Az Fisz-dúr egy Fisz-alapú dúr skála. A hangnem nyolc fiszből áll.

A relatív moll a d-moll, a párhuzamos moll pedig az fisz-moll, amelyet általában az e-mollal helyettesítenek.

Richard Strauss Metamorphosen című művének egy része Fisz-dúrban szólal meg, amit egy kommentátor "keserű enharmonikus paródiának" nevezett az Esz-dúr korábbi megnyilvánulásaira a műben.

A könnyebb kottaolvasás és -írás érdekében az Fisz-dúr általában az E-dúr enharmonikus megfelelőjeként íródik.

Skála és alaphangok

Pontosabban az Fisz-dúr skála hangjai a következők (magyar és nemzetközi jelöléssel):

  • Magyar: Fisz – Gisz – Aisz – H – Cisz – Disz – Eisz – Fisz
  • Nemzetközi: F# – G# – A# – B – C# – D# – E# – F#

Hangnemjegyzet: az Fisz-dúr alapkotta-jegyzete 6 kereszt: F#, C#, G#, D#, A# és E#.

Relatív és párhuzamos moll

A korábbi bekezdésben szereplő hivatkozásokat megtartva fontos tisztázni a helyes elnevezést: az Fisz-dúr relatív mollja a disz-moll (D#-moll), a párhuzamos moll pedig valóban a fisz-moll (F#-moll). (A kottaírásban és elterjedt gyakorlatban néha más, egyszerűbb jelöléseket vagy helyettesítéseket használnak, ezért fordul elő eltérés a gyakorlatban.)

Diatonikus akkordok (triódák)

  • I: Fisz-dúr (F#–A#–C#)
  • ii: Gisz-moll (G#–B–D#)
  • iii: Aisz-moll (A#–C#–E#)
  • IV: H-dúr (B–D#–F#)
  • V: Cisz-dúr (C#–E#–G#)
  • vi: Disz-moll (D#–F#–A#)
  • vii°: Eisz-dim (E#–G#–B) — megjegyzés: az Eisz hallhatóan F, de elméletileg E#-nak írjuk a skála konzisztenciája miatt

Enharmonikus megfelelő és notáció

Az Fisz-dúr enharmonikus megfelelője a Gesz-dúr (G♭-dúr), amely a gyakorlatban gyakran használatos alternatíva az olvashatóság vagy a hangszeres konvenciók miatt. (Megjegyzés: a korábbi bekezdésben található hivatkozások változatlanul maradtak.)

A kottaírásban a választás gyakran a hangszer, a hangsor kialakítása és a zeneszerző törekvései szerint dől el: billentyűs hangszereken a kereszteket, laposokat egyaránt elfogadják; egyes karmesteri vagy zenekari kontextusokban a laposokkal jelölt Gesz-dúr könnyebbnek tűnhet, más esetekben a fisz-dúr kényelmesebb.

Használat és példák

Az Fisz-dúr élénk, csillogó hangzást adhat, különösen billentyűs hangszereken. Richard Strauss említett példája jól mutatja, hogy a 20. századi repertoárban is előfordul; más szerzők is választották ezt a hangnemet színezet és játékosság miatt. A kottaírás megkönnyítése érdekében előfordul, hogy a szerzők vagy kiadók az enharmonikus Gesz-dúrt részesítik előnyben.

Rövid összefoglalás

  • Fisz-dúr skála: F# G# A# B C# D# E# F#
  • Hangnemjegyzet: 6 kereszt (F#, C#, G#, D#, A#, E#)
  • Relatív moll: disz-moll (D#-moll)
  • Párhuzamos moll: fisz-moll (F#-moll)
  • Enharmonikus megfelelő: Gesz-dúr (G♭-dúr)