asz-moll
Az asz-moll egy moll skála, amely A-val kezdődik♭. A kulcsjegye hét flat.
Relatív dúrja a Cesz-dúr, párhuzamos dúrja pedig az Asz-dúr. Enharmonikus megfelelője a gisz-moll.
Az asz-mollt ritkán használják egy zenemű fő hangnemeként. Gyakrabban előfordul, hogy a moll-módú darabokat, amelyekben az A♭ a tonika, az enharmonikus hangnemben, a gisz-mollban írják, mert ennek egyszerűbb a hangnemjegye. Emiatt kevés asz-mollban írt mű létezik.
Néhány kottában az a-moll hangnemet a basszus kulcsban úgy írják, hogy az f-hez tartozó flat a második sorban van felülről.
A klasszikus zenében
- A temetési induló Ludwig van Beethoven Op. 26., 12. zongoraszonátájában
- Beethoven Op. 110., 31. zongoraszonátája utolsó tételének egy korai szakasza (bár a szakasz hangnemében csak 6 és nem 7-es hangnemet használnak).
- Johannes Brahms orgonára írt fúgája (1857 körül)
- Max Bruch kétzongorás és zenekari versenyműve, op. 88a (bár ennek legalább egy kétzongorás átirata az op. 110-es Beethoven-példához hasonlóan 6-dúr szignót használ).
- az Evocación Isaac Albéniz Iberia című művének I. könyvéből
- Leoš Janáček a hegedűszonátájához és a Glagolita mise orgonaszólamához használja.
- Moritz Moszkowski használta az opus 72 13. számú zongoraetűdjéhez.
- Szintén asz-moll polonéz, Chopin
A könnyűzenében
Az asz-moll hangnemet Frederick Loewe 1956-os My Fair Lady című zenés darabjának zenéje is használja; a második szolgálókórus asz-mollban szólal meg.
Egy másik példa az asz-moll népszerű zenére a Walkin' on the Sun a Smash Mouth-tól.
Skálák és kulcsok
| · v · t · e Diatonikus skálák és kulcsok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A táblázatban az egyes skálákhoz tartozó éles vagy búr hangok száma látható. A moll skálák kisbetűvel vannak írva. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kérdések és válaszok
K: Mi az asz-moll?
V: Az asz-moll egy moll skála, amely A-val kezdődik♭. A kulcsjegye hét fiszből áll.
K: Mi az asz-moll relatív dúrja?
V: Az asz-moll relatív dúrja a Cisz-dúr.
K: Mi az asz-moll párhuzamos dúrja?
V: Az asz-moll párhuzamos dúrja az Asz-dúr.
K: Mi az asz-moll enharmonikus megfelelője?
V: Az asz-moll enharmonikus megfelelője a gisz-moll.
K: Gyakori, hogy egy zenemű fő hangnemeként asz-mollt használnak?
V: Nem, nem gyakori, hogy az asz-mollt használják egy zenemű fő hangnemeként.
K: Miért van kevés asz-mollban írt mű?
V: Azért van kevés asz-mollban írt mű, mert gyakrabban írják a moll-módú darabokat, amelyeknek a♭ a tonika az enharmonikus hangnemében, a gisz-mollban, amelynek egyszerűbb a hangnemjegye.
K: Hogyan lehet egy f-et "asz-moll" basszus kulcskulccsal jelezni ?
V: Egyes kottákban az F-et "asz-moll" basszus kulcskulcsos kulcsjelzéssel lehet jelezni, ha a flat jelet a második sorba helyezzük.
