A 2017-es Westminster-támadás egy terrortámadás volt, amely március 22-én történt az angliai Londonban. A támadás a Westminster-hídon, a Parlament téren és a Westminster-palota területén történt.
A palota kapujának közelében egy Hyundai típusú járművel belehajtottak egy embertömegbe, és a támadó leszúrt egy rendőrtisztet, aki később belehalt sérüléseibe. Öt ember - köztük a hídon lévő gyalogosok, a leszúrt rendőr és a támadó - halálát igazolták.
A 2005. július 7-i londoni robbantások óta ez volt az első és egyben a legnagyobb támadás Londonban. A gyanú szerint az indíték az iszlám terrorizmushoz kapcsolódott.
Esemény menete
A támadás a délutáni órákban, nagyjából 14:40 körül kezdődött: a támadó autóval nagy sebességgel végighajtott a Westminster-hídon, elütve gyalogosokat, majd a járművel a Parlament kerítéseinek ütközött. Ezután kivezette magát az autóból, és késsel megtámadta a palota bejáratánál szolgálatot teljesítő rendőrt. A rendőrség gyorsan a helyszínre érkezett, és a támadót a palota közelében lelőtték.
Áldozatok és sérültek
A támadás következtében öt ember vesztette életét (a támadó is köztük volt). A halottak között volt több gyalogos a hídon és a palotánál szolgálatot teljesítő rendőr. Emellett több tucat ember sérült meg; a sérülések súlyossága változó volt, többeket kórházba szállítottak, és néhányan életveszélyes állapotba kerültek.
A támadó
A hatóságok később azonosították a támadót: Khalid Masood (korábbi nevén Adrian Russell Ajao), akinek különböző bűncselekmények miatti előélete volt. A vizsgálatok azt mutatták, hogy Masood egyéni elkövetőként cselekedett — nem bizonyított, hogy működött volna együtt egy szervezett terrorszervezettel. A nyomozás megállapította, hogy az elkövetőt radikális iszlamista eszmék inspirálhatták, ugyanakkor nem találtak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy közvetlen parancsot kapott volna külföldi csoportoktól.
Vizsgálat és indíték
A nyomozást a Metropolitan Police és terrorelhárító egységek vezették. A vizsgálat során több helyszíni és telefonszámlálási bizonyítékot gyűjtöttek össze, és országos razziákat tartottak. A hatóságok szerint az indítékot elsősorban ideológiai jellegű, iszlamista szélsőségességhez kapcsolódó motiváció képezte, de a támadó egyedül cselekedett és nem jelentett közvetlen hálózati kapcsolatot regionális terrorszervezetekkel.
Rendőrségi és kormányzati reakció
A támadás után a parlament ideiglenesen lezárta kapuit, és szigorították a biztonsági intézkedéseket a közterületeken és a fontos épületek körül. A brit kormány és a rendőrség vizsgálatot indított a védekezés hatékonyságáról, valamint arról, hogy milyen további lépések szükségesek a hasonló támadások megelőzésére. Számos szakértői jelentés és belső felülvizsgálat követte az eseményt, amelyek javaslatokat tettek a hídfelügyelet, a gyalogosforgalom szabályozása és a palota körüli fizikai akadályok megerősítésére.
Hatások és emlékezés
A támadás mély megrázkódtatást okozott a brit közvéleményben és nemzetközi visszhangot kapott. Helyi és nemzetközi megemlékezések zajlottak az áldozatok emlékére: virágok, mécsesek és csendes megemlékezések jelentek meg a helyszínen és a közösségekben. A politikai vezetők hangsúlyozták a társadalmi összetartás és a terrorizmus elleni közös fellépés fontosságát.
Összegzés
A 2017. március 22-i westminsteri támadás rávilágított arra, hogy a nyílt városi terek és politikai célpontok továbbra is sérülékenyek. A támadás következményei — emberi veszteség, sérülések, jogi és biztonsági vizsgálatok — hosszú távon is hatottak a brit közbiztonsági politikára és a közösségi éberségre.