Dúr hangsor

A zeneelméletben a dúr skála vagy ión skála a diatonikus skálák egyike. Hét különálló hangból és egy nyolcadból áll, amely egy oktávval feljebb megegyezik az elsővel. A szolfézsban ezek a hangok a "Do, Re, Mi, Fa, Sol, La, Ti/Si, Do" szótagoknak felelnek meg. A legegyszerűbben leírható vagy zongorán játszható dúr skála a C-dúr, az egyetlen olyan dúr skála, amely nem igényel dúr és moll hangokat, és csak a zongora billentyűzet fehér billentyűit használja:

C-dúr skála

The C major scale.

Shape

A dúr skála a "Egész:Egész:Fél:Egész:Egész:Egész:Egész:Egész:Fél" (hang, hang, félhang, hang, hang, hang, hang, hang, félhang) sorrendben történő lépések összessége. A nyugati skálák nem hagynak ki egyetlen sort vagy helyet sem a kottában, és nem ismétlik meg egyetlen hangot sem más előjegyzéssel. Ez azt jelenti, hogy a skála kulcsjelzésében csak élesek vagy csak sínek szerepelnek.

A skála fokozatok nevei

  • 1. - Tonic - kulcshang
  • 2. - Supertonic
  • 3. - Mediant
  • 4. - szubdomináns
  • 5. - Domináns
  • 6. - Közvetítő
  • 7. - Vezető hang
  • 8. - Tonic ( vagy oktáv)

Az ötödök köre

Az Ötök körét először 1728-ban Johann David Heinichen írta le Der General-bass című könyvében. Azóta is használják a skálák közötti kapcsolatok bemutatására.

Circle of fifths

A körön belüli számok a hangnemben lévő dúr- vagy búrhangok számát mutatják, a dúr hangnemek az óramutató járásával megegyezően, a búrhangok pedig az óramutató járásával ellentétesen a C-dúr hangnemtől (amelyben nincs dúr vagy búr.) A kör a körön belüli enharmonikus viszonyoktól függ, ami a dúr hangnemek esetében hat dúr vagy búr, az F♯ = G♭ és a moll hangnemek esetében D♯ = E♭ (Drabkin 2001). Hét dúr vagy búr teszi a dúr hangnemeket (C♯-dúr és C♭-dúr), amelyeket egyszerűbb öt búrral vagy dúrral írni (mint a D♭-dúr vagy a H-dúr).

Egész és fél lépések mintázataZoom
Egész és fél lépések mintázata

Harmonikus tulajdonságok

A dúr skálát a nyugati zenében gyakrabban használják, mint a moll skálát, mivel egyedülálló harmonikus tulajdonságai vannak. Például a dúr terc sokkal erősebb a harmóniai sorban (ez az 5., 10. és 20. harmónia - lásd alább), mint a moll terc (a 19. harmónia).

Kapcsolódó oldalak

  • Moll skála
  • Enharmonikus
  • Egyenletes temperálás
  • Csak intonáció
  • Lydiai mód
  • Major és minor
  • Zeneelmélet
  • Tetrachord

Kérdések és válaszok

K: Mi a hármas skála?


V: A dúr skála, más néven ión skála, a zeneelmélet egyik diatonikus skálája. Hét különálló hangból és egy nyolcad hangból áll, amely megegyezik az első hanggal, de egy oktávval magasabb.

K: Hány hang van a dúr skálában?


A: A dúr skála nyolc hangból áll.

K: Milyen szótagokat használnak a dúr skála egyes hangjainak jelölésére?


V: A dúr skála egyes hangjainak ábrázolására használt szótagok a következők: "Do, Re, Mi, Fa, Sol, La, Ti/Si, Do".

K: Melyik a legegyszerűbb dúr skála, amit zongorán lehet írni vagy játszani?


V: A legegyszerűbb dúr skála, amelyet könnyű leírni vagy zongorán játszani, a C-dúr, mert nem igényel dúr és flat hangokat, és csak a billentyűzet fehér billentyűit használja.

K: Hogyan ismeri fel a C-dúr skálát a zongora billentyűzetén?


V: A C-dúr hangnemet úgy lehet azonosítani, hogy a C-vel kezdődő és az egy oktávval magasabb C-vel végződő összes fehér billentyűt megszólaltatjuk.

K: Van más módja is a C-dúr felismerésének a zongora billentyűzetén?


V: Igen - kereshetsz két fekete billentyűt is, amelyet három fekete billentyű követ, majd két fekete billentyű - ez azt jelzi, hogy C-dúrhoz érkeztél.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3