Annelies Marie Frank (1929. június 12. Frankfurt am Main - 1945. február Bergen-Belsen) az egyik leghíresebb zsidó személy, aki a holokausztban halt meg. Naplóját a háborús irodalom klasszikusának tekintik, és ma is az egyik legolvasottabb könyv. Több színdarab és film is készült róla.
Anne a weimari Németországban, Frankfurt am Mainban született. Élete nagy részét a hollandiai Amszterdamban vagy annak környékén élte le. Hivatalosan 1941-ig németnek számított. Ekkor a náci Németország antiszemita szabályai miatt elvesztette állampolgárságát. Halála után vált világszerte híressé, amikor naplóját kinyomtatták. Ebben leírta a második világháborúban Hollandia náci német megszállása alatt bujkálással szerzett tapasztalatait.
A Frank család 1933-ban költözött Németországból Hollandia fővárosába, Amszterdamba. Ez volt az az év, amikor a nácik hatalomra kerültek Németországban. 1940 elejére Hollandia náci megszállása miatt a Frank család Amszterdamban rekedt. A zsidó emberek üldözése 1942 júliusában fokozódott, és a család úgy döntött, hogy elrejtőzik. Apja, Otto Frank irodaházának néhány titkos helyiségében bújtak el. Két év múlva elárulták őket, és koncentrációs táborokba vitték őket. Anne-t és nővérét, Margot-t később a Bergen-Belsen-i koncentrációs táborba vitték. Ott mindketten tífuszban haltak meg 1945 februárjában.
Frank Ottó volt az egyetlen a családjából, aki túlélte. A háború után visszament Amszterdamba, ahol megtalálta, hogy Anne naplóját megmentették. Segített kinyomtatni egy változatát 1947-ben. Holland nyelvről lefordították, és először 1952-ben nyomtatták ki angolul The Diary of a Young Girl (Egy fiatal lány naplója) címmel. Számos nyelvre lefordították. A naplót Anne 13. születésnapjára kapta. Ebben írta le életét 1942. június 12-től 1944. augusztus 1-ig. 15 éves volt, amikor meghalt.
Életrajzi kiegészítés
Anne Frank apja Otto Frank és anyja Edith mellett nővére Margot volt. A család 1933-ban hagyta el Németországot, amikor Hitler hatalomra jutott. Amszterdamban Otto Frank a daring céghez kapcsolódóan irodát vezetett; az irodaház mögötti lakrész és raktárhelyiségek adtak otthont a későbbi titkos háznak (angolul: Secret Annex, hollandul: Achterhuis), ahol a család elrejtőzött.
Bujkálás, lelepleződés és deportálás
1942 júliusában, amikor a zsidókat egyre aktívabban gyűjtötték össze, a Frank család úgy döntött, hogy elbújik. A családot és velük együtt másokat is Otto Frank irodájának hátsó részeiben rejtették el. A bujkálás során néhány külső segítségre volt szükség: titokban ellátták őket élelemmel és híreket adtak át. 1944. augusztusában a ház lakóit leleplezték és letartóztatták; deportálták őket átmeneti táborokba, majd 1944 szeptemberében Auschwitzba szállították. Anne-t és Margot-t később Bergen-Belsenbe vitték, ahol a táborban kitört tífuszjárvány következtében 1945 februárjában meghaltak.
A napló keletkezése és tartalma
Anne naplóját egy Kitty nevű gondolatbeli barátnőnek címzett füzetként kezdte írni 1942. június 12-én, 13. születésnapján. A naplóban személyes megfigyeléseket, mindennapi eseményeket, feszültségeket és reményeket rögzített a családi közösség és a többi bujkáló szemszögéből. Írása során gyakran elmélkedett az emberi természeten, a szabadság utáni vágyon és saját írói ambícióiról: álmában újságíró vagy írónő szeretett volna lenni.
Megmentés, kiadás és fogadtatás
Miután a náci hatóságok letartóztatták a bujkálókat, az irodában dolgozók közül többen, köztük Miep Gies, összegyűjtötték és elrejtették Anne írásait. Otto Frank, aki a háborúban túlélte a koncentrációs táborokat, visszatérve megkapta ezeket a feljegyzéseket. 1947-ben az első holland kiadás jelent meg (Het Achterhuis), majd különböző szerkesztések és fordítások követték. Az angol fordítás 1952-ben vált ismertté The Diary of a Young Girl címmel.
Jogok, szerkesztések és kutatások
A napló eredeti változatát Otto Frank egyes személyes, intim részek vagy politikailag érzékeny megjegyzések miatt szerkesztette. Későbbi kiadásokban kutatók és kiadók részben visszaállították az eredeti szöveget, és bővebb jegyzetanyagokkal látták el. A napló hitelességét többször is vizsgálták; a széles körű tudományos és kriminalisztikai elemzések megerősítették, hogy a kézirat Anne saját írása.
Örökség és emlékezet
Anne Frank naplója ma a holokauszt emberi, személyes oldalát érzékelteti: egy fiatal lány gondolatait és félelmeit, aki mégis megőrizte reményét. A napló széles körben használt oktatási forrás — irodalom- és történelemórákon egyaránt —, mert együttérzést alakít ki az olvasóban és segít megérteni a zsidók üldöztetését a második világháború alatt.
Az Anne Frank House múzeum az amszterdami Prinsengracht 263. szám alatt található, ahol a titkos ház volt; 1960 óta látogatható és évente sok százezer látogatót fogad. Az Anne Frankhez kapcsolódó alapítványok — köztük az Anne Frank Fonds — aukciókat, kiadványokat és oktatási programokat támogatnak, hogy naplója és üzenete tovább éljen.
Főbb témák és jelentőség
- Az emberi méltóság megőrzése a nehéz körülmények között.
- A kamaszkori identitás és fejlődés bemutatása háborús környezetben.
- A remény és a reménytelenség párhuzama; a személyes hang és történelmi tanúságtétel összekapcsolása.
Záró megjegyzés
Anne Frank alakja és naplója máig élénk vitákat és erős érzelmeket vált ki: nemcsak történeti forrás, hanem irodalmi mű és szimbólum is. Naplójának széles körű elterjedése hozzájárult ahhoz, hogy világszerte emlékezzenek a holokauszt áldozataira és tanuljanak a történelemből.


