Theresa May – brit miniszterelnök 2016–2019, Brexit és politikai pálya
Theresa May: brit miniszterelnök 2016–2019 – politikai pálya, Brexit-küzdelmek, bizalmi szavazások és lemondás részletes életrajza.
Theresa Mary, Lady May (született Brasier, született 1956. október 1-jén) brit politikus, 2016 és 2019 között az Egyesült Királyság miniszterelnöke. A Konzervatív Párt vezetőjévé 2016 júliusában választották, miután konzervatív pártelnök David Cameron lemondott az EU-népszavazás eredményét követően. Mandátuma alatt a politikai napirend középpontjában a Brexit tárgyalásai álltak.
Korai évek, tanulmányok és család
Theresa May sussexi Eastbourne-ben született, és Oxfordshire-ben nőtt fel. Egyetemi tanulmányait a St Hugh's College hallgatójaként a University of Oxfordon végezte, geográfiát tanult. Pályafutása előtt a pénzügyi szektorban dolgozott, később politikába lépett. Férje Philip May, akivel hosszú házasságban élnek; nincs gyermekük.
Politikai pálya
1997 óta az alsóházban Maidenhead választókerületének parlamenti képviselője. David Cameron konzervatív kormányában 2010 és 2016 között belügyminiszter volt, innen vált ismertté a közbiztonság, a rendőrség és a bevándorlás kérdéseiben meghozott intézkedéseiről. (2018-ban — a CHOGM londoni ülése után — ideiglenesen betöltötte a Commonwealth Chair-in-Office szerepét a Nemzetközösség ülésszakának házigazdájaként.)
Miniszterelnökség és a Brexit
Miniszterelnökként May feladata a brit kilépés (Brexit) tárgyalása és végrehajtása volt. 2017 tavaszán előrehozott választást hirdetett, amelyen a Konzervatív Párt parlamenti többségét elveszítve, kisebbségi kormányzásra kényszerült, és a kormány működéséhez a Demokratikus Unionista Párt (DUP) támogatására támaszkodott.
- Brexit-megállapodás: May vezette a Brexit-megállapodás tárgyalásait az EU-val, de javaslata többször is vereséget szenvedett a parlamentben.
- 2018–2019 bizalmi válságok: 2018. december 12-én 48 konzervatív képviselő bizalmatlansági levelet nyújtott be az 1922-es bizottság elnökének, Sir Graham Bradynek, ami bizalmatlansági szavazást váltott ki. Ennek ellenére May megnyerte a bizalmi szavazást, miután 200 képviselő támogatásáról biztosította vezetését.
- 2019. január 15-én a parlament először szavazta meg May Brexit-javaslatát, amely 432:202 arányban megbukott az alsóházban. Ezt követően Jeremy Corbyn ellenzéki vezető bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen; ez a javaslat 325:306 arányban elbukott, így a kormány túlélte a szavazást.
Miniszterelnökévé válása óta May kormányát belpolitikai ügyek is próbára tették, többek között a 2017-es Grenfell Tower tragédiára adott kormányzati reakció és a későbbi vizsgálatok miatti kritikák. A belügyminiszteri időszaka alatt és miniszterelnöksége idején is számos vitatott bevándorlás-politikai intézkedés és adminisztratív hiba (például a Windrush-ügy) került nyilvánosságra, amelyek kritikákat váltottak ki az igazságosság és az állami eljárások terén.
Lemondás és utódlás
2019 márciusában May bejelentette, hogy hajlandó lemondani miniszterelnöki tisztségéről, ha a parlament elfogadja a Brexit-megállapodását, részben azért, hogy a Brexit következő, utólagos szakaszát új vezetés irányítsa. Végül 2019. május 24-én bejelentette, hogy június 7-én lemond pártelnöki tisztségéről; miniszterelnöki posztjáról akkor távozik, amikor a Konzervatív Párt megválasztja utódját. Helyére végül Boris Johnson került; Johnson hivatalosan 2019. júliusában vette át a miniszterelnöki megbízatást.
Véget ért korszak és örökség
Theresa May miniszterelnöksége főként a Brexit körüli politikai válságról és a parlamenti pat helyzetről maradt emlékezetes. Tisztségviselőként elkötelezett volt a törvény és rend, a biztonság és a középtávú gazdasági stabilitás iránt, ugyanakkor kritikák érték a kompromisszumokra való hajlandóság, illetve egyes belpolitikai ügyek kezelése miatt. Politikusi pályafutását gyakran a kihívásokkal való küzdelem és a kompromisszumkeresés jellemezte.
