Az Egyesült Királyság parlamentje: definíció, felépítés és történet
Fedezze fel az Egyesült Királyság parlamentjének felépítését, történetét és működését: Lordok Háza, Alsóház, parlamenti szuverenitás és a monarchia szerepe.
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának parlamentje az Egyesült Királyság és a brit tengerentúli területek legfőbb törvényhozó szerve. Egyedül rendelkezik parlamenti szuverenitással minden más politikai szerv felett. Élén az uralkodó áll — a trónon jelenleg III. Károly van; korábban II. Erzsébet királynő töltötte be ezt a szerepet.
A parlamentnek van egy felsőháza, a Lordok Háza, és egy alsóháza, az Alsóház. A korona (a monarchia) alkotja a parlament harmadik részét: formálisan a törvényhozás három eleme az Alsóház, a Lordok Háza és az uralkodó. A gyakorlatban az uralkodó szerepe alkotmányosan korlátozott; a törvényhozási folyamat az Alsóházon és a Lordok Házán keresztül zajlik, majd a királyi jóváhagyás (Royal Assent) teszi a törvényt véglegessé.
Felépítés és működés
Az Alsóház tagjait általános választójog alapján választják egyfordulós, relatív többségi rendszerben (first-past-the-post). Az Alsóház a közvetlenül választott képviselők háza, és innen kerül ki általában a miniszterelnök, aki a kormány vezetője. A parlament során a kormány a törvényhozás fő kezdeményezője, de a képviselők (MP-k) és a bizottságok vizsgálják, módosítják vagy blokkolják a javaslatokat.
A Lordok Háza tagjai között találhatók élethosszig tartó kinevezett (life peers), egyes örökletes lordok (a 1999-es reform óta jóval kevesebben) és néhány meghatározott egyházi méltóság (biskupális lordok). A Lordok Házának fő szerepe a tervezetek részletes vizsgálata és szakértői módosítása; bizonyos esetekben késleltető jogkörrel rendelkezik, de jogalkotási hatalmát a 20. századi törvények korlátozták.
A törvényhozási eljárás általában a következő lépésekből áll: előterjesztés (bill), több olvasat és bizottsági vizsgálat mindkét házban, egyeztetés a különbségekben, majd a királyi jóváhagyás. A parlament ellenőrzi a végrehajtó hatalmat kötelező kérdések, bizottsági meghallgatások és közvita révén; a kormány felelősségre vonható az Alsóházban.
Történeti áttekintés
A parlament intézménye a korai középkori püspökök és grófok tanácskozásaiból alakult ki, amelyek az angol uralkodóknak adtak tanácsot. Fontos mérföldkövek között említhetők a Magna Carta (1215), a középkori Model Parliament (1295), az angol polgárháború és a 17. századi alkotmányos küzdelmek, majd a 1688–89-es Dicsőséges Forradalom, amely megerősítette a parlament hatalmát a koronával szemben. A 1707-es Uniós Törvény megszervezte a parlamenti viszonyt Nagy-Britannia létrejöttével; a 19–20. század során a választójog és a politikai felelősség fokozatosan kiterjedt.
A 20–21. századi reformok közé tartozik a Lordok Házának jelentős átalakítása (például az örökletes lordok számának csökkentése 1999-ben), a bírói függetlenséget szolgáló változások (az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságának megalakítása 2009-ben), valamint a devolúciós intézmények létrehozása Skóciában, Walesben és Észak-Írországban. A Brexit folyamata és az azt követő jogi-politikai változások is hatással voltak a parlament és a nemzetközi jog viszonyára.
Jelentőség ma
A parlament ma a brit politikai rendszer központi fóruma: törvényhoz, ellenőrzi a kormányt, vitát és nyilvános ügyek napirendre vételét biztosítja. Működése nyilvános (a Hansard ülésjegyzőkönyv, közvetítések, nyilvános galériák és bizottsági meghallgatások révén) — ezáltal a demokratikus elszámoltathatóság egyik fő eszköze.
Összefoglalva: a brit parlament történetileg fejlődött intézmény, amely ma két házból és a koronából áll, sajátos alkotmányos hagyományokkal és modern működési szabályokkal; továbbra is a legfőbb törvényhozó szerve az Egyesült Királyságnak.
