Anglikanizmus: anglikán egyház — definíció, történet és sajátosságok
Fedezze fel az anglikanizmus lényegét: az anglikán egyház története, tanításai és sajátosságai — középutas, sokszínű keresztény hagyomány.
Az anglikanizmus a kereszténységen belüli hagyományok és egyházak széles körét jelöli; magába foglalja az államilag szervezett anglikán egyház(akat) és az ezekhez kapcsolódó közösségeket. Az anglikán egyházat és a nemzetközi anglikán közösséget (több ország anglikán egyházainak együttese) gyakran összefoglaló néven említik: az anglikanizmus azoknak a teológiai nézeteknek, liturgikus gyakorlatoknak, intézményeknek és hagyományoknak az összessége, akik elfogadták az angol reformációt és annak örökségét.
Alapvető jellemzők
Az anglikán egyház megőrizte a hagyományos keresztény szolgálati rendet: a püspökök, papok és diakónusok rendjét, és sok helyen továbbra is fontos szerepet kap a történelmi liturgia. Ugyanakkor az anglikanizmus a reformáció örökségéből adódóan elfogadott bizonyos protestáns hangsúlyokat is, ezért gyakran tekintik középutas közösségnek a római katolicizmus és a protestantizmus között.
Történeti háttér
Az anglikán tradíció kialakulásának központi eseménye az angol reformáció, amelynek során az angol egyház szakított a római pápasággal. A szakítást részben politikai okok motiválták: a pápa nyílt elutasítása és annak következményei vezettek ahhoz, hogy az angol egyház - mint intézmény - függetlenné vált a római központtól. Ugyanakkor az anglikán reformáció nem törölte el teljesen a korai katolikus hagyományokat: megőrződött számos liturgikus elem, szentségfelfogás és püspöki struktúra.
Név és önazonosság
A „anglikán” kifejezés az ecclesia anglicana középkori latin fordulatból ered, amely már a 13. század közepén is előfordult. A megnevezés szó szerinti jelentése „az angol egyház”. Ma az anglikán fogalom olyan emberekre, intézményekre, egyházakra és hagyományokra utal, amelyek az államilag létrehozott anglikán egyház kereteihez vagy az ezekkel közösségben álló, a Canterbury érsekével közösségben lévő szervezetekhez kötődnek. Az anglikán világ – ma kb. harmincnyolc önálló tartományból álló közösség – teológiailag és gyakorlatilag is sokszínű.
Hit és liturgia
Az anglikanizmus vallásos életének középpontjában általában a Szentírás, a hagyomány és az értelem álló „három lába” álló egyensúly eszméje áll. A liturgia fontos része a közösségi életnek: sok helyen a Book of Common Prayer (a közös imádság könyve) formálta a hitéleti gyakorlatokat, megadva az istentiszteleti rendet, az áldozati liturgiát és az evangéliumi ünnepek ünneplését. Az anglikánok általában két fő szentséget emelnek ki: a keresztséget és az úrnapját (eucharisztia), de a hagyományban megtalálhatók más, a katolikus hagyományból örökölt szentségi gyakorlatok is.
Szervezet és vezetés
Az anglikán egyházak általában püspöki kormányzati formát követnek: a püspökök szerepe hangsúlyos mind a lelkészi rendben, mind az egyház irányításában. Az egyházszervezet országonként és tartományonként eltérő, mivel az anglikán egyházak autonóm tartományokból állnak, amelyek saját törvényeik és gyakorlatuk szerint működnek. A Canterbury érseke hagyományosan az anglikán közösség egységének jelképes fejének számít, de hatalma nem terjed ki minden tartomány felett.
Fő irányzatok és belső sokszínűség
Az anglikanizmus belső életét több irányzat határozza meg, amelyek különböző hangsúlyokat helyeznek:
- Anglo-katolikus (High Church): hangsúlyt fektet a liturgia, a szentségi élet és a katolikus örökség megőrzésére.
- Evangelikális (Low Church): a személyes hitet, a Biblia tekintélyét és a hittérítést emeli ki.
- Broad Church: mérsékelt, gyakran teológiailag nyitott irányzat, amely a különböző nézetek együttélését hangsúlyozza.
