakoribbak a nyugati zenében?
V: A nyugati zenében a leggyakoribb moll skálák a természetes moll, a harmonikus moll és a melodikus moll skálák.
K: Hogyan hangzik egy moll skála a dúr skálához képest?
V: A moll skála szomorúan és komoran hangzik, ha egy dúr skálával együtt halljuk.