Rövid összefoglaló
- Született: 1956. október 1., Eastbourne.
- Foglalkozás: politikus, brit politikus, 2016–2019 miniszterelnök.
- Korábbi pozíciók: belügyminiszter (2010–2016), 1997 óta Maidenhead képviselője.
- Fő kérdéskör: Brexit tárgyalások, belügyi reformok, belbiztonság.
Theresa May találkozója Vlagyimir Putyin elnökkel Moszkvában, 2016 szeptembere
Korai életút
May 1956. október 1-jén született a sussexi Eastbourne-ben, az Upperton Road 9. szám alatti szülészeti otthonban. May Zaidee Mary (született Barnes; 1928-1982) és Hubert Brasier (1917-1981) egyetlen gyermeke. Édesapja egy anglikán egyházi lelkész volt. May az oxfordshire-i állami általános és gimnáziumokban tanult, és 1977-ben diplomázott az Oxfordi Egyetemen.
Korai karrier
1977 és 1983 között May a Bank of Englandnél dolgozott, majd 1985 és 1997 között pénzügyi tanácsadóként és nemzetközi ügyekért felelős főtanácsadóként a Payment Clearing Services Associationnél. May szülei ebben az időszakban haltak meg: édesapja 1981-ben autóbalesetben, édesanyja pedig egy évvel később szklerózis multiplexben. May 1986 és 1994 között a londoni Merton kerület tanácsosa volt, ahol az oktatási bizottság elnöke (1988-90), valamint frakcióvezető-helyettes és lakásügyi szóvivő (1992-94).
Korai politikai munkásság
Először az 1997-es általános választásokon lett a Konzervatív Párt képviselője, majd 1999-ben az árnyékkabinetbe került. Az árnyékkabinetben több tisztséget is betöltött, többek között a Konzervatív Párt elnökeként (2002 júliusa és 2003 novembere között) és az alsóház árnyékvezetőjeként (2005 decembere és 2009 januárja között).
Belügyminiszter (2010-2016)
2010. május 12-én lett belügyminiszter, valamint nőügyi és esélyegyenlőségi miniszter.
2010 decemberében May kijelentette, hogy a vízágyúk bevetése a brit szárazföldi rendőri erők által olyan operatív döntés volt, amelynek "eddig ellenálltak a magas rangú rendőrtisztek". A 2011 nyarán kitört széles körű zavargásokat követően elutasította ezek használatát. 2010-ben May ígéretet tett arra, hogy a nettó migráció szintjét 100 000 alá csökkenti. 2015 februárjában a The Independent így számolt be: "A Nemzeti Statisztikai Hivatal (ONS) bejelentette, hogy a 2014 szeptemberéig tartó 12 hónapban 298 000 migráns érkezett az Egyesült Királyságba nettó 298 000 fővel - az előző évi 210 000 fővel szemben".
A Konzervatív Párt 2011. október 4-i konferenciáján, miközben azzal érvelt, hogy az emberi jogi törvényt módosítani kell, May egy külföldi állampolgár példáját hozta fel, aki a bíróságok szerint azért maradhatott az Egyesült Királyságban, "mert - és ezt nem én találtam ki - volt egy házimacskája".
2012 májusában azt mondta, hogy támogatja az azonos neműek házasságát. Videót készített az Out4Marriage kampányhoz.
2013 júliusában május úgy döntött, hogy a kábítószerrel való visszaéléssel foglalkozó tanácsadó testület (ACMD) tanácsa ellenére betiltja a khat nevű stimuláns szert. A tanács szerint "nincs elegendő bizonyíték" arra, hogy a khat egészségügyi problémákat okoz.
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke (2016 óta)
2016 Konzervatív Párt vezetőségi választás
May a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért indult a közelgő választásokon. May olyan jelöltként jellemezte magát, aki a "megosztó" népszavazás (Brexit) után egyesíteni fogja a pártot. A 2016. július 5-én tartott első szavazáson nagy fölénnyel, a szavazatok 50 százalékával győzött. Július 7-én May 199 képviselő szavazatát nyerte el, a Konzervatív Párt tagjainak szavazatával szemben Andrea Leadsommal folytatott versenyben.
Leadsom július 11-i visszalépése miatt Mayt nevezték ki pártelnöknek és így miniszterelnöknek, és ezt a tisztséget 2016. július 13-án vette át.
Korai idők
Miután a királynő 2016. július 13-án kinevezte, May lett az Egyesült Királyság második női miniszterelnöke Margaret Thatcher után. Ő az első női miniszterelnök a 21. században.