A Parlament épülete a Westminster hídról nézve
Az angol parlament a király előtt 1300 körül.
A skót parlament, Holyrood
Az ír alsóház, Francis Wheatley, 1780
Hogyan működik a brit parlament
Az Egyesült Királyság parlamentje három különálló részre oszlik, az alsóházra (House of Commons, az alsóház), a lordokra (a felsőház) és az uralkodóra. A törvényhozó hatalom nagy része az alsóházban összpontosul. Ez 650 parlamenti képviselőből (MP) áll. Ezeket az embereket az Egyesült Királyság lakosai választják meg, hogy képviseljék őket az alsóházban. A képviselők többségét birtokló politikai párt vezetője általában miniszterelnökké válik, de nem államfő, ez a pozíció az uralkodónak van fenntartva. Az alsóház indítja a legtöbb törvényjavaslatot, a többi a Lordok Házából származik, és a többi örökös tag és két másik örökös tag, akik a Lordok Házában ceremoniális tisztséget töltenek be, választása eredményeképpen dönt az adókulcsokról. Ők az Earl Marshal, aki mindig Norfolk hercege, és a Lord Great Chamberlain, Cholmondeley márkija. A Lordok Háza jogosult a törvényjavaslatok elutasítására, kivéve a pénzről szóló törvényjavaslatokat (adótörvények), és arra, hogy az alsóház újragondolja azokat. Ha a Lordok Háza kétszer megvétóz egy törvényjavaslatot, vagy egy évnél hosszabb ideig késlelteti a közpénzekről szóló törvényjavaslatot, akkor az alsóház a parlamenti törvények értelmében kényszerítheti a törvényjavaslatot, kivéve, ha az a Lordok Házától származik.
Az uralkodó (jelenleg II. Erzsébet királynő) az uralkodó az alkotmányos monarchiában, és elméletileg az Egyesült Királyságban minden hatalom forrása. A törvényjavaslatoknak meg kell kapniuk a királyi jóváhagyást, mielőtt parlamenti törvényekké válnak, és az uralkodó felelős a parlament összehívásáért, feloszlatásáért és feloszlatásáért, általában a hivatalban lévő miniszterelnök tanácsára. Ma már nagyon ritkán fordul elő, hogy az uralkodó tiltakozzon, de az uralkodó még mindig fenntartja ezt a kiváltságát, amelyet szükség esetén igénybe vehet.
Hogyan lesz egy törvényjavaslatból parlamenti törvény
A törvényjavaslatok az alsóházban vagy a felsőházban kezdhetik meg a tárgyalást.
Jogalkotást megelőző ellenőrzés: Mindkét ház vegyes bizottsága felülvizsgálja a törvényjavaslatot, és szavaz a módosításokról, amelyeket a kormány elfogadhat vagy elutasíthat. A jelentések a későbbi szakaszokban befolyásosak, mivel az elutasított bizottsági ajánlásokat szavazásra bocsátják.
.png){kind=small}
Első olvasat: Nem kerül sor szavazásra. A törvényjavaslatot bemutatják, kinyomtatják, és a magánjellegű törvényjavaslatok esetében kitűzik a második olvasat időpontját.
.png){kind=small}
Második olvasat: A törvényjavaslat általános elveiről szóló vitát szavazás követi.
Bizottsági szakasz: A bizottság megvizsgálja a törvényjavaslat egyes pontjait, és módosításokat tehet.
Jelentés szakasza: Lehetőség a törvényjavaslat módosítására. A Ház megvizsgálja azokat a záradékokat, amelyekhez módosító indítványokat nyújtottak be.
.png){kind=small}
Harmadik olvasat: A módosított végleges szöveg vitája. A nagyurak további módosításokat nyújthatnak be ebben a szakaszban.
Átjáró: A törvényjavaslatot ezután továbbítják a másik Háznak, amely módosíthatja azt.
Első olvasat: Ugyanazok az eljárások
Második olvasat: Ugyanazok az eljárások
Bizottsági szakasz: Ugyanazok az eljárások
Jelentés szakasza: Ugyanazok az eljárások
Harmadik olvasat: Ugyanazok az eljárások
Átjáró: A törvényjavaslat ezután visszakerül az eredeti Házba.
