A hercegnő és a béka egy 2009-es amerikai animációs romantikus zenés fantasy-vígjáték-dráma film. A Walt Disney Animation Studios gyártotta és a Walt Disney Pictures forgalmazta. A Walt Disney Animated Classics sorozat 49. filmje. A film lazán E. D. Baker A béka hercegnő című regényén alapul. Ez a regény viszont a Grimm testvérek meséjén, A békahercegen alapul. A film az 1920-as évek New Orleansában, Louisiana államban játszódik. A történet egy Tiana nevű, keményen dolgozó pincérnőről szól, aki arról álmodik, hogy saját étterme lesz. Miután megcsókol egy herceget, akit egy gonosz boszorkánymester békává változtatott, Tiana maga is békává válik. Meg kell találnia a módját, hogy visszaváltozzon emberré.

A film 2009. november 25-én került a New York-i és Los Angeles-i mozikba. További mozikba 2009. december 11-én került.

További háttér és témák

A film erőteljesen épít a New Orleans kulturális hangulatára: a jazz zenére, a helyi gasztronómiára és a város sokszínűségére. A történetben megjelenik a voodoo motívuma is, melynek képviselője a filmbeli főgonosz, a ravasz és misztikus Dr. Facilier. Alaptémái között szerepelnek az álmokért való küzdelem, a kitartás, a felelősségvállalás és a személyes identitás megőrzése a siker hajszolásában.

Rendezők, zene és szereplők

A filmet a veterán animátor-rendezőpáros, Ron Clements és John Musker jegyzi, akik több korábbi Disney-klasszikuson is dolgoztak. A zenét Randy Newman szerezte; a film zenei anyaga erősen merít a jazztől és a New Orleans-i hagyományoktól, ami nagyban hozzájárul a film hangulatához.

A főbb hangokat olyan színészek adták, mint Anika Noni Rose (Tiana), Bruno Campos (Prince Naveen), Keith David (Dr. Facilier), Michael-Leon Wooley (Louis, a ghetto alligátor) és Jenifer Lewis (Mama Odie). A karakterek élénk, könnyen megjegyezhető személyiségek, és a hangszínészek előadása nagyban növeli a karakterek hitelességét.

Animációs megoldások és stílus

A hercegnő és a béka jelentős azért is, mert a Disney visszatérését jelképezte a hagyományos, kézzel rajzolt animáció felé, ugyanakkor a film modern számítógépes technikákat is alkalmaz a háttér- és vizuális effekteknél. Így a látvány egyszerre tiszteleg a klasszikus 2D-s formanyelv előtt és használja a 21. századi CGI lehetőségeit.

Fogadtatás és hatás

A filmet a kritikusok általában pozitívan fogadták: dicsérték a dalokat, a karaktereket, valamint a New Orleans hangulatának hű megjelenítését. Kereskedelmi szempontból is sikeres volt: több moziforgalmazásban és nemzetközi piacokon is jelentős bevételt hozott.

Fontos kulturális jelentősége, hogy Tiana az első afroamerikai Disney-hercegnőként vonult be a Disney-prinszesszek sorába, ami széles körű figyelmet és vitát váltott ki a sokszínűségről, reprezentációról és a hozzá kapcsolódó merchandisingról.

Díjak és elismerések

A film több rangos jelölést és díjat kapott animációs és zenei kategóriákban, továbbá bekerült a kortárs Disney-klasszikusok közé, amelyeket gyakran említenek a stúdió kézzel rajzolt hagyományának modern folytatásaként.

Örökség

A hercegnő és a béka szerepe a Disney történetében kettős: egyrészt megpróbálta visszahozni a közönséghez a hagyományos animációt, másrészt új színt vitt a Disney-prinszesz-archetípusba. A film hatása a későbbi Disney-mozikra, a karakterábrázolásra és a zenei beépítésre ma is érezhető.