Babilónia — Mezopotámia ősi városállama az i. e. 2. évezredben
Fedezd fel Babilónia történetét: Mezopotámia legendás városállama, Babilon, az istenek kapuja — civilizáció, írás, városok és hatalom az i. e. 2. évezredben.
Babilónia egy városállam volt Mezopotámiában az i. e. 2. évezredben, több mint 3000 évvel ezelőtt. Fővárosa Babilon volt, ami annyit jelentett: az istenek kapuja. Az egykori akkád birodalom földjeiből építettek birodalmat.
Mezopotámia a két folyó, az Eufrátesz és a Tigris vidéke. Abban az időben a régióhoz tartozott északon Asszíria, délkeleten pedig Elám városállama is. A Közel-Keleten a Termékeny Félhold része. Itt éltek először együtt az emberek civilizációban, földműveléssel, városokkal és írással.
Rövid történeti áttekintés
Babilónia történetét több korszakra szokás osztani. Az i. e. 2. évezred legfontosabb időszakai közé tartozik az Óbabiloni időszak (az ún. Amorita dinasztia ideje), amikor olyan királyok uralkodtak, mint Hammurapi (hagyományosan i. e. 1792–1750 körül). Hammurapi legismertebb öröksége a híres törvénykönyv, a „Hammurapi törvényei”, amelyek a korszak társadalmi és jogi rendjéről adnak fontos forrásokat.
Az Óbabiloni korszak után (i. e. 1595 körül) a hettiták rövid támadása és a következő évszázadok során a Kassita uralom következett, amely évszázadokig stabilizálta Babilónia helyzetét. A későbbi korokban Asszíria és más hatalmak befolyása vált meghatározóvá, de a 2. évezred folyamán Babilónia kulturális és politikai központként jelentős szerepet játszott Mezopotámia történetében.
Társadalom, gazdaság és közigazgatás
- Városállami szerkezet: Babilónia hálózata városállamokból állt; a király központi szerepet töltött be, de a helyi elöljárók, papok és földbirtokosok is nagy befolyással bírtak.
- Mezőgazdaság és öntözés: A két folyó adta víz és a fejlett öntözőrendszerek tették lehetővé a gabonanövények (árpa, búza) és más termények nagyobb hozamát, ami az államok gazdasági alapját képezte.
- Kereskedelem: Babilóniai kereskedők távolsági kapcsolatokat tartottak fenn Anatóliával, a Levantéval, Elámmal és a Perzsa-öböl vidékeivel; cseréltek gabonát, textilt, fémeket és luxuscikkeket.
- Írás és adminisztráció: A hivatalos és gazdasági ügyeket agyagtáblákra írták ékírással, az ún. cuneiform írással. Léteztek iskolák (edubbu), ahol a fiatal írnokokat képezték.
Kultúra, tudomány és jog
Babilónia kulturális élete gazdag volt: vallásos irodalom, mitológia, eposzok, matematikai és csillagászati ismeretek maradtak ránk agyagtáblák formájában. A babilóniaiak fejlett matematikát és naptáris számításokat alkalmaztak, különösen a csillagászatban és időmérésben.
A jog terén a Hammurapi törvényei különösen ismertté váltak: több mint 280 rendelkezést tartalmaztak, amelyek a tulajdonjogról, családi viszonyokról, kereskedelemről és büntetésekről szóltak. Bár a törvények részben osztály- és nemek szerint differenciáltak voltak, fontos forrásként szolgálnak a kor társadalmi viszonyainak megértéséhez.
Vallás és építészet
Babilónia vallása politeista volt: számos helyi és nemzeti isten imádata alakította a közéletet. Babilon főistentiszteleti központja a városvédő Marduk kultusza volt, akit a város kiemelt védőjének tekintettek. Jellemzőek voltak a templomkomplexumok, zigguratok (templomlépcsők), amelyek a vallási központok szerepét töltötték be.
A későbbi korok – különösen az újabb híres példák, mint az Asszír és a Neo‑babiloni építészet – hoztak monumentális kapukat (pl. az Ishtar-kapu) és díszes épületeket. A középkori források és egyes ókori beszámolók alapján a babiloni kertek (a későbbi leírásokban a „Függő Kertek”) is híresek voltak, bár ennek pontos történelmi alapja vitatott.