May 2016. július 12-én azt mondta a médiának, hogy "megtiszteltetés és alázat" számára, hogy ő lehet a párt vezetője és miniszterelnök. Néhány (a hírmédia által közölt) általános választást követelő felhívásra reagálva, hogy megerősítsék mandátumát, "May asszonyhoz közeli források" azt mondták a BBC szerint, hogy nem lesz ilyen választás.
Maynek miniszterelnöksége idején az egyik nagy kérdés, amellyel meg kellett küzdenie, a Brexit, miután Nagy-Britannia az Európai Unióból való kilépés mellett szavazott. May vezette az Európai Unióval folytatott tárgyalásokat, hogy megtervezzék, hogyan történjen a kiválás.
May az iraki és szíriai háborúval is foglalkozott. Nagy-Britannia hadseregét mindkét országban az ISIS elleni harcban vetette be. Brit csapatok vettek részt a moszuli csatában, segítve az iraki hadsereget és a kurd erőket.
Általános választások, 2017
2017. április 18-án Theresa May meglepte az embereket azzal, hogy június 8-án előrehozott választásokat akart tartani. Másnap az alsóház megszavazta a júniusi általános választások megtartását.
A kampány kezdetén a konzervatívok nagy előnnyel vezettek a közvélemény-kutatásokban. A kampány előrehaladtával a Munkáspárt egyre nagyobb támogatottságra tett szert, és a közvélemény-kutatások szerint emelkedni kezdett. A választás napján a konzervatívok a vártnál rosszabbul teljesítettek, és May elvesztette többségét az alsóházban.
Bizalmatlansági szavazás
2018. december 12-én az 1922-es bizottság elnöke elegendő hivatalos kérvényező levelet kapott ahhoz, hogy indokolt legyen az, amit egyes országokban a Westminster-rendszerben vezetői kiöntésnek neveznek, amelyet azonnal másnap estére ütemeztek be. Sokak szerint ennek oka a Brexit-megállapodás és az, ahogyan May kezeli az alkut. A szavazás előtt May még aznap kijelentette, hogy nem fogja vezetni pártját a következő parlamenti választásokon. May végül megnyerte a bizalmi szavazást.
Brexit vereség
2019. január 15-én Theresa May kormánya 203 fős többséggel alulmaradt az alsóházban az Európai Unióból való kilépésről szóló megállapodásáról szóló szavazáson. Ez a valaha volt legnagyobb többség az Egyesült Királyság kormánya ellen.
Lemondás
2019. május 24-én May bejelentette, hogy június 7-i hatállyal lemond a Konzervatív Párt vezetői tisztségéről, és hogy az utódjának kiválasztásáig miniszterelnök marad.
A 2019-es általános választásokon újraválasztották Maidenhead választókerületében.
May Donald Trump elnökkel Washingtonban, D.C., 2017 januárjában
May bejelenti lemondását a Downing Street 10 előtt, 2019 májusában
Személyes élet
1980. szeptember 6-án ment férjhez Philip John Mayhez. Nincs gyermeke.
2013-ban 1-es típusú cukorbetegséget diagnosztizáltak nála.
May az anglikán egyház tagja, és vasárnaponként rendszeresen jár templomba.
Honors
Stílusok
- Miss Theresa Brasier (1956-1980)
- Philip May asszony (1980-1997)
- Theresa May parlamenti képviselő (1997-2003)
- Theresa May parlamenti képviselő (2003-tól napjainkig)
Kérdések és válaszok
K: Ki az a Theresa May?
V: Theresa May brit politikus, 2016 és 2019 között az Egyesült Királyság miniszterelnöke.
K: Hol született?
V: A sussexi Eastbourne-ben született.
K: Milyen pozíciót töltött be David Cameron kormányában?
V: David Cameron kormányában belügyminiszter volt.
K: Mikor nyújtott be 48 konzervatív képviselő bizalmatlansági levelet Sir Graham Bradynek?
V: 2018. december 12-én 48 konzervatív képviselő bizalmatlansági levelet nyújtott be az 1922-es bizottság elnökének, Sir Graham Bradynek.
K: Hány szavazaton bukott meg a Brexit-javaslata az alsóházban?
V: Brexit-javaslata 432 szavazattal 202 ellenében megbukott az alsóházban.
K: Mikor jelentette be, hogy pártelnöki lemondása hatályba lép?
V: 2019. május 24-én bejelentette, hogy lemondása pártelnöki tisztségéről június 7-én lép hatályba.
K: Ki váltotta őt miniszterelnökként?
V: Boris Johnson váltotta őt a miniszterelnöki tisztségben.
Keres