Egyesült Királyság története: uniók, területi változások és államalakulás

Az Egyesült Királyság története: részletes áttekintés az 1707–1927 közötti uniókról, területi változásokról és az államalakulás fő fordulatairól.

Szerző: Leandro Alegsa

09-03-2026 23:52

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a szuverén állam. Anglia, Skócia, Wales (együttesen) Nagy-Britannia és Észak-Írország ennek az államnak a részei.

Az Egyesült Királyság mai államszerkezete és neve hosszú jogi és történelmi folyamat eredménye. A brit államforma alkotmányos monarchia és parlamenti demokrácia: az államfő a monarcha, a törvényhozó hatalom központja pedig a londoni Westminsteri Parlament. Az Egyesült Királyság fővárosa London, és az ország közigazgatásilag különböző szinteken szerveződik, beleértve a devolúciót (Skócia, Wales és Észak-Írország részönkormányzatait) is.

Uniók és törvények

Jelenlegi formáját az 1707. évi unióról szóló törvényekkel kezdte kialakítani, amelyek egyesítették Anglia és Skócia koronáját és parlamentjét, és létrehozták a Nagy-Britanniai Királyságot. (A két ország személyi uniója már 1603 óta fennállt, amikor I. Jakab személyében egy személy lett mindkét korona uralkodója — ezt szokás a „koronák uniójaként” emlegetni.)

Egy újabb, 1800-ban elfogadott, 1801. január 1-jén hatályba lépett uniós törvény egyesítette a Nagy-Britanniai Királyságot és az Ír Királyságot, létrehozva ezzel Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságát. Ennek a lépésnek politikai és gazdasági okai voltak, köztük a francia forradalom és a napóleoni háborúk okozta biztonsági megfontolások.

A 20. század: Írország függetlenedése és a névváltoztatás

Az 1910-es évek és az 1920-as évek fordulóján Írországban erős függetlenségi mozgalom bontakozott ki. Az 1921-es angol–ír egyezmény (Anglo–Irish Treaty) eredményeként 1922-ben létrejött az Ír Szabadállam (Irish Free State), amely a mai Ír Köztársaság területe nagy részét magában foglalta és részben függetlenné vált. Ugyanekkor Észak-Írország döntött úgy, hogy az Egyesült Királysághoz marad.

Ennek eredményeképpen Nagy-Britannia 1927-ben hivatalos címét "Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága" címre változtatta, amelyet általában "Egyesült Királyság", "The UK" vagy röviden "Nagy-Britannia" megnevezéssel használnak. (Az Ír Köztársaság későbbi konstitucionális és nemzetközi státusza további változásokat hozott: 1937-ben új alkotmányt fogadtak el, és 1949-ben hivatalosan kikiáltották a köztársaságot.)

Közigazgatás, devolúció és politikai jellemzők

Constitutioális berendezkedés: alkotmányos monarchia, a brit jogrendszer és az ősi parlamenti hagyományok alapján.
Parlament: a legfőbb törvényhozó szerv a Westminsterben működik; ugyanakkor Skóciának, Walesnek és Észak-Írországnak saját törvényhozó/testületei vannak bizonyos ügyekben (devolúció).
Területi összetétel: Anglia, Skócia és Wales alkotják Nagy-Britanniát; Észak-Írország a brit állam és az ír szigeten található rész.
Megnevezések: a köznyelv gyakran felcseréli a „Nagy-Britannia” és az „Egyesült Királyság” kifejezéseket, pedig Nagy-Britannia földrajzi értelemben az angol–skót–walesi szigetet jelenti, míg az Egyesült Királyság államnév, amely Észak-Írországot is magában foglalja.

Rövid kronológiai áttekintés

1603 – személyi unió Anglia és Skócia között (I. Jakab uralkodásával).
1707 – az Act of Union hatályba lép, létrejön a Nagy-Britanniai Királyság.
1801 – Nagy-Britannia és Írország egyesül: Egyesült Királyság (Nagy-Britannia és Írország).
1922 – az Ír Szabadállam létrejötte; Észak-Írország az Egyesült Királyságnál marad.
1927 – az állam hivatalos elnevezése a jelenlegi formára változik: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága.

Ez a rövid összefoglaló a legfontosabb jogi és területi fordulópontokat emeli ki, de az Egyesült Királyság története ennél sokkal gazdagabb és összetettebb: beleértve a belső politikai vitákat, a gyarmati múlt hatásait, a 20. századi háborúkat és a későbbi decentralizációs törekvéseket is.

Az Egyesült Királyság születése

Az 1707. évi uniós törvények

Az első lépést a politikai egyesülés felé 1707. május 1-jén tették meg, amikor Skócia és Anglia parlamentje elfogadta az unióról szóló törvényeket, amelyek egyesítették a két parlamentet és a két királyi címet.

