Aaron Copland — az amerikai modern zene mestere és életműve
Aaron Copland életműve: az amerikai modern zene mestere — ikonikus zeneszerző, karmester és tanár, aki népdalokból formálta a valóban amerikai hangot.
Aaron Copland (1900-1990) amerikai zeneszerző, aki modern zenét írt.
Aaron Copland sokféle zenét írt. Írt zenét zenekarra, zongorára és énekhangra. Írt zenét színdarabokhoz, filmekhez és tánchoz. Copland karmester, zongorista, előadó, tanár és író is volt.
A zenekritikusok szerint Copland a zenéjén keresztül tanította meg az amerikaiakat önmagukról. Műveiben számos régi amerikai népdal részletét használta fel. Ezt azután akarta megtenni, hogy Franciaországban zenét tanult. Azt mondta, hogy az ottani zeneszerzők nagyon franciásan írják a zenét. Azt mondta, hogy az amerikaiaknak ebben az országban semmi ilyesmi nem volt. Ezért elhatározta, hogy olyan zenét fog komponálni, amely valóban amerikai.
Élete röviden
Aaron Copland 1900-ban született, és 1990-ben hunyt el. Fiatal korában New Yorkban tanult zenét, később Párizsban folytatta tanulmányait, ahol a korszak jelentős tanárai és esztétikai irányzatai hatottak rá. Franciaországi tanulmányai után visszatért az Egyesült Államokba, és feladatának tekintette egy saját, „amerikai” zenei nyelv kialakítását.
Zeneszerzői pályája és stílusa
Copland pályája több szakaszra bontható. Kezdetben kísérletezett a modernista és európai hatásokkal, majd a 1930-as évektől egy könnyebben befogadható, népzenei elemeket és egyszerűbb, átlátható textúrákat alkalmazó stílus felé fordult. Műveiben gyakran találunk amerikai népdalokat, hymnákra emlékeztető dallamokat, valamint tág, „szabadtéri” hangulatot keltő harmonizálást. Ezzel a megközelítéssel sikerült több művét szélesebb közönséghez eljuttatnia.
Későbbi műveiben Copland nyitott maradt az új technikákra is: kísérletezett modernebb, szigorúbb eljárásokkal is, miközben megőrizte könnyen felismerhető hangzásvilágát. Emellett nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy zenéje közérthető maradjon, és kommunikáljon a hallgatóval.
Fontos művek
- Appalachian Spring (balett, 1944) — talán legismertebb műve, amely Pulitzer-díjat kapott és az amerikai zenei identitás egyik jelképe lett.
- Rodeo (1942) — táncjáték, amelyet a nézők és előadók egyaránt kedvelnek.
- Billy the Kid (1938) — amerikai témákat felvonultató balett.
- Fanfare for the Common Man (1942) — a második világháború idején írt fanfár, amely nagy hatással volt a közösségi és ünnepi zenedarabok hagyományára.
Tanítás, írás és közéleti szerep
Copland nemcsak zeneszerzőként volt aktív: sokat koncertezett karmesterként és zongoristaként is, emellett tanított és írásaival is hozzájárult a zeneoktatáshoz. Közérthető könyveket és esszéket írt a zenehallgatásról, amelyek célja az volt, hogy a közönség jobban megértse a komolyzene formáit és logikáját. Munkássága nagy hatással volt arra, hogy a 20. századi amerikai komolyzene közelebb kerüljön a szélesebb közönséghez.
Örökség és hatás
Aaron Copland munkássága kulcsfontosságú az amerikai zenetörténetben: művei hozzájárultak ahhoz, hogy megszülessen egy önálló amerikai hang a klasszikus zenében. Zenei stílusa, pedagógiai tevékenysége és írásai hosszú távon befolyásolták a következő nemzedékek zeneszerzőit és a közönség zenei ízlését. Művei ma is gyakran szerepelnek koncerteken, balett-előadásokon és rádiós, illetve filmfeldolgozásokban.
Copland alakja és zenéje továbbra is inspirációt jelent azoknak, akik az amerikai kulturális identitás és a modern zene kapcsolatát kutatják vagy egyszerűen csak élvezik a nyitott, beszédes, emberközeli hangvételű kompozíciókat.
Aaron Copland
Copland korai napjai
Aaron Copland november 14-én született, 1900 Brooklynban, New Yorkban. December 2-án, 90 éves korában halt meg, 1990. Öt gyermek közül ő volt a legfiatalabb. Szülei Kelet-Európából érkeztek az Egyesült Államokba. Egy boltjuk volt Brooklynban. Aaron kisgyermekkorában kezdett el zongorázni. Első dalát nyolcéves korában írta édesanyjának. Fiatalon kezdett el álmodozni arról, hogy zeneszerző lesz. Tizenhat éves korában megkérte szüleit, hogy engedjék meg neki, hogy Rubin Goldmarknál tanuljon zeneszerzést. Goldmark tanította a zeneszerző George Gershwint.
Húszéves korában Copland a franciaországi Párizsba ment, ahol Nadia Boulangerrel tanult zenét. Ő volt a kor egyik legjelentősebb zenetanára. New Yorkba 1924-ben tért vissza.
Ismert klasszikus művek
A Bostoni Szimfonikus Zenekar híres karmestere, Serge Koussevitzky megismerte Copland zenéjét. Koussevitzky vezette a zenekart Copland korai művének, a "Music for the Theater"-nek az első előadásán 1925-ben. Koussevitzky vezényelte Copland "Concerto for Piano and Orchestra" című művét is 1927-ben. Ez a mű azért volt szokatlan, mert Copland a jazz-zene ötleteit használta fel a versenyművében.
