Golda Meir (1898–1978) — Izrael első és egyetlen női miniszterelnök
Golda Meir — Izrael első és egyetlen női miniszterelnök: erős vezetés, 1972-es müncheni merénylet és 1973-as jom kippuri háború; meghatározó politikai örökség.
Golda Meir (ejtsd: [Gol-da My-ear]; héberül: גולדה מאיר, arabul: جولدا مائير, született Golda Mabovitch, 1898. május 3. – 1978. december 8.; 1917-től 1956-ig Golda Myerson néven) Izrael Állam negyedik miniszterelnöke volt. 1969. március 17-én lépett hivatalba, miután korábban munka- és külügyminiszterként is szolgált. Az izraeli politikában gyakran nevezték a „Vasladynek” (erőskezű nő), évekkel azelőtt, hogy ezt a jelzőt a brit miniszterelnökről, Margaret Thatcherről használták volna. Meir volt Izrael első és mindeddig egyetlen női miniszterelnöke, valamint a világ harmadik női miniszterelnöke. Miniszterelnöksége idején két, egész országot megrázó esemény történt: tizenegy izraeli sportoló meggyilkolása az 1972-es nyári olimpiai játékokon és az 1973-as jom kippuri háború. A háború utóélete és a vele kapcsolatos politikai viták vezető szerepet játszottak Meir 1974-es távozásában, noha az Agranat-bizottság részben mentesítette személyes felelősség alól a kormányzat egyes tagjait.
Korai évek és aktivizmus
Golda Mabovitch a Keletről származó zsidó családban született a cári Oroszország területén (mai Ukrajna területén). Gyermekkorában a családra Amerikába költözött, ahol Milwaukee-ban nőtt fel. Fiatalon csatlakozott a baloldali cionista mozgalmakhoz (Poale Zion), és már az Egyesült Államokban is politikai és közösségi tevékenységet végzett. 1917-ben férjhez ment Morris Myersonhoz; 1921-ben a pár a brit mandátum alatti Palesztinába vándorolt, és a zsidó telepesélet aktív szereplőivé váltak.
Politikai pálya a zsidó közösségben és az állam szolgálatában
Meir korán vezető szerepet vállalt a Yishuv (a brit mandátum alatti zsidó közösség) társadalmi és politikai szervezeteiben, különösen a munkásmozgalom és a Histadrut szakszervezeti szövetség területén. 1948-ban aláírta az Izrael Állam függetlenségi nyilatkozatát, és az új állam kormányában fontos posztokat töltött be. Hivatalos kormányzati funkciói közül a legismertebbek:
- Munkaügyi miniszter (1949–1956): feladatai közé tartozott a nagyarányú bevándorlás és betelepítés szervezése, valamint a szociális ellátórendszerek kiépítése a fiatal államban.
- Külügyminiszter (1956–1969): külpolitikai szerepvállalása alatt Izrael nemzetközi kapcsolatait építette, és fontos szerepe volt a diplomáciai ügyekben a hidegháborús években.
Miniszterelnökség (1969–1974)
Golda Meir 1969-ben lett a Munkapárt (Mapai majd az egységes Munkapárt) vezető politikusa, és ekkor vette át a miniszterelnöki posztot. Kormányzása idején a bel- és külpolitika súlyosan megterhelődött. Az 1972-es müncheni terrortámadás és az 1973-as jom kippuri háború – amikor Egyiptom és Szíria meglepetésszerűen támadta meg Izraelt – súlyos válságot idéztek elő. A háborút követően vizsgálatok indultak a hírszerzési és katonai felkészültség hiányosságai miatt; ezek a vizsgálatok erodálták Meir politikai támogatottságát, és 1974-ben lemondott tisztségéről.
Vitatott örökség és megítélés
Golda Meir alakja megosztó a történészek és a közvélemény szemében. Egyesek a rendkívüli kitartást, vezetői erőt és a társadalmi jóléti rendszerek építésében játszott szerepét emelik ki; mások kritikusan értékelik döntéseit a háborúk előtt és alatt, valamint a palesztin ügy kezelését. Nemzetközi hírneve és jelképes státusza – mint az egyik első jelentős női állami vezető – azonban vitathatatlan.
Magánélet és halál
Meir magánéletét visszafogottan élte; házasságából gyermekei születtek, és családi élete kevésbé volt a nyilvánosság középpontjában, mint politikai szereplése. 1978. december 8-án halt meg Jeruzsálemben; halálát hosszabb időn át fennálló betegséget – rákbetegséget – követően jegyezték fel. Halála után emlékét Izraelben és a nemzetközi politikában gyakran felidézik, alakja a 20. századi politikai élet egyik meghatározó női alakjává vált.