Az Unió talán legnagyobb előnye Skócia számára az volt, hogy Skócia szabad kereskedelmet folytathatott Angliával és annak tengerentúli gyarmataival. Anglia részéről az Angliával szemben ellenséges európai államok lehetséges szövetségese semlegesült.

A korábbi független királyságok bizonyos aspektusai külön maradtak. Példák a skót és angol intézményekre, amelyeket nem olvasztottak össze a brit rendszerben: A skót és az angol jog továbbra is külön maradt, akárcsak a skót és az angol bankrendszer, a skót presbiteriánus egyház és az anglikán egyház szintén külön maradt, akárcsak az oktatási és felsőoktatási rendszerek.

Mivel a skótok általában jól képzettek voltak, aránytalanul nagy mértékben járultak hozzá mind az Egyesült Királyság kormányához, mind a Brit Birodalom igazgatásához.

19. század

Írország csatlakozik az Unióról szóló törvénnyel (1800)

Az Egyesült Királyság kialakulásának második szakasza 1801. január 1-jén lépett életbe, amikor a Nagy-Britanniai Királyság egyesült az Ír Királysággal, és létrejött Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága.

Nagy-Britannia és Írország törvényhozási uniója az 1800. évi uniós törvény alapján fejeződött be. Az ország neve "Nagy-Britannia és ÍrországEgyesült Királyságára" változott. A törvényt a brit és ezért nem reprezentatív ír parlament fogadta el jelentős többséggel, amelyet részben (korabeli dokumentumok szerint) megvesztegetéssel értek el, nevezetesen azzal, hogy a kritikusoknak peerage-eket és kitüntetéseket adományoztak szavazataik megszerzése érdekében. Nagy-Britannia és Írország különálló parlamentjét megszüntették, és helyébe az Egyesült Királyság egyesített parlamentje lépett. Írország így a kibővített Egyesült Királyság részévé vált. Írország mintegy 100 képviselőt küldött a westminsteri alsóházba és 28 peert a Lordok Házába.

Napóleoni háborúk

A Nagy-Britannia és Franciaország közötti ellenségeskedés 1803. május 18-án kezdődött újra. A koalíció háborús céljai a konfliktus során megváltoztak: a francia monarchia helyreállításának általános vágya szorosan összekapcsolódott a Napóleon megállításáért folytatott küzdelemmel. A napóleoni konfliktus elérte azt a pontot, amikor a későbbi történészek már "világháborúról" beszélhettek. Ilyen mértékű, széles körű konfliktusra csak a hétéves háború szolgáltatott precedenst.

Viktoriánus korszak

A viktoriánus korszak a brit ipari forradalom csúcspontját és a Brit Birodalom csúcspontját jelentette. Bár általában Viktória királynő 1837 és 1901 közötti uralkodásának időszakára utalnak, a tudósok vitatják, hogy a viktoriánus korszak - amelyet a viktoriánusokhoz kötődő különböző érzékenységek és politikai aggodalmak határoznak meg - valójában az 1832-es reformtörvény elfogadásával kezdődik-e. A viktoriánus korszakot a viktoriánus korszakhoz kötődő különböző érzékenységek és politikai aggodalmak határozzák meg. A korszakot megelőzte a Regency-korszak, és az Edward-korszak követte. A viktoriánus korszak második fele nagyjából egybeesett a kontinentális Európa és más nem angol nyelvű országok Belle Époque-korszakának első szakaszával.

Írország és az önrendelkezés felé való elmozdulás

Az Egyesült Királyság zászlaja Anglia, Skócia és Írország zászlaján alapul.

20. század

Ennek a szakasznak a megbízhatósága érdekében több forrásra van szüksége.
Kérjük, segítsen javítani ezt a cikket megbízható források hozzáadásával. A forrás nélküli anyagokat megkérdőjelezhetjük vagy eltávolíthatjuk.
Források keresése: "JSTOR (2012. január) (Learn how and when to remove this template message) (Learn how and when to remove this template message)

Az Egyesült Királyság miniszterelnökei 1900-1945

I. világháború

Írország felosztása

Ez a rész üres. Ön is segíthet, ha kiegészíti.

II. világháború

A birodalomtól a nemzetközösségig

Nagy-Britannia ellenőrzése birodalma felett a két világháború közötti időszakban meglazult. A nacionalizmus a birodalom más részein, különösen Indiában és Egyiptomban erősödött.

1867 és 1910 között az Egyesült Királyság Ausztráliának, Kanadának és Új-Zélandnak "domínium" státuszt adott (közel teljes autonómia a birodalmon belül).

1945-1997

A második világháború végén Clement Attlee és a Munkáspárt elsöprő győzelmet aratott az általános választásokon.