Jogalkotást megelőző ellenőrzés: Az összes módosítás megvizsgálása.
A törvényjavaslatot ezután a királyi jóváhagyás céljából feldolgozzák, és ha elfogadják, a törvényjavaslat törvény lesz.
|
| Új törvények alkotása Törvényjavaslatok típusai Törvényjavaslat eljárása Első olvasat Második olvasat Commons bizottsági szakasz Lords bizottsági szakasz Jelentés szakasz Harmadik olvasat Átvezetés a másik Házon Királyi jóváhagyás Felhatalmazott jogalkotás |
|
A jogalkotási eljárás ábrázolása.
Történelem
A középkorban és a kora újkorban a Brit-szigeteken belül három királyság létezett - Anglia, Skócia és Írország -, és ezek külön parlamenteket alakítottak ki. Az 1707. évi unióról szóló törvények Angliát és Skóciát Nagy-Britannia parlamentje alá egyesítették, az 1800. évi unióról szóló törvény pedig Írországot az Egyesült Királyság parlamentje alá vonta. A londoni Westminsterben lévő parlamentet néha "minden parlamentek anyjának" nevezik.
Anglia parlamentje
Az angol parlament az angolszász Witenagemotból ered. Normandiai Vilmos 1066-ban feudális rendszert vezetett be, amelyben a törvényhozás előtt tanácsot kért ki. Ez a tanács 1215-ben megkapta János királytól a Magna Chartát, amely kimondta, hogy a király nem vethet ki vagy szedhet be semmilyen adót (kivéve az addig megszokott hűbéri adókat), csak királyi tanácsának beleegyezésével, amelyből lassan parlament alakult ki.
1265-ben Simon de Montfort, Leicester 6. grófja összehívta az első választott parlamentet. Az 1535-42-es walesi törvények Wales-t Anglia részeként csatolták Waleshez, és walesi képviselőket juttattak a parlamentbe.
Amikor I. Erzsébetet 1603-ban VI. Jakab skót király (I. Jakab angol király) követte, az országok mindketten az ő uralma alá kerültek, de mindegyikük megtartotta saját parlamentjét.
Skócia parlamentje
Skóciában a magas középkorban a püspökök és grófok királyi tanácsa volt az 1235-ös parlament kezdete.
Írország parlamentje
Az ír parlamentet azért alapították, hogy képviselje az angol közösséget Írország lordságában, de az ír őslakosok vagy a gael nyelvű írek nem szavazhattak és nem indulhattak a tisztségért, az első ismert gyűlés 1264-ben volt. 1541-ben VIII. Henrik kikiáltotta az Ír Királyságot. A gael ír lordok immár az angol származású többséggel egyenrangúként vehettek részt az ír parlamentben.
Kapcsolódó oldalak
- Az Egyesült Királyságban a 2005-ös általános választásokon megválasztott parlamenti képviselők
- Anglia parlamentje
- Parlamenti választókerületek listája az Egyesült Királyságban
- Parlamenti eljárás
Kérdések és válaszok
K: Mi az Egyesült Királyság legfelsőbb törvényhozó szerve?
V: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának parlamentje az Egyesült Királyság és a brit tengerentúli területek legfőbb törvényhozó szerve.
K: Ki áll a parlament élén?
V: Az uralkodó, III. Károly király áll a parlament élén.
K: Hogyan választják a parlament tagjait?
V: A parlament alsóházi tagjait a britek választások útján választják meg.
K: Mikor kezdődött a parlament fejlődése?
V: A parlament fejlődése a középkorban a királyoknak és királynőknek tanácsot adó püspökökből és grófokból álló tanácsokkal kezdődött.
K: Mikor alakult meg az Egyesült Királyság első parlamentje?
V: Az Egyesült Királyság első parlamentje 1801-ben jött létre, miután az ír parlament csatlakozott a parlamentáris Nagy-Britanniához.
K: Mi volt a brit törvényhozás neve 1801-1927 között?
V: 1801 és 1927 között a brit törvényhozás neve "Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának parlamentje" volt.
Keres