Kulcsjelzés
A kulcsjelzés egy sor/taktus elejére nyomtatott dúr- vagy flat-hangok csoportja. Megmutatja, hogy mely hangokat kell dúrra vagy mollra változtatni. Például: ha a kulcsjelzésben egy dúr van, akkor az egy fisz lesz. Ez azt jelenti, hogy minden alkalommal, amikor az F hangot írják, egy Fisz-t (billentyűzeten: az F-től jobbra lévő fekete hangot) kell játszani (vagy énekelni) helyette.
Tizenkét dúr és tizenkét moll hangnem létezik (ezeket helyesen "módoknak" nevezik). Ez azért van így, mert egy skála bármelyik hangon kezdődhet, és egy oktávon belül tizenkét hang van: hét fehér és öt fekete hang a billentyűzeten. Minden dúr hangnemnek megvan a maga hangjegye. A kulcsok közötti kapcsolatot az "kvintkör" című cikkben magyarázzuk el. Minden moll hangnemnek közös hangjegye van az egyik dúr hangnemmel.
Tizenöt lehetséges hangnem van: legfeljebb hét dúr, legfeljebb hét flat, vagy dúr és flat nélkül. Azért van tizenöt és nem tizenkettő, mert háromnak két lehetséges neve van: Az Fisz-dúr (6 húr) hívható Gisznek is, a Cisz a Disz, a H pedig a Cisz. Ezeket enharmonikusnak nevezzük, azaz ugyanaz a hang, de más névvel.
Két oka van a kulcs aláírás írásának. Először is, megspórolja a darab során a sok dúr vagy flat kiírását. Másodszor, segít a játékosnak a darab hangnemében (kottában) gondolkodni. Ez segít a zene jobb megértésében.
Ha a zeneszerző a darab során plusz dúr vagy moll hangokat akar, vagy a hangnemben lévőket el akarja törölni, akkor ezeket a kottába is be lehet írni. Ezeket nevezzük akcidentálisoknak. Egy akcidentális mindig a hozzá tartozó hang előtt van leírva (azt mondjuk, hogy "Cisz", de először a szisz jelet írjuk, majd a C hangot). Egy példa: egy G-dúr darabban minden F-ek Fisz-ek. Ha a zeneszerző Cisz-t akar, akkor a kihegyezendő C elé írja az éles jelet. Ez az ütem (ütem) hátralévő részében így marad. Ha h-t akar, akkor azt be kell írnia. Ha a szokásos fisz helyett fisz-t akar, akkor természetes jelet ír. Léteznek még kettőshegyek (a jel úgy néz ki, mint egy x) és kettősfekvések (két flat jel). Az f kettős húr egy fisz, amelyet kihegyeztek. Ez ugyanaz a hang, mint a G.
A kulcsjelzéseket a zene minden egyes sorának elején írják. Ez segít a játékosnak emlékezni arra, hogy mi a hangnem. Az ütemjelzés azonban csak a darab elején szerepel (a sorrend: kulcs - kulcsjelzés - ütemjelzés). Előfordul, hogy a zene a darab során hangnemet vált (modulál). Ha a zene egy ideig az új hangnemben marad, a zeneszerző dönthet úgy, hogy megváltoztatja a hangnemet. Egy másik ok a kulcsjelzés megváltoztatására lehet, hogy a zene olyan hangnemre modulált, mint például a Gisz-dúr, nyolc dúrral (beleértve a dupla dúr-t is). Könnyebb olvasni a kottát, ha Asz-dúrban (4 fisz) írják.
A hangnem alapján meg lehet mondani, hogy egy darab milyen hangnemben van, ha tudjuk, hogy dúr vagy moll (lásd "mód"). Például: az egy dúr hangnem vagy G-dúr, vagy e-moll. A legjobb módja annak, hogy megtudjuk, melyik az, ha megnézzük, hogy a darab vége G-dúr vagy e-moll alapon van-e. Továbbá: ha a darab moll hangnemben van, akkor nagy valószínűséggel több olyan akcidentális hang is van a darabban, amely a skála 7. hangját élesíti (ebben az esetben sok d-t d-hangra változtatva).
Egyes modern zeneszerzők nem használnak kulcsjelzéseket. Ez gyakran akkor fordul elő, ha a zene atonális vagy nem nagyon szilárdan egy hangnemhez kötött. Ha sok asz és flat van, és a taktusok nagyon hosszúak, előfordulhat, hogy minden olyan hang elé, amelyikhez szükséges, előjegyzéseket írnak, ahelyett, hogy csak egyszer írnának egy ütemben. Ezt a kotta elején meg kell magyarázni. Ez azért is lehet, mert a darab modális.
Kapcsolódó oldalak
- Skála
- Tonalitás
- Ötödök köre
- Transzponáló hangszer
| ||||||||
Kérdések és válaszok
K: Mi az a kulcs aláírás?
A: A kulcsjelzés a zenei sorok/taktusok elejére nyomtatott dúr- vagy flat-hangok csoportja. Megmutatja, hogy mely hangokat kell dúrra vagy mollra változtatni.
K: Hány dúr és moll hangnem létezik?
V: Tizenkét dúr és tizenkét moll hangnem (helyes nevükön "modusz") létezik. Ez azért van így, mert egy skála bármelyik hangon kezdődhet, és egy oktávon belül tizenkét hang van.
K: Hány lehetséges hangnem van?
V: Tizenöt lehetséges hangnem van: legfeljebb hét dúr, legfeljebb hét flat, vagy sem dúr, sem flat. Azért van tizenöt, és nem tizenkettő, mert háromnak két lehetséges neve van.
K: Miért használnak a zeneszerzők kulcsjelzéseket?
V: A zeneszerzők két okból használják a kulcsjelzéseket; először is, így nem kell a darab során sok dúr és moll felírni, másodszor pedig segít a játékosnak a darab "hangnemében" (zenei hangnemében) gondolkodni, így jobban megérti a zenét.
K: Mi történik, ha a darab során további dúr- vagy búrhangokat kell hozzáadni?
V: Ha a darab során extra dúr- vagy búrhangokat kell hozzáadni, akkor ezeket nem csak egyszer egy ütemben, hanem minden olyan hang előtt, amelyiknek szüksége van rá, előjegyzésként lehet beírni.
K: Használnak-e dupla dúr és dupla flat jeleket a kottában?
V: Igen, a dupla dúr jelek (a jel úgy néz ki, mint egy x) és a dupla flat jelek (két flat jel) egyaránt használhatók a kottaírás során, ha szükséges.
K: A modern zeneszerzők mindig használnak kulcsjelzéseket ?
V: Nem , néhány modern zeneszerző nem mindig használ kulcsjelzéseket , különösen akkor , ha a zene atonális vagy nem nagyon szilárdan egy hangnemben van .
