Gisz-dúr hangnem (G♯-dur): definíció, skála és zenei példák
Gisz-dúr (G♯-dur) definíció, skála és zenei példák — Bach és Chopin műveiben előforduló elemzések, skálahangok és gyakorlati magyarázatok a hangszeres használathoz.
A Gisz-dúr a Gisz hangon alapuló dúr skála. Elméletileg a Gisz-dúr skála hangjai: Gisz, Aisz, Hisz, Cisz, Disz, Eisz, F𝄪 (F dupla-kereszt), majd visszatérve Gisz. Ennek következtében a hangnem lejegyzésekor a kulcskép elméletileg hat keresztet tartalmazna (F#, C#, G#, D#, A#, E#), de a hetedik fokot F dupla-keresztként (F𝄪 vagy F##) kell jelölni, ezért a Gisz-dúr ritkán használt „teoretikus” hangnem.
Skála és alapakkordok
- Skála (fokok): Gisz — Aisz — Hisz — Cisz — Disz — Eisz — F𝄪 — Gisz.
- Tónika (I): Gisz — Hisz — Disz (G♯–B♯–D♯). (Megjegyzés: B♯ jelölése Hisz a magyar hagyományban.)
- Szubdomináns (IV): Cisz — Eisz — Gisz.
- Domináns (V): Disz — F𝄪 — Aisz (a domináns akkordban megjelenik a dupla kereszt).
- Relatív moll: Eisz-moll (E# moll) — elméletileg Eisz-moll, ami enharmonikus megfelelője az F-mollnak.
- Párhuzamos moll: Gisz-moll (gisz-moll).
Írásmód és gyakorlati megfontolások
Gyakorlatban a Gisz-dúrt általában az Asz-dúr (A♭-dur) enharmonikus megfelelőjeként jegyzik le, mert az Asz-dúr egyszerűbb kulcsképet (kevesebb balesetet) igényel. A Gisz-dúr pontos lejegyzése sok dupla-keresztet és ritkábban használt jelölést von maga után, ezért zeneszerzők és kiadók általában az Asz-dúr változatot részesítik előnyben a könnyebb olvashatóság miatt.
Zenei példák és előfordulás
Bár ritka, a Gisz-dúr előfordul rövid modulációkban és elméleti elemzésekben. Például bizonyos művek másodlagos hangterjedelemként vagy moduláció során visszatérő részleteiben jelenik meg: a Bach Jól temperált klavír (Well-Tempered Clavier) 1. könyvének egyes darabjaiban előfordulhatnak ilyen enharmonikus átváltások (például a Cisz-dúr prelúdium és fúga kontrasztjaiban, illetve ugyanebből a sorozatból a gisz-moll prelúdium és fúga zárásában is találkozhatunk pikárd terces megoldásokkal). Ugyancsak előfordul röviden más romantikus művekben; például Chopin egyes cisz-moll noktürnjeiben felbukkanhat a Gisz-dúr mint átmeneti hangnem.
Hasznos megjegyzés: ha gyakorlati lejegyzésről vagy előadásról van szó, érdemes mindig megfontolni az enharmonikus egyszerűsítést (Gisz-dúr → Asz-dúr), kivéve ha az adott elméleti célból vagy szerzői utasítás miatt a pontos Gisz-dúr jelölés szükséges.
Skálák és kulcsok
| · v · t · e Diatonikus skálák és kulcsok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A táblázatban az egyes skálákhoz tartozó élek és bordok száma látható. A moll skálák kisbetűvel vannak írva. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kérdések és válaszok
K: Mi a Gisz-dúr?
V: A Gisz-dúr a Gisz hangon alapuló dúr skála.
K: Hány dúr és dupla dúr van a hangnemében?
V: A hangnemben hat dúr és egy kettős dúr van.
K: Általában Asz-dúrként írják?
V: Igen, az olvasás megkönnyítése érdekében a Gisz-dúrt általában az Asz-dúr enharmonikus megfelelőjeként írják.
K: Hol fordul még elő?
V: Másodlagos hangterjedelemként jelenik meg több szisz-dúr műben, például a Cisz-dúr prelúdiumban és fúgában Bach: Jól temperált konglőr, 1. könyvéből. Ugyanebből a sorozatból a gisz-moll Prelúdium és fúga ugyancsak a Gisz-dúrban lévő pikárd terccel végződik.
Kérdés: Chopin is használta?
V: Igen, a Gisz-dúr rövid ideig használatos Chopin több cisz-moll noktürnjében.
Keres