2017. évi westminsteri terrortámadás – esemény, áldozatok, okok
Részletes összefoglaló a 2017. westminsteri terrortámadásról: események, áldozatok, indítékok és következmények — tények, elemzés és hiteles források egy cikkben.
A 2017-es Westminster-támadás egy terrortámadás volt, amely március 22-én történt az angliai Londonban. A támadás a Westminster-hídon, a Parlament téren és a Westminster-palota területén történt.
A palota kapujának közelében egy Hyundai típusú járművel belehajtottak egy embertömegbe, és a támadó leszúrt egy rendőrtisztet, aki később belehalt sérüléseibe. Öt ember - köztük a hídon lévő gyalogosok, a leszúrt rendőr és a támadó - halálát igazolták.
A 2005. július 7-i londoni robbantások óta ez volt az első és egyben a legnagyobb támadás Londonban. A gyanú szerint az indíték az iszlám terrorizmushoz kapcsolódott.
Esemény menete
A támadás a délutáni órákban, nagyjából 14:40 körül kezdődött: a támadó autóval nagy sebességgel végighajtott a Westminster-hídon, elütve gyalogosokat, majd a járművel a Parlament kerítéseinek ütközött. Ezután kivezette magát az autóból, és késsel megtámadta a palota bejáratánál szolgálatot teljesítő rendőrt. A rendőrség gyorsan a helyszínre érkezett, és a támadót a palota közelében lelőtték.
Áldozatok és sérültek
A támadás következtében öt ember vesztette életét (a támadó is köztük volt). A halottak között volt több gyalogos a hídon és a palotánál szolgálatot teljesítő rendőr. Emellett több tucat ember sérült meg; a sérülések súlyossága változó volt, többeket kórházba szállítottak, és néhányan életveszélyes állapotba kerültek.
A támadó
A hatóságok később azonosították a támadót: Khalid Masood (korábbi nevén Adrian Russell Ajao), akinek különböző bűncselekmények miatti előélete volt. A vizsgálatok azt mutatták, hogy Masood egyéni elkövetőként cselekedett — nem bizonyított, hogy működött volna együtt egy szervezett terrorszervezettel. A nyomozás megállapította, hogy az elkövetőt radikális iszlamista eszmék inspirálhatták, ugyanakkor nem találtak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy közvetlen parancsot kapott volna külföldi csoportoktól.
Vizsgálat és indíték
A nyomozást a Metropolitan Police és terrorelhárító egységek vezették. A vizsgálat során több helyszíni és telefonszámlálási bizonyítékot gyűjtöttek össze, és országos razziákat tartottak. A hatóságok szerint az indítékot elsősorban ideológiai jellegű, iszlamista szélsőségességhez kapcsolódó motiváció képezte, de a támadó egyedül cselekedett és nem jelentett közvetlen hálózati kapcsolatot regionális terrorszervezetekkel.
Rendőrségi és kormányzati reakció
A támadás után a parlament ideiglenesen lezárta kapuit, és szigorították a biztonsági intézkedéseket a közterületeken és a fontos épületek körül. A brit kormány és a rendőrség vizsgálatot indított a védekezés hatékonyságáról, valamint arról, hogy milyen további lépések szükségesek a hasonló támadások megelőzésére. Számos szakértői jelentés és belső felülvizsgálat követte az eseményt, amelyek javaslatokat tettek a hídfelügyelet, a gyalogosforgalom szabályozása és a palota körüli fizikai akadályok megerősítésére.
Hatások és emlékezés
A támadás mély megrázkódtatást okozott a brit közvéleményben és nemzetközi visszhangot kapott. Helyi és nemzetközi megemlékezések zajlottak az áldozatok emlékére: virágok, mécsesek és csendes megemlékezések jelentek meg a helyszínen és a közösségekben. A politikai vezetők hangsúlyozták a társadalmi összetartás és a terrorizmus elleni közös fellépés fontosságát.
Összegzés
A 2017. március 22-i westminsteri támadás rávilágított arra, hogy a nyílt városi terek és politikai célpontok továbbra is sérülékenyek. A támadás következményei — emberi veszteség, sérülések, jogi és biztonsági vizsgálatok — hosszú távon is hatottak a brit közbiztonsági politikára és a közösségi éberségre.
Támadó
A támadót a Metropolitan Police az 52 éves brit Khalid Masoodként azonosította. Született Adrian Russell Elms, később valószínűleg Adrian Russell Ajaóra változtatta nevét.
A helyi média szerint 2009-ben, a börtönben áttért az iszlám hitre, majd Khalid Masoodra változtatta a nevét. A rendőrség szerint több más álnevet is használt, köztük a Khalid Choudry-t. Masood Kentben született, és a nyomozók úgy vélik, hogy legutóbb West Midlandsben élt. Masood a jelentések szerint valamikor 2005 és 2009 között angol tanárként vagy korrepetitorként dolgozott Szaúd-Arábiában. Ezután visszatért az Egyesült Királyságba, és angol mint második nyelv tanárként dolgozott Lutonban.
Masood ellen korábban az MI5 is nyomozott, de a Scotland Yard közölte, hogy jelenleg nem folyik ellene vizsgálat. Nem volt előzetes információ arról, hogy terrortámadást szándékozna végrehajtani. Korábban többször is elítélték testi sértésért, többek között súlyos testi sértésért, támadó fegyverek birtoklásáért és közrend elleni bűncselekményekért 1983-ig visszamenőleg. Terrorista bűncselekményekért nem ítélték el. Néhány hírcsatorna képeket mutatott arról, hogy Masoodot orvosok kezelik.
Kérdések és válaszok
K: Mikor történt a westminsteri támadás?
V: A westminsteri támadás 2017. március 22-én történt.
K: Hol történt a támadás?
V: A támadás a Westminster-hídon, a Parlament téren és a Westminster-palota területén történt.
K: Mi történt a támadás során?
V: Egy Hyundai típusú járművel belehajtottak a palota kapuja közelében lévő embertömegbe, és a támadó leszúrt egy rendőrtisztet, aki később belehalt sérüléseibe.
K: Hány ember halálát erősítették meg a támadás következtében?
V: Öt ember halálát erősítették meg a támadás következtében.
K: Ez volt az első nagyobb támadás Londonban?
V: Nem, nem ez volt az első nagyobb támadás Londonban, de a 2005. július 7-i robbantások óta ez volt a legnagyobb.
K: A gyanú szerint mi volt a támadás indítéka?
V: A gyanú szerint a támadás indítéka az iszlám terrorizmushoz kapcsolódott.
K: Túlélte a támadó?
V: A szövegből nem derül ki, hogy a támadó túlélte-e vagy sem.
Keres