Munkáspárt (Egyesült Királyság)

Politikai meggyőződések

A Munkáspárt támogatóinak többsége a következő dolgokban hisz:

• Az Egyesült Királyságban a vasutakat vissza kell vinni állami tulajdonba (más néven a vasutak visszaállamosítása).
• A kormánynak pénzt kellene fektetnie a tömegközlekedés (pl. buszok és vonatok) bővítésébe és korszerűsítésébe.
• A milliárdos és többmilliós vállalkozások adóját meg kell emelni.
• A legjobban kereső 5% jövedelmét terhelő adót meg kell emelni.
• A kormánynak többet kellene tennie az adóelkerülés ellen.
• A szakszervezetek támogatása.
• A kormánynak képesnek kell lennie arra, hogy korlátozza, hogy a bérbeadók mennyi lakbért számíthatnak fel (más néven lakbérellenőrzés).
• A minimálbért meg kell emelni.
• Támogassa a munkavállalók jogait.
• Több önkormányzati házat kellene építeni.
• A megszorításokkal szembeni ellenállás.
• Növelje a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatra (NHS) fordított kiadásokat.
• Támogassa a jóléti államot.
• Az egyetemi tandíjakat el kell törölni.

Történelem

A párt hivatalosan 1906-ban, közvetlenül az általános választások után alakult meg, az 1900-ban alakult Munkásképviseleti Bizottság utódjaként. A párt 1918-ban új alapszabályt készített, amelyben elkötelezte magát a szocializmus, vagyis az ipar szocializálása mellett. Ezt a 4. pontban lehetett megtalálni. A Munkáspárt először 1945-ben nyerte meg az általános választásokat. A Munkáspárt 1951-től tizenhárom éven át volt ellenzékben, ezalatt komoly harcok folytak a párt bal- és jobbszárnya között. A balszárny vezetője Aneurin Bevan volt. Támogatóit "Bevan-barátoknak" nevezték. Kevésbé konfrontatív külpolitikát és több szocialista intézkedést akartak. A jobbszárny vezetői Clement Attlee és Hugh Gaitskell voltak. Úgy vélték, hogy a nyugati kapitalizmus sokat változott, és a szocializmus és az állami tulajdon nem annyira fontos. Gaitskell az 1959-es konferencián megpróbálta eltávolítani a 4. cikkelyt a párt alapszabályzatából, de nem sikerült neki.

1994-ben Tony Blair arra kényszerítette a Munkáspártot, hogy ejtse a 4. záradékot. Ez fontos lépés volt a párt "Új Munkáspárttá" való átalakulásában.

2015-ben Jeremy Corbyn bejelentette, hogy indul a Munkáspárt vezetéséért. Kezdetben szocialista peremjelöltnek tartották, de később a felmérések szerint ő lett a vezető jelölt, és megszerezte a Munkáspárthoz csatlakozott szakszervezetek többségének támogatását, valamint három, a párthoz nem csatlakozott szakszervezet támogatását. 2015. szeptember 12-én a Munkáspárt vezetőjévé választották, a szavazás első fordulójában 59,5%-os elsöprő többséggel.

Korábbi vezetők (1906 óta)

• Keir Hardie, 1906-1908
• Arthur Henderson, 1908-1910
• George Nicoll Barnes, 1910-1911
• Ramsay MacDonald, 1911-1914
• Arthur Henderson, 1914-1917
• William Adamson, 1917-1921
• John Robert Clynes, 1921-1922
• Ramsay MacDonald, 1922-1931
• Arthur Henderson, 1931-1932
• George Lansbury, 1932-1935
• Clement Attlee, 1935-1955
• Hugh Gaitskell, 1955-1963
• George Brown, 1963 (színész)
• Harold Wilson, 1963-1976
• James Callaghan, 1976-1980
• Michael Foot, 1980-1983
• Neil Kinnock, 1983-1992
• John Smith, 1992-1994
• Margaret Beckett, 1994 (színészet)
• Tony Blair, 1994-2007
• Gordon Brown, 2007-2010
• Harriet Harman, 2010 (színész)
• Ed Miliband, 2010-2015
• Harriet Harman, 2015 (színész)
• Jeremy Corbyn, 2015-2020
• Keir Starmer, 2020-jelenlegi

Munkáspárti miniszterelnökök