Ahogy az ország az 1950-es évek felé haladt, az újjáépítés folytatódott, és számos bevándorlót hívtak meg a Brit Birodalomból, hogy segítsenek az újjáépítésben. Az 1950-es években az Egyesült Királyság elvesztette szuperhatalmi szerepét, és nem tudta tovább fenntartani nagy birodalmát. Ez a dekolonizációhoz vezetett, és 1970-ig szinte minden gyarmatáról kivonult.

Bár az 1970-es és 1980-as években az Egyesült Királyság integrálódott az Európai Gazdasági Közösségbe, amely 1992-ben Európai Unióvá alakult, és gazdasága szigorú modernizációja következett be.

A nehéz 70-es és 80-as évek után az 1990-es években kezdődött a folyamatos gazdasági növekedés időszaka, amely a mai napig több mint 15 éve tart. A nagypénteki megállapodás sokak szerint az észak-írországi konfliktus végét jelentette; az esemény óta nagyon kevés fegyveres erőszakos cselekmény történt a kérdésben.

21. század

A 2001-es általános választásokon a Munkáspárt egymás után másodszor is győzött.

Annak ellenére, hogy Londonban és Glasgow-ban hatalmas háborúellenes felvonulásokat tartottak, Tony Blair határozottan támogatta az Egyesült Államok 2003-as irakiinvázióját. Negyvenhatezer brit katona - a brit hadsereg (szárazföldi erők) teljes létszámának egyharmada - tevékenykedett az iraki invázió támogatására, és ezt követően a 2005. januári iraki választások előtti időszakban a brit fegyveres erők feleltek Dél-Irak biztonságáért.

2007-ben ért véget Tony Blair miniszterelnöksége, majd Gordon Browné. A következő miniszterelnököt, David Cameront 2010-ben választották meg. Első hivatali ideje alatt a Skót Nemzeti Párt (SNP) megnyerte a 2011-es skót parlamenti választásokat. 2014. szeptember 18-án az SNP népszavazást tartott, amelyen megkérdezték a skótokat, hogy akarnak-e függetlenedni az Egyesült Királyságtól. A szavazók 55%-a az Egyesült Királyságban maradást akarta.

David Cameront 2015-ben azzal az ígérettel választották újra, hogy népszavazást tart arról, hogy az Egyesült Királyság kilépjen-e az Európai Unióból. A népszavazásra 2016. június 23-án került sor, amelyet a "Leave" kampány nyert meg a szavazatok 52%-ával. Cameron ezután lemondott, és helyébe Theresa May lépett miniszterelnökként, aki a "Brexit" folyamatába vezette az országot.

2020 januárjában bekövetkezett a Brexit.

Terrorista támadások

Az Egyesült Királyságban a 21. században két terrorcselekmény is történt Londonban.

2005. július 7-én a reggeli csúcsforgalomban, 8:50-kor három bomba robbant a londoni metróban, egy órával később pedig egy negyedik bomba robbant fel egy buszon a Tavistock téren. A muszlim szélsőségesek által elkövetett támadásban 52 ember halt meg, és több mint 700-an megsebesültek.

2017. március 22-én, pontosan egy évvel a brüsszeli robbantások után öt ember halt meg a 2017-es westminsteri támadásban a Parlament közelében. Egyikük a támadó, Khalid Masood volt, aki a Metropolitan Police egyik tisztjét is megkéselte, aki később belehalt sérüléseibe.

2017. május 22-én "két robbantásos merénylet" történt a Manchester Arénában, 19 ember meghalt és 50 megsebesült. A gyanú szerint öngyilkos merényletről van szó.

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Mi az Egyesült Királyság hivatalos neve?

V: Az Egyesült Királyság hivatalos neve "Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága". Általában rövidítve "Egyesült Királyság", "The UK", "Nagy-Britannia" vagy egyszerűen csak "Nagy-Britannia".

K: Hogyan egyesült Anglia, Skócia és Wales?

V: Az 1707. évi Acts of Union egyesítette Anglia és Skócia koronáját és parlamentjét, hogy létrehozza (Nagy-Britannia Egyesült Királyságát). Ebben az időben Wales jogilag az Angol Királyság része volt, és (1536 óta) képviselettel rendelkezett az angol parlamentben, így bekerült az unióba.

K: Mikor csatlakozott Írország Nagy-Britanniához?

V: 1800-ban további uniós törvények egyesítették Nagy-Britanniát és Írországot, és létrehozták Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságát.

K: Mi történt, amikor Írország elnyerte függetlenségét?

V: 1922-ben, amikor Írország függetlenné vált, csak Észak-Írország maradt az Egyesült Királyság része. Ennek eredményeként Nagy-Britannia 1927-ben Nagy-Britannia hivatalos címét "Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága" címre változtatta.

K: Észak-Írország még mindig az Egyesült Királyság része?

V: Igen, Észak-Írország még mindig az Egyesült Királyság része.

Keres