Az angliai parlament az Angliai Királyság törvényhozó szerve volt. Gyökerei a kora középkorig nyúlnak vissza. Egyre inkább átvette az uralkodó hatalmát, és az 1707-es Act of Union után Nagy-Britannia parlamentjének, majd az Egyesült Királyság parlamentjének fő részévé vált.

Napjainkban egyre többen követelik, hogy Anglia kapjon saját, független parlamentet, ahogyan az Egyesült Királyság többi országa, Skócia, Wales és Észak-Írország is. Ezt nevezik decentralizációnak.

Történeti áttekintés

A középkori angol gyűlésekből, a király és a bárók közötti tárgyalásokból alakult ki fokozatosan a parlament intézménye. A 13–14. századtól kezdve a különböző rendek (főleg nemesek, papság és a városok képviselői) rendszeresen tanácskoztak törvényhozási és adózási kérdésekben. A parlament szerepe évszázadok alatt bővült: ellenőrizte a király pénzügyeit, alkotott jogszabályokat és idővel a végrehajtó hatalom feletti befolyást is növelte.

Az 1707-es Act of Union és következményei

Az 1707-es Act of Union egyesítette az angol és a skót koronákat és parlamenteket, így létrejött a Nagy-Britannia parlamentje. Ennek eredményeként az angliai parlament önálló intézményként megszűnt, helyét a közös parlament vette át Westminsterben. Később, más politikai változásokkal (például 1801, majd a 20. század dekolonizációs folyamataival) kialakult a ma ismert Egyesült Királyság parlamentje.

Miért került fókuszba újra az angol parlament kérdése?

A 1990-es évektől kezdődően a brit kormány decentralizációs politikát indított, és létrejöttek a különböző devolúciós intézmények: a skót parlament, a walesi nemzeti gyűlés (Senedd) és az észak-ír közgyűlés. Mivel Anglia számára nem hoztak létre hasonló intézményt, egyre több vitát váltott ki az úgynevezett „West Lothian kérdés”: mi történjen akkor, amikor a skót, walesi vagy észak-ír képviselők az Egyesült Királyság parlamentjében angliai ügyekben is szavaznak, míg az angol képviselőknek nincs viszontszavazati joguk azokon a devolúció alá eső területeken, amelyek a skót vagy walesi parlament hatáskörébe tartoznak.

Érvek a független angol parlament mellett

  • Demokratikus igazságosság: az angol választópolgárok úgy érezhetik, hogy ügyeik felett angol döntéshozók rendelkeznek.
  • Közigazgatási hatékonyság: az angol ügyeket angol képviselők kezelnék, ami világosabb felelősségi viszonyokat teremthet.
  • Kulturális és regionális különbségek kezelése: Anglián belül is jelentősek a regionális eltérések; egy saját parlament keretet adhatna a helyi politikának.

Érvek az angol parlament ellen

  • Összetettség és költségek: egy új parlament létrehozása jelentős költségekkel és intézményi átalakítással járna.
  • Központi hatalom kérdése: Anglia lakossága és gazdasági ereje miatt egy angol parlament túl nagy befolyást gyakorolhatna a brit szintű döntésekre.
  • Megoldás hiánya az országon belüli egyenlőtlenségekre: egy angol parlament nem feltétlenül orvosolja az angliai észak–dél különbségeket; regionális megoldások is szükségesek lehetnek.

Lehetséges modellek

A vita során több megoldást javasoltak:

  • Teljes angol parlament: Anglia külön parlamentje, amely kizárólag angliai ügyekről dönt.
  • Anglia-only törvényhozói szavazatok (EVEL): az Egyesült Királyság parlamentjén belül technikai megoldás, amely korlátozza a skót, walesi és észak-ír képviselők részvételét az angliai ügyekben. (Egy ilyen rendszer volt korábban is alkalmazva rövid időre.)
  • Regionális gyűlések: Anglián belüli régiók kapnának saját gyűléseket, amelyek a helyi ügyeket intézik.
  • Szövetségi modell: az Egyesült Királyság átalakítása laza szövetséggé, ahol minden tagország önállóbb jogkörökkel rendelkezik.

Gyakorlati kérdések és következmények

Az angol parlament létrehozása számos alkotmányos és gyakorlati kérdést vet fel: hogyan oszlanak meg a hatáskörök a Westminster és az új testület között; mi lesz a képviseleti aránnyal; hogyan érinti mindez a House of Lords szerepét; illetve miként rendezik az Anglia és Wales közös jogi rendszere (England and Wales) státuszát. Emellett politikai vita tárgya lenne, hogy ilyen átalakítás hogyan változtatná meg az Egyesült Királyság egységét és nemzetközi szerepét.

Összefoglalás

Az angliai parlament története régmúltba nyúlik, de intézményes formájában 1707 után beolvadt a közös brit parlamentbe. A devolúció következtében ma élénk vita zajlik arról, hogy szükség van-e Anglia számára külön törvényhozó testületre. A kérdés komplex, és érvek, valamint ellenérvek sokasága húzódik mögötte; a döntés politikai, jogi és gyakorlati szempontok mérlegelését igényli.