Örökség
Golda Meir neve ma is élénken jelen van az izraeli politikai emlékezetben: egyszerre emlegetik keménységét és társadalmi felelősségvállalását. Alakja fontos példakép volt nők számára szerte a világon, ugyanakkor döntéseinek következményeit és a szóban forgó válságok kezelését a történeti kutatás továbbra is részletesen elemzi.
Mielőtt miniszterelnök lett
Születési neve Golda Mabovics (ukránul: Голда Мабович). Az egykori Orosz Birodalomban (ma Ukrajna), Kijevben született, szülei Blume Naidics és Moshe Mabovics asztalos voltak. A család az Egyesült Államokba, a Wisconsin állambeli Milwaukee-ba költözött. Édesapja asztalosként talált munkát, édesanyja pedig egy élelmiszerboltot vezetett. Nyolcéves korában már rábízták, hogy vigyázzon a boltra, amikor az anyja elment a piacra készletekért.
14 éves korában Golda a North Division High Schoolba járt, és részmunkaidőben dolgozott. Édesanyja azt akarta, hogy hagyja ott az iskolát és menjen férjhez, de ő nem ment férjhez. Elszökött otthonról, és vonatjegyet vett a coloradói Denverbe, és férjezett nővéréhez, Sheyna Korngoldhoz költözött. Korngoldék esti összejöveteleket tartottak otthonukban, ahol Meir a zsidók saját ország iránti vágyáról, az irodalomról, a nők jogairól, a szakszervezetekről és egyebekről tanult. Denverben találkozott Morris Meyerson táblaképfestővel is, akihez 19 éves korában ment feleségül.
A miniszterelnöki időszak alatt
A két legnagyobb esemény, ami miniszterelnöksége idején történt, a Fekete Szeptember nevű terrorista csoport által az 1972-es nyári olimpiai játékokon elkövetett tizenegy izraeli sportoló meggyilkolása, valamint az 1973 októberében Izrael és az Egyiptom és Szíria vezette arab államok között zajló húsznapos háború, a Jom Kippur-háború volt.
A hivatali idő vége
A Jom Kipur-i háború 1973. október 6-tól október 26-ig tartott, és Szíria és Egyiptom vezetésével arab országok egy csoportja vívta Izrael ellen. Izraelt meglepte a támadás, és a Jom Kipur-i háború után a kormányt megkérdőjelezték, hogy Izrael nem állt készen a háborúra. Egy csoport, amelyet felkértek, hogy vizsgálja meg a háborút, úgy döntött, hogy nem Meir hibája volt. Politikai pártja 1973 decemberében megnyerte a választásokat, de Meir 1974. április 11-én abbahagyta a miniszterelnöki tisztséget, mert úgy érezte, hogy Izrael népe ezt akarta. Yitzhak Rabin lett utána a miniszterelnök 1974. június 3-án.
1975-ben Meir Izrael államért tett szolgálataiért Izrael-díjjal tüntették ki.
Halál
1978. december 8-án Golda Meir 80 éves korában rákban meghalt Jeruzsálemben. 1978. december 12-én temették el Helkat Gdolei Ha'uma a jeruzsálemi Herzl-hegyen.
Golda Meir sírja a Herzl-hegyen
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Golda Meir?
V: Golda Meir volt Izrael Állam negyedik miniszterelnöke és a világ harmadik női miniszterelnöke.
K: Mikor lett Golda Meir Izrael miniszterelnöke?
V: Golda Meir 1969. március 17-én lett Izrael miniszterelnöke.
K: Mi volt Golda Meir beceneve az izraeli politikában?
V: Golda Meirről azt mondták, hogy az izraeli politika "Vasladyje" (erős akaratú nő).
K: Milyen jelentős események történtek Golda Meir miniszterelnöksége idején?
V: Tizenegy izraeli sportoló meggyilkolása az 1972-es nyári olimpiai játékokon és az 1973-as jom kippuri háború volt a két legnagyobb esemény a miniszterelnöksége idején.
K: Golda Meir volt Izrael első női miniszterelnöke?
V: Igen, Golda Meir volt Izrael első és eddig egyetlen női miniszterelnöke.
K: Miért hagyta ott Golda Meir az izraeli miniszterelnöki tisztséget?
V: A Jom Kipur-i háború kérdéseket vetett fel a háború kezelésével kapcsolatban, és bár kiderült, hogy nem ő volt a hibás a háborúval kapcsolatos problémákért, Meir távozott állásából.
K: Mi volt Golda Meir eredeti neve, mielőtt megváltoztatta?
V: Golda Meir születési neve Golda Mabovitch volt, majd 1917-ben Golda Myersonra változtatta, amelyet 1956-ig használt.
Keres