Babilónia

Régi Babilónia

A babilóniaiaknak volt egy írott nyelvük, amelyet a kereskedelemre és a kommunikációra használtak. A suméroktól kapták, akik feltalálták. A babilóniaiak ugyanazt az ékírásos rendszert használták, amikor háromszög alakzatokat nyomtak puha agyagba. Két különböző nyelven írtak: Vallási célokra sumérul, hivatalos célokra pedig akkád nyelven.

Törvények

Hammurabi Babilon királya volt, aki háborúkat vívott, és Babilóniát birodalommá tette azáltal, hogy Asszíria vazallus (báb)királya alá helyezte. Ő alkotta meg a legkorábbi írott törvénykönyvet, amelyet Hammurabi törvénykönyvének neveztek el. Ez 280 ítéletet tartalmaz, és ma a Louvre-ban, egy párizsi múzeumban látható. Míg a korábbi sumér büntetések nem voltak szigorúak, addig a babiloni törvények meglehetősen szigorúak voltak. Halálbüntetést szabtak ki lopásért, gyilkosságért és más bűncselekményekért.

Épületek

A babiloni házaknak nyitott tetejük volt, így a forró éjszakákon a család ott tudott aludni. A nappali, az étkező és a konyha természetesen a földszinten volt. A lámpák olívaolajjal égtek, és minden házban volt egy kápolna a temetkezési és istentiszteleti szertartásokhoz. Mivel Mezopotámiában csak agyagot lehetett építésre használni, a házak erős fa tartószerkezeteit Libanonból importálták. Végül az emberek elkezdték sütni a tégláikat, és javították épületeik szilárdságát.

Babilon elfoglalása

Később I. Musilis hettita király kifosztotta Babilont, ami a bronzkor úgynevezett "sötét korszakához" vezetett, amelyről kevés írásos emlék maradt fenn. Babilon kifosztásának időpontját a régészek vitatják, akik nem kevesebb, mint négy kronológiát javasoltak. Babilon kifosztásának lehetséges dátumai a következők:

• ultra-rövid kronológia: i.e. 1499
• rövid kronológia: i.e. 1531
• középső kronológia: i.e. 1595
• hosszú kronológia: 1651 BC

A nehézséget az jelenti, hogy a mezopotámiai és az ókori egyiptomi dátumokat összhangba kell hozni.

Későbbi dinasztiák

A hettita pusztulás után Babilonban 576 évig kasziták uralkodtak. Ezután Elám uralta, majd mintegy három évszázadra visszanyerte függetlenségét. Ezután az újasszíriaiak hódították meg. Egy évszázaddal később ismét szabaddá váltak, hogy megalakítsák az újbabiloni vagy káldeus birodalmat. Ez az állandó hódítás és visszafoglalás részben a földrajzi adottságoknak köszönhető. A folyókon kívül nincsenek természetes határok, és a városokat könnyű északról vagy délről megközelíteni.

II. Nabukodonozor király 43 évig uralkodott. Kr. e. 585-ben meghódította Föníciát.

Nagy Cyrus

A babilóniai birodalomnak végül a perzsa Nagy Kürosz vetett véget.

Kr. e. 549-ben Cyrus vetett véget a médek birodalmának. Három évvel később Cyrus az Akhaimenida Birodalom (Perzsia) királya lett, és hadjáratot indított Észak-Mezopotámiában.

Kr. e. 539-ben Cyrus megszállta Babilóniát. Júniusban Opisznál csatát vívtak, ahol a babilóniaiak vereséget szenvedtek, és közvetlenül ezután Szippara megadta magát a megszállónak. Két nappal Szippara elfoglalása után "Kürosz katonái harc nélkül bevonultak Babilonba". Cyrus csak március 3-án (október) érkezett meg, Gobryas távollétében Gobryas helyettesítette. Gobryas most Babilon tartomány kormányzója lett.

Cirusz most azt állította, hogy ő az ősi babiloni királyok törvényes utódja és istenük, Bel-Marduk bosszúállója. Babilónia Cyrus általi megszállását kétségtelenül elősegítette a zsidókhoz hasonló idegen kényszervándorlók jelenléte, akiket az ország közepére telepítettek.

Kürosz egyik első intézkedése az volt, hogy megengedte a száműzötteknek, hogy visszatérjenek saját hazájukba, magukkal víve istenük képeit és szent edényeiket. Az erre vonatkozó engedélyt egy kiáltványban foglalták össze, amellyel a hódító igyekezett igazolni a babilóniai trónra való igényét. Továbbra is erős volt az az érzés, hogy senkinek sincs joga Nyugat-Ázsia felett uralkodni, amíg Bél és papjai fel nem szentelték erre a tisztségre; ennek megfelelően Círusz ezentúl a "Babilon királya" császári címet viselte.

Élelmiszer

A sumérokhoz hasonlóan a babilóniaiak is ettek zöldséget, gyümölcsöt, húst és halat. Kenyeret is ettek, és szívesen pirították és ették meg a bosszantó, de ropogós sáskákat, amelyek elpusztították értékes termésüket.

Művészet és tudomány

A babilóniaiak szerették a művészetet. A királyokkal együtt gyönyörű, csillogó arannyal díszített edényeket temettek el. Akkoriban a könyvek olyan árvizekről szóltak, amelyekről úgy gondolták, hogy a bűn okozta őket, vagy Ábrahám útjáról. A tudomány is szépen fejlődött: ők találták fel az első naptárt, a 60 perces órát és az előretolt szorzótáblát.

Az élet gazdag, teljes és általában békés volt. Az emberek ritkán gondoltak háborúra vagy a város védelmére. Ennek eredményeként Babilont i. e. 730-ban az asszírok és a kasziták elfoglalták. Ez a nagyszerű civilizáció ekkor véget ért.

Kapcsolódó oldalak

• Neo-babiloni birodalom