Copland később két balettzenét is írt az amerikai nyugatról. Az egyik a híres fegyverforgató Billy the Kid életéről szólt. Copland ebben a művében amerikai cowboydalok zenéjét használta fel. Ez a darab a "Billy the Kid: Ballet Suite"-ból az "Street in a Frontier Town" című.
1942-ben Andre Kostelanitz karmester felkérte Coplandot, hogy írjon zenét egy nagy amerikairól, Abraham Lincolnról. Copland a Lincoln-portrét Amerika 16. elnökének tiszteletére írta. Copland zenéje amerikai népdalok és az amerikai polgárháború idején népszerű dalok részeit tartalmazta. Lincoln elnök beszédeiből és leveleiből származó szavakat is hozzáfűzött.
A "Lincoln-portrét" sokszor játszották már Amerikában. Sok híres ember szólalt meg, köztük Eleanor Roosevelt, Franklin D. Roosevelt elnök felesége. Itt James Earl Jones színész lép fel Copland "Lincoln-portréjában".
1942-ben a Cincinnati Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója 18 zeneszerzőt kért fel, hogy írjanak olyan zenét, amely kifejezi az Amerika iránti szeretetet. A versenyre Copland a Fanfare for the Common Man című művét komponálta. " Ezt a zenét Amerikában számos nemzeti eseményen játsszák, beleértve néhány elnöki beiktatást (amikor elnökké válnak).
Szakértők szerint a "Fanfare for the Common Man" példa arra, hogy Copland hogyan változtatta meg a zenét, amelyet az 1940-es években írt. Olyan zenét kezdett írni, amely könnyebben érthető és népszerűbb volt. Copland 1941-ben írt erről az Our New Music című könyvében.
Azt írta, hogy a rádió és a lemezjátszó olyan embereket is hozzásegített a zene élvezetéhez, akik korábban soha nem hallgattak zenét. Azt mondta, hogy nincs értelme úgy folytatni a zeneírást, mintha ezeket a dolgokat nem találták volna fel. Ezért úgy döntött, hogy egyszerűbb módon fog zenét írni.
A zenén kívüli érdeklődése és tevékenysége
Copland más módon is terjesztette a zenéről alkotott elképzeléseit. Tanított a New York-i New School for Social Research-ben és a Harvard Egyetemen a Massachusetts állambeli Cambridge-ben. Számos kitüntetése közül az egyik a Pulitzer-díj volt. Ezt 1945-ben nyerte el az "Appalachian Spring" című baletthez írt híres zenéjéért. Ez az egyik legnépszerűbb műve. A balett utolsó része egy hagyományos dalra, az "Egyszerűnek lenni ajándék" címűre épül.
Copland több jelentős filmhez is írt zenét. Az Örökösnő című film zenéjéért 1950-ben Oscar-díjat kapott. Ezután kezdett kísérletezni az úgynevezett tizenkét hangrendszerrel. Zenéje már nem volt olyan könnyen érthető és népszerű.
Copland az 1960-as évek végén hagyta abba a zeneszerzést. Karmesterként és előadóként azonban továbbra is aktívan tevékenykedett. 1982-ben a New York-i Városi Egyetem Queens College-ja létrehozta az Aaron Copland Zeneiskolát.
Copland a liberális eszmék erős támogatója volt. Az 1950-es évek elején őt és más híres írókat, színészeket és értelmiségieket a kommunizmus támogatásával vádoltak. A közvélemény azonban megváltozott. 1964-ben Lyndon B. Johnson elnök a Szabadság Elnöki Érdeméremmel tüntette ki. Ez Amerika legmagasabb kitüntetése civileknek. Aaron Copland 1990-ben, 90 éves korában halt meg. De a zenéje tovább él.
A fenti cikk egy olyan forgatókönyv újrafelhasználása és módosítása, amely az Amerika Hangja felhasználási feltételei és adatvédelmi közleménye alapján közkincsként elérhető.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Aaron Copland?
V: Aaron Copland amerikai zeneszerző volt, aki modern zenét írt.
K: Milyen típusú zenét írt Aaron Copland?
V: Aaron Copland sokféle zenét írt, többek között zenekarra, zongorára és énekhangra. Színdarabokhoz, filmekhez és tánchoz is írt zenét.
K: Aaron Copland a zeneszerzőségen kívül milyen más szerepeket vállalt még?
V: Aaron Copland a zeneszerzőségen kívül karmester, zongorista, előadó, tanár és író is volt.
K: Mit mondanak a zenekritikusok Aaron Copland amerikai zenére gyakorolt hatásáról?
V: A zenekritikusok szerint Aaron Copland a zenéjén keresztül tanította meg az amerikaiakat önmagukról.
K: Aaron Copland régi amerikai népdalokat épített be műveibe?
V: Igen, Aaron Copland számos régi amerikai népdal részletét használta fel műveiben.
K: Miért döntött úgy Aaron Copland, hogy amerikai népdalokat épít be kompozícióiba?
V: Aaron Copland azután döntött úgy, hogy olyan zenét komponál, amely valóban amerikai, hogy Franciaországban zenét tanult, és rájött, hogy az amerikaiaknak semmi köze sincs a francia zeneíráshoz.
K: Mikor született és mikor hunyt el Aaron Copland?
V: Aaron Copland 1900. november 14-én született és 1990. december 2-án hunyt el.
Keres