Források és régészet
A Babilóniával kapcsolatos ismereteink fő forrásai az agyagtáblákon fennmaradt írott feljegyzések, valamint a régészeti feltárások. A város helye a mai Irakban, a Babilon közelében található Hillah város térségében azonosítható. A 19–20. századi ásatások és a későbbi munkák sok adatot szolgáltattak a város szerkezetéről, templomairól és mindennapi életéről.
Összegzés
Babilónia az i. e. 2. évezred egyik meghatározó városállama volt, amely politikai, jogi, vallási és gazdasági innovációival jelentős hatást gyakorolt a mezopotámiai civilizációra. Az itt született írásos források és művészeti emlékek ma is alapvető források a régió történetének megértéséhez.
Hammurabi Babilónia, i. e. 1792-1750 (középső kronológia)
Régi Babilónia
A babilóniaiaknak volt egy írott nyelvük, amelyet a kereskedelemre és a kommunikációra használtak. A suméroktól kapták, akik feltalálták. A babilóniaiak ugyanazt az ékírásos rendszert használták, amikor háromszög alakzatokat nyomtak puha agyagba. Két különböző nyelven írtak: Vallási célokra sumérul, hivatalos célokra pedig akkád nyelven.
Törvények
Hammurabi Babilon királya volt, aki háborúkat vívott, és Babilóniát birodalommá tette azáltal, hogy Asszíria vazallus (báb)királya alá helyezte. Ő alkotta meg a legkorábbi írott törvénykönyvet, amelyet Hammurabi törvénykönyvének neveztek el. Ez 280 ítéletet tartalmaz, és ma a Louvre-ban, egy párizsi múzeumban látható. Míg a korábbi sumér büntetések nem voltak szigorúak, addig a babiloni törvények meglehetősen szigorúak voltak. Halálbüntetést szabtak ki lopásért, gyilkosságért és más bűncselekményekért.
Épületek
A babiloni házaknak nyitott tetejük volt, így a forró éjszakákon a család ott tudott aludni. A nappali, az étkező és a konyha természetesen a földszinten volt. A lámpák olívaolajjal égtek, és minden házban volt egy kápolna a temetkezési és istentiszteleti szertartásokhoz. Mivel Mezopotámiában csak agyagot lehetett építésre használni, a házak erős fa tartószerkezeteit Libanonból importálták. Végül az emberek elkezdték sütni a tégláikat, és javították épületeik szilárdságát.
Babilon elfoglalása
Később I. Musilis hettita király kifosztotta Babilont, ami a bronzkor úgynevezett "sötét korszakához" vezetett, amelyről kevés írásos emlék maradt fenn. Babilon kifosztásának időpontját a régészek vitatják, akik nem kevesebb, mint négy kronológiát javasoltak. Babilon kifosztásának lehetséges dátumai a következők:
- ultra-rövid kronológia: i.e. 1499
- rövid kronológia: i.e. 1531
- középső kronológia: i.e. 1595
- hosszú kronológia: 1651 BC
A nehézséget az jelenti, hogy a mezopotámiai és az ókori egyiptomi dátumokat összhangba kell hozni.
Későbbi dinasztiák
A hettita pusztulás után Babilonban 576 évig kasziták uralkodtak. Ezután Elám uralta, majd mintegy három évszázadra visszanyerte függetlenségét. Ezután az újasszíriaiak hódították meg. Egy évszázaddal később ismét szabaddá váltak, hogy megalakítsák az újbabiloni vagy káldeus birodalmat. Ez az állandó hódítás és visszafoglalás részben a földrajzi adottságoknak köszönhető. A folyókon kívül nincsenek természetes határok, és a városokat könnyű északról vagy délről megközelíteni.
II. Nabukodonozor király 43 évig uralkodott. Kr. e. 585-ben meghódította Föníciát.
Nagy Cyrus
A babilóniai birodalomnak végül a perzsa Nagy Kürosz vetett véget.
