Észak-Írország
Észak-Írország (írül: Tuaisceart Éireann, ulsteri skótul: Norlin Airlann) az Egyesült Királyság egyik alkotó országa, amely az Ír-szigeten fekszik.
Írország egész szigete korábban egy királyság volt, amelyet Írországi Királyságnak neveztek, de az 1800-ban elfogadott Unióról szóló törvény után Nagy-Britannia és ÍrországEgyesült Királyságának része lett. Ez egészen 1922-ig, egy polgárháborút követően megmaradt, amikor Írországot felosztották az Ír Köztársaságra, a sziget déli részét elfoglaló szuverén államra, valamint Észak-Írországra, amely az Egyesült Királyság része maradt.
Észak-Írországban mintegy 1,8 millió ember él, amelynek fővárosa és legnagyobb városa Belfast. A 6 megye történelmi közigazgatási szerepét 1972 óta 26 egységes hatóság, Észak-Írország megyéi váltották fel.
Néha az emberek más neveket használnak Észak-Írországra. Egyesek Ulsternek hívják, annak ellenére, hogy Ulster egyes részei valójában az Ír Köztársaságban vannak. Mások "Északnak" vagy "Hat megyének" hívják, mert nem akarják elismerni, hogy az Ír-sziget egy része nem teljesen független, és az északi része valójában az Egyesült Királyságban van. Észak-Írország az Egyesült Királyság legkisebb része a maga 5 345 négyzetkilométerével.
Nyelvek
Észak-Írországban szinte mindenki beszél angolul. Egy másik fontos nyelv az ír (néha "ír gaelic"-nek is nevezik) és egy Ulster Scots nevű nyelv, amely Kelet-Ulsterből és Skócia alföldjéről származik. Az ír nyelv a 20. században egyre kevésbé terjedt el, de a nyelv újjáéledése miatt egyre többen beszélik, különösen Belfastban, Antrim Glens of Antrim és Tyrone és Fermanagh megyékben. Ez az újjáéledés nagyrészt az ír nyelvű iskolák létrehozásának köszönhető. Az ír nyelvet egyes nacionalista (akár katolikus, akár protestáns) emberek beszélik. Az ulsteri skót nyelv szinte kizárólag Észak-Antrim és az Ards-félsziget területein él.
Egyes nyelvek, mint például a kínai, az urdu vagy a lengyel egyre gyakoribbá válnak Észak-Írországban, mivel más országokból származó emberek költöznek Észak-Írországba.
Vallás
Észak-Írországban a kereszténység a legnagyobb vallás, a 2011-es népszámláláskor a lakosság több mint 80%-a vallotta magát valamelyik keresztény felekezethez tartozónak. Az emberek közel 42%-a protestánsnak, 41%-a római katolikusnak, és alig több mint 17%-uk semminek vagy más vallásnak vallja magát. A legnagyobb protestáns egyházak az írországi presbiteriánus egyház, az írországi egyház és az írországi metodista egyház.
Belfasti megállapodás
Az 1998. április 10-i pénteki belfasti megállapodás (néha nagypénteki megállapodásnak is nevezik) óta Észak-Írország két közössége, a protestánsok és a katolikusok között nagyrészt béke van. Ebben a megállapodásban Észak-Írország és az Ír Köztársaság lakosságának többsége, valamint az ír és a brit kormány is egyetértett. Lehetővé teszi Észak-Írország önigazgatását, valamint a Nagy-Britannia és az Ír Köztársaság közötti nagyobb észak-déli együttműködést és együttműködést. Emellett egyértelművé teszi az észak-írországi emberek jogát arra, hogy döntsenek alkotmányos jövőjükről, és válasszák meg, hogy brit, ír vagy mindkettő állampolgárok legyenek.
Sport
Észak-Írországban a legnépszerűbb sportágak a labdarúgás, a gaelic football és a rögbiunió. Az atlétika, az ökölvívás, a krikett, a golf, a jégkorong, a hurling, a snooker és az autósportok szintén gyakoriak. A legtöbb sportágat írországi alapon szervezik, a nemzetközi versenyeken pedig Észak-Írország és az Ír Köztársaság együtt, Írországként versenyez (pl. Írország rögbiuniós válogatottja, Írország krikett válogatottja). A fő kivétel a labdarúgás.
Az észak-írországi labdarúgást az Ír Labdarúgó Szövetség (IFA) irányítja. A nemzetközi versenyeken Észak-Írországnak saját csapata van - az északír labdarúgó-válogatott. Az északír csapat három FIFA-világbajnokságra (1958-ban, 1982-ben és 1986-ban) kvalifikálta magát. Észak-Írország talán leghíresebb játékosa George Best volt.
Az észak-írországi atléták választhatnak, hogy Nagy-Britannia atlétáival (mint "Nagy-Britannia és Észak-Írország" csapat), vagy Írország többi részének atlétáival (mint "Írország") versenyeznek.
Belfast ad otthont az Ulster Rugby csapatának (amely a Pro 12 ligában és a Heineken Kupában versenyez), valamint a Belfast Giants jégkorongcsapatnak.
Vasút
Az NI Railways vonatai Belfastból Portrush, Londonderry, Bangor, Larne, Portadown és Newry felé közlekednek. Az Enterprise-t az NI Railways és az Irish Rail üzemelteti, és Belfastot Dublinnal köti össze.
Kérdések és válaszok
K: Mi az az Észak-Írország?
V: Észak-Írország az Egyesült Királyság egyik alkotó országa, amely az Ír-szigeten található. Korábban Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának része volt 1922-ig, amikor is a polgárháborút követően az Egyesült Királyság része lett.
K: Hány ember él Észak-Írországban?
V: Észak-Írországban körülbelül 1,8 millió ember él.
K: Mi Észak-Írország fővárosa?
V: Észak-Írország fővárosa és legnagyobb városa Belfast.
K: Hány megye van Észak-Írországban?
V: Észak-Írországban 6 megye van, amelyeket 1972 óta 26 egységes hatósági megyék váltottak fel.
K: Ulster Észak-Írország hivatalos neve?
V: Ulster néha Észak-Írország nem hivatalos neveként használatos, azonban Ulster egyes részei valójában az Ír Köztársaságon belül helyezkednek el.
K: Milyen más neveket használnak Észak-Írországra utalva?
V: Észak-Írországra utaló egyéb elnevezések közé tartozik az "Észak" vagy "a hat megye", amely a 6 megyére utal, mielőtt 1972-ben 26 egységes hatósági megyére váltották volna fel őket.
K: Milyen zászló képviseli Észak-Írországot nemzetközileg?
V: Észak-Írországot nemzetközileg csak az Egyesült Királyság uniós zászlaja képviseli hivatalosan, a lojalisták és unionisták azonban az Ulster Banner-t is használják Észak-Írország nemzetközi képviseletére sportversenyeken.
