Éles (♯) a zenében: definíció, jelölés és példák

Éles (♯) a zenében: világos definíció, jelölés és példák — dupla/ritka élesek, hangnemek, hangolás és Unicode/HTML kódok egy helyen.

Szerző: Leandro Alegsa

A zenében az éles, vagy Dies egy hangot megemelő jelzés: magasabb hangmagasságot jelent, általában egy félhanggal (féllépéssel) emeli azt. A kottaírásban ez az általános éles jel a ♯: (♯).

Mit jelöl pontosan az éles?

Ha egy hang előtt éles áll, az a hangfélhanggal feljebb szól. Példák:

  • Bisz (B♯) enharmonikusan egyenértékű (ugyanúgy hangzik, mint) a C natúr hanggal;
  • Gisz enharmonikusan egyenértékű Asz-szal (G♯ = A♭) a tizenkét tónusú egyenlő temperálásban;
  • dupla éles (lásd lent) két félhanggal emel: például F## = G.
A temperálástól függően az "egy félhang" pontos frekvenciaviszonya eltérhet (egyenlő temperálásban ez a 2^(1/12) arány), de a kottaírásban az éles mindig félhangos emelést jelöl.

Jelölés a kottában: előjegyzés és előjel

Az éles megjelenhet előjegyzésben (a kulcs után a taktus elején, tehát a hangnem részeként) vagy előjelként (a kottajel előtt, csak az adott hangra és oktávra érvényes). Fontos szabályok:

  • Az előjegyzésben álló éles a szólam minden azon oktávbeli előfordulására érvényes az adott hangnemben.
  • Az előjelként írt éles csak a soron következő egy vagy több azonos hangra vonatkozik a taktuson belül (az adott oktávon).
  • Az éles hatását egy natúr (♮) jelzés törli, azaz visszaállítja a hangot a natúr értékre.

Dupla éles és ritkább előjelek

Léteznek dupla élesek is; ezek a szimbólummal rendelkeznekdouble sharp, és két félhanggal, azaz egy egész lépéssel emelik a hangot. Példák: F## = G, C## = D. Ritkábban előfordulnak mikrotonális további jelölések (fél élesek, háromnegyedes élesek), ezeket speciális modern vagy népzenére jellemző jelölésekkel adják meg.

Bár nagyon ritka és főként modern klasszikus zenében találkozunk vele, néha előfordul a hármas dúrdouble sharp(♯ ). Ez elméletben egy hangot három félhanggal emel meg, de gyakorlatilag ritkán használatos, és általában helyette más enharmonikus leírást választanak.

Hangnemek és az ötödikek köre

Az ötödikek köre megmutatja, hogy egy adott hangnem előjegyzésében hány és mely hangok vannak élesítve. A dúr hangnemek előjegyzésében az élesek sorrendje mindig ugyanaz: F, C, G, D, A, E, B. Például:

  • G-dúr: 1 éles (F#)
  • D-dúr: 2 éles (F#, C#)
  • A-dúr: 3 éles (F#, C#, G#)
  • E, H, F# és C# fokozódva további éleseket adnak.
Egyes hangnemek enharmonikus ekvivalensként más hangnemekkel írhatók le (pl. C# nagy = Db nagy), ilyenkor az előjegyzés eltérhet, de a hallható hang ugyanaz.

Hangolás és "élesen tartás"

A hangolásban az "éles" kifejezés gyakran azt is jelenti, hogy valami "kissé magasabb hangmagasságú" a referenciahanghoz képest. Ha ugyanazt a hangot két hangszeren játsszák, és az egyik kissé magasabb, akkor azt mondjuk, az túl éles a másikhoz képest (például a vonósok időnként „élesen” tartanak egy hangot a kívánt effektus miatt). A pontos hangolásnál az élesség mértéke hangszer- és stílusfüggő lehet.

Unicode és szimbólumok

Az éles szimbólum (♯) Unicode-kódja U+266F; a HTML-decimális egység: ♯. A dupla éles hivatalos Unicode-jele a zenei szimbólumok blokkban található (U+1D12A), amelyet HTML-ben numerikus entitással így lehet hivatkozni: 𝄪. Egyes régebbi vagy kevésbé teljes betűtípusok nem jelenítik meg helyesen ezeket a jeleket, ezért gyakran képként (), vagy egyszerűen két egymás mellé tett élesként (♯♯) ábrázolják.

Gyakorlati megjegyzések

  • Az éles a kottaolvasás alapvető eleme: ismerni kell, hogy az előjegyzés és előjel miként befolyásolja a szólamot.
  • Enharmonikus hangok leírásakor érdemes figyelembe venni a harmonikus kontextust: néha célszerűbb egy hangot élesként, máshol béként jelölni (például C# helyett D♭), hogy az akkord- és funkcióelmélet logikus maradjon.
  • Mikrotonális zenei gyakorlatban léteznek fél-, háromnegyedes- és egyéb „éles” jelek is, de ezek nem részei a hagyományos, tizenkétfokú európai rendszernek.

Összefoglalva: az éles (♯) a zenében félhanggal emeli meg a hangot, megjelenhet előjegyzésben vagy előjelként, létezik dupla (és ritkán hármas) változata, és a hangnemek, valamint a hangolás fontos szereplője.

Cisz.Zoom
Cisz.

A jegyzetek C dupla dúr a szopránkulcson és a basszus kulcson.Zoom
A jegyzetek C dupla dúr a szopránkulcson és a basszus kulcson.

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Mit jelent az éles a zenében?


V: A zenében az éles, vagy Dies, magasabb hangmagasságot jelent.

K: Hogyan ábrázolják a húrjelet a zenei notációban?


V: A zenei notációban a szisz a (♯) szimbólummal van ábrázolva, és azt jelenti, hogy "egy félhanggal (féllépéssel) magasabb a hangmagasság".

K: Mi a hisz hanggal enharmonikusan egyenértékű hang?


V: A tizenkét tónusú egyenlő temperálás esetén a hisz enharmonikusan egyenértékű a c natural hanggal.

K: Hogyan néz ki a dupla dúr?


V: A kettőshegyek szimbóluma (𝄪), és egy hangot két félhanggal, azaz egy egész lépéssel emelnek meg.

K: Vannak más típusú dúr hangok is a dupla dúr mellett?


V: Ritkábban vannak fél- vagy háromnegyedes élesek. Bár nagyon ritka, és csak a modern klasszikus zenében használatos, néha előfordul a hármas dúr (♯ ), amely egy hangot három félhanggal emel meg.

K: Honnan tudod, hogy hány dúr van egy hangnemben?


V: Az kvintkör megmondja, hogy hány dúr van egy hangnemben.

K: Miben lehet valami túl éles egy másik hangszerhez képest, ha ugyanazt a hangot játssza?


V: Ha ugyanazt a hangot két hangszeren játsszák, és az egyik valamivel magasabb, mint a másik, akkor az a másik hangszerhez képest túl élesnek tekinthető.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3