Globális jelenlét és kortárs kihívások
Az anglikánok világméretű közössége jelentős demográfiai és kulturális változásokon ment keresztül: a 19–20. század missziós tevékenységei révén az anglikanizmus ma különösen erős Afrikában, Ázsiában és Óceániában. Egyidejűleg a Nyugat-európai és észak-amerikai tartományokban felmerülő teológiai és erkölcsi kérdések — például a nők pappá szentelése, a homoszexuális kapcsolatokhoz való viszony és az LMBTQ+ személyekkel kapcsolatos egyházi gyakorlatok — komoly vitákat váltottak ki, amelyek az anglikán közösségen belüli kapcsolatokra is hatással vannak.
Ökumenikus kapcsolatok és társadalmi szerep
Az anglikanizmus aktív szereplő az ökumenikus párbeszédekben: többek között kapcsolatokat ápol a római katolikus, ortodox és más protestáns felekezetekkel. Történelmileg az anglikán egyházak fontos szerepet játszottak az oktatásban, egészségügyben és jótékonyságban, illetve a társadalmi kérdésekben való részvételben – a helyi közösségekben gyakran a helyi egyház szolgáltatásai és intézményei maradnak meghatározóak.
Összegzés
Az anglikanizmus sokszínű és történelmileg összetett mozgalom: egyszerre őriz hagyományokat és alkalmazkodik különböző kulturális környezetekhez. Az egyházak közötti különbségek, a liturgiai hagyományok és a teológiai viták mind hozzájárulnak az anglikán világ gazdag, de néha feszültségekkel terhelt arculatához.
Worship
Az anglikánoknak sokféle hitük lehet. Például a szentáldozással kapcsolatban is sokféle hit létezik. Egyes anglikánok hiszik, hogy a kenyér és a bor Krisztus tényleges testévé és vérévé válik. Más anglikánok úgy gondolják, hogy a szentáldozás Jézus Krisztus életére és kereszthalálára való emlékezés. Az első ("főegyház") kisebbségben van. Ez hasonlít a római katolicizmus és az ortodoxia hitéhez. A második (a többségi "Low Church") a legtöbb protestáns hitéhez hasonló. Alapvetően protestáns egyház, mert a Biblia a tekintély forrása, nem pedig a pápa.
Eredet
Az anglikán egyház elnevezés a latin angol szóból származik, mivel az egyház Angliából indult. A Brit-szigeteken az anglikanizmus minden részén hivatalos vagy államvallás volt valamikor vagy valamikor. Az anglikán egyházi vezetők, és az állam együtt dolgoztak az úgynevezett Trón és Oltár vagy Egyház és Állam szövetségében. Közösen igyekeztek az anglikán felekezetet a keresztény hívők széles körének minél szélesebb körűvé és befogadóvá tenni.
Ezt azért tették, hogy minél több polgárt rávegyenek arra, hogy a hivatalos egyházban imádkozzon.
Eredet Nagy-Britanniában
Amikor VIII. Henrik el akart válni Aragóniai Katalintól, a pápa elutasította a válást. Ennek eredményeként Henrik király elszakadt a római katolikus egyháztól, és megalapította az anglikán egyházat. Az angol parlament a szupremáciai törvény révén VIII. Henrik királyt az "anglikán egyház legfőbb fejévé" nyilvánította, hogy teljesítse "az angolok azon vágyát, hogy vallási és politikai szempontból függetlenek legyenek a kontinentális Európától". Ez a törvény kimondta, hogy a király, nem pedig a pápa az anglikán egyház feje. Ezzel a törvénnyel VIII. Henrik nemcsak szabadon elválhatott feleségétől és újraházasodhatott, hanem Angliát a pápa és a római katolikus egyház beavatkozásától is megszabadította.
Bár az angol egyház immár különvált Rómától, a történelemnek ezen a pontján továbbra is fenntartotta a római katolikus teológiát sok mindenben, például a szentségekben. Idővel az anglikán egyházat még inkább megreformálták, az úgynevezett angol reformáció során, amely számos olyan jellemzőt kapott, amelyek végül kialakították a mai anglikán közösséget.