Kr. e. 549-ben Cyrus vetett véget a médek birodalmának. Három évvel később Cyrus az Akhaimenida Birodalom (Perzsia) királya lett, és hadjáratot indított Észak-Mezopotámiában.
Kr. e. 539-ben Cyrus megszállta Babilóniát. Júniusban Opisznál csatát vívtak, ahol a babilóniaiak vereséget szenvedtek, és közvetlenül ezután Szippara megadta magát a megszállónak. Két nappal Szippara elfoglalása után "Kürosz katonái harc nélkül bevonultak Babilonba". Cyrus csak március 3-án (október) érkezett meg, Gobryas távollétében Gobryas helyettesítette. Gobryas most Babilon tartomány kormányzója lett.
Cirusz most azt állította, hogy ő az ősi babiloni királyok törvényes utódja és istenük, Bel-Marduk bosszúállója. Babilónia Cyrus általi megszállását kétségtelenül elősegítette a zsidókhoz hasonló idegen kényszervándorlók jelenléte, akiket az ország közepére telepítettek.
Kürosz egyik első intézkedése az volt, hogy megengedte a száműzötteknek, hogy visszatérjenek saját hazájukba, magukkal víve istenük képeit és szent edényeiket. Az erre vonatkozó engedélyt egy kiáltványban foglalták össze, amellyel a hódító igyekezett igazolni a babilóniai trónra való igényét. Továbbra is erős volt az az érzés, hogy senkinek sincs joga Nyugat-Ázsia felett uralkodni, amíg Bél és papjai fel nem szentelték erre a tisztségre; ennek megfelelően Círusz ezentúl a "Babilon királya" császári címet viselte.
Élelmiszer
A sumérokhoz hasonlóan a babilóniaiak is ettek zöldséget, gyümölcsöt, húst és halat. Kenyeret is ettek, és szívesen pirították és ették meg a bosszantó, de ropogós sáskákat, amelyek elpusztították értékes termésüket.
Művészet és tudomány
A babilóniaiak szerették a művészetet. A királyokkal együtt gyönyörű, csillogó arannyal díszített edényeket temettek el. Akkoriban a könyvek olyan árvizekről szóltak, amelyekről úgy gondolták, hogy a bűn okozta őket, vagy Ábrahám útjáról. A tudomány is szépen fejlődött: ők találták fel az első naptárt, a 60 perces órát és az előretolt szorzótáblát.
Az élet gazdag, teljes és általában békés volt. Az emberek ritkán gondoltak háborúra vagy a város védelmére. Ennek eredményeként Babilont i. e. 730-ban az asszírok és a kasziták elfoglalták. Ez a nagyszerű civilizáció ekkor véget ért.
Kapcsolódó oldalak
- Neo-babiloni birodalom
Kérdések és válaszok
K: Mi volt Babilónia?
V: Babilónia egy városállam volt Mezopotámiában az i. e. 2. évezredben, több mint 3000 évvel ezelőtt. Fővárosa Babilon volt, ami annyit jelentett, hogy az istenek kapuja.
K: Hol található Mezopotámia?
V: Mezopotámia a Közel-Keleten található, és a Termékeny Félhold része. A két folyó, az Eufrátesz és a Tigris által közrefogott terület, és északon Asszíria, délkeleten pedig Elám városállamokat foglal magába.
K: Miből épített birodalmat Babilónia?
V: Babilónia az egykori Akkád Birodalom területeiből épített birodalmat.
K: Mi teszi Mezopotámiát különlegessé?
V: Mezopotámia azért különleges, mert ott éltek először együtt az emberek egy civilizációban, földműveléssel, városokkal és írással.
K: Mikor létezett Babilónia?
V: Babilónia az i. e. 2. évezredben, több mint 3000 évvel ezelőtt létezett.
K: Mit jelent Babilónia?
V: Babilon azt jelenti: az istenek kapuja.
K: Kik éltek ezen a vidéken a civilizáció kezdete előtt?
V: A civilizáció kezdete előtt is éltek emberek ezen a vidéken, de kilétük ismeretlen.
Keres