Dúr hangsor
A zeneelméletben a dúr skála vagy ión skála a diatonikus skálák egyike. Hét különálló hangból és egy nyolcadból áll, amely egy oktávval feljebb megegyezik az elsővel. A szolfézsban ezek a hangok a "Do, Re, Mi, Fa, Sol, La, Ti/Si, Do" szótagoknak felelnek meg. A legegyszerűbben leírható vagy zongorán játszható dúr skála a C-dúr, az egyetlen olyan dúr skála, amely nem igényel dúr és moll hangokat, és csak a zongora billentyűzet fehér billentyűit használja:
C-dúr skála
.svg.png)
Shape
A dúr skála a "Egész:Egész:Fél:Egész:Egész:Egész:Egész:Egész:Fél" (hang, hang, félhang, hang, hang, hang, hang, hang, félhang) sorrendben történő lépések összessége. A nyugati skálák nem hagynak ki egyetlen sort vagy helyet sem a kottában, és nem ismétlik meg egyetlen hangot sem más előjegyzéssel. Ez azt jelenti, hogy a skála kulcsjelzésében csak élesek vagy csak sínek szerepelnek.
A skála fokozatok nevei
- 1. - Tonic - kulcshang
- 2. - Supertonic
- 3. - Mediant
- 4. - szubdomináns
- 5. - Domináns
- 6. - Közvetítő
- 7. - Vezető hang
- 8. - Tonic ( vagy oktáv)
Az ötödök köre
Az Ötök körét először 1728-ban Johann David Heinichen írta le Der General-bass című könyvében. Azóta is használják a skálák közötti kapcsolatok bemutatására.
A körön belüli számok a hangnemben lévő dúr- vagy búrhangok számát mutatják, a dúr hangnemek az óramutató járásával megegyezően, a búrhangok pedig az óramutató járásával ellentétesen a C-dúr hangnemtől (amelyben nincs dúr vagy búr.) A kör a körön belüli enharmonikus viszonyoktól függ, ami a dúr hangnemek esetében hat dúr vagy búr, az F♯ = G♭ és a moll hangnemek esetében D♯ = E♭ (Drabkin 2001). Hét dúr vagy búr teszi a dúr hangnemeket (C♯-dúr és C♭-dúr), amelyeket egyszerűbb öt búrral vagy dúrral írni (mint a D♭-dúr vagy a H-dúr).
Egész és fél lépések mintázata
Harmonikus tulajdonságok
A dúr skálát a nyugati zenében gyakrabban használják, mint a moll skálát, mivel egyedülálló harmonikus tulajdonságai vannak. Például a dúr terc sokkal erősebb a harmóniai sorban (ez az 5., 10. és 20. harmónia - lásd alább), mint a moll terc (a 19. harmónia).
Kapcsolódó oldalak
- Moll skála
- Enharmonikus
- Egyenletes temperálás
- Csak intonáció
- Lydiai mód
- Major és minor
- Zeneelmélet
- Tetrachord
Kérdések és válaszok
K: Mi a hármas skála?
V: A dúr skála, más néven ión skála, a zeneelmélet egyik diatonikus skálája. Hét különálló hangból és egy nyolcad hangból áll, amely megegyezik az első hanggal, de egy oktávval magasabb.
K: Hány hang van a dúr skálában?
A: A dúr skála nyolc hangból áll.
K: Milyen szótagokat használnak a dúr skála egyes hangjainak jelölésére?
V: A dúr skála egyes hangjainak ábrázolására használt szótagok a következők: "Do, Re, Mi, Fa, Sol, La, Ti/Si, Do".
K: Melyik a legegyszerűbb dúr skála, amit zongorán lehet írni vagy játszani?
V: A legegyszerűbb dúr skála, amelyet könnyű leírni vagy zongorán játszani, a C-dúr, mert nem igényel dúr és flat hangokat, és csak a billentyűzet fehér billentyűit használja.
K: Hogyan ismeri fel a C-dúr skálát a zongora billentyűzetén?
V: A C-dúr hangnemet úgy lehet azonosítani, hogy a C-vel kezdődő és az egy oktávval magasabb C-vel végződő összes fehér billentyűt megszólaltatjuk.
K: Van más módja is a C-dúr felismerésének a zongora billentyűzetén?
V: Igen - kereshetsz két fekete billentyűt is, amelyet három fekete billentyű követ, majd két fekete billentyű - ez azt jelzi, hogy C-dúrhoz érkeztél.