A Brit-szigeteken és a korai brit gyarmatokon ezt azért tették, hogy megpróbálják legyőzni mind a római katolikus egyház követőit, mind a protestánsok minden fajtáját azáltal, hogy legjobb eszméiket, hagyományaikat és gyakorlatukat az anglikán egyházba foglalták. Most az Egyesült Királyságban az egyetlen hely, ahol az anglikanizmus még mindig hivatalos vallás, Anglia, ahol az uralkodó, II. Erzsébet királynő az anglikán egyház legfőbb földi kormányzója. Az egyház tényleges kormányzását a canterburyiérsek és a törvényes egyházi parlament, az Általános Zsinat látja el.
A befolyás terjedése
A világ többi részén az anglikanizmust a tengerentúli gyarmatosítás, letelepedés és missziós munka terjesztette. Ott a kereszténység közönséges felekezeteként működik, különleges státusz nélkül. A világ anglikánjai azokban az országokban, ahol anglikán egyházak léteznek, nemzeti egyházak csoportjában egyesülnek, és így alkotják a világméretű anglikán közösséget. Ma több mint 80 millió anglikán él a világon. A legtöbben Afrikában és Ázsiában élnek, és már nem brit etnikumúak.
Issues
Az anglikán közösség ma a nők és a melegek egyházon belüli szerepével kapcsolatos kérdésekkel küzd. Miközben az anglikán közösség ezekkel a súlyos kérdésekkel foglalkozik, egyesek liberális és konzervatív csoportokra szakadtak. Már most vannak olyan anglikánok, akik elszakadtak a főegyházaktól, hogy saját, különálló hívőcsoportokat alakítsanak. Egyesek az anglikán kifejezést a katolikus, keresztény, református vagy püspöki szóval kombinálva használják.
Ugyanakkor az anglikán közösség vezetői tárgyalásokat folytatnak a római katolikus és az ortodox egyházakkal, hogy megpróbáljanak a keresztények egységére törekedni. Időnként történt némi előrelépés. Az anglikán és a lutheránus egyházak is megállapodtak az interkommuniónak nevezett közös hit, vezetés és gyakorlat magas szintű megosztásában.
Kapcsolódó oldalak
- Történelem
- Protestantizmus
- Katolicizmus
- Angol reformáció
- Mozgalmak és felekezetek
- Metodizmus
- Kiemelkedő anglikán gondolkodók
- T. S. Eliot
- C. S. Lewis
- John Wesley
Kérdések és válaszok
K: Mi az az anglikanizmus?
V: Az anglikanizmus egy felekezet a kereszténységen belül, amely az anglikán egyházat és más, számos országból származó csatlakozó egyházakat foglal magában. Néha úgy tekintik, mint a római katolicizmus és a protestantizmus közötti középutat.
K: Mi vezetett az anglikán egyház megalakulásához?
V: Az anglikán egyház megalakulásához vezető esemény a pápa nyílt elutasítása volt, ami azt jelentette, hogy a katolikus egyházat mint szervezetet is elutasították.
K: Honnan származik az "anglikán" kifejezés?
V: Az "anglikán" kifejezés egy középkori latin kifejezésből származik, amely legalább 1246-ból származik, és azt jelenti, hogy "az angol egyház".
K: Kire vagy mire utal az "anglikán" kifejezés?
V: Az "anglikán" kifejezés azokra az emberekre, intézményekre, egyházakra, hagyományokra és eszmékre utal, amelyeket mind az államilag létrehozott Anglikán Egyház, mind a hozzá tartozó, a canterburyi érsekkel közösségben álló tartományok fejlesztettek ki.
K: Hogyan őrizte meg az anglikanizmus a katolicizmus egyes aspektusait?
V: Az anglikánok az angol reformáció során saját egyházukat megalkotva megtartották a korai katolikus szolgálatot, mint például a püspökök, papok, diakónusok, a tanítás és a liturgia.
K: Protestantizmusnak tekinthető?
V: Nem mindig; néha a római katolicizmus és a protestantizmus közötti középútnak tekintik.
Keres