Árvíz
Az árvíz a víz túlcsordulása az általában száraz talajon. Ez leggyakrabban egy folyó túlcsordulása, gátszakadás, hóolvadás vagy heves esőzések miatt következik be. Ritkábban szökőár, viharhullám vagy part menti árvíz.
A legsúlyosabb árvíz 1931-ben volt Kínában, és 2 000 000-4 000 000 ember halálát okozta. A keralai árvíz Indiában egy másik árvíz volt, amely elpusztította az emberek házait.
Árvíz idején az emberek megpróbálják magukat és legértékesebb holmijukat gyorsan magasabb területre vinni. A biztonságos helyet kereső otthonok elhagyásának folyamatát árvízi evakuálásnak nevezik.
Az ivóvíz szennyezése
Árvíz idején rengeteg a tározó és a kiömlő víz, de az többnyire szennyezett és nem iható. Ha az emberek ezt a szennyezett vizet isszák, olyan betegségekben szenvedhetnek, mint a tífusz és a kolera, a hepatitis és más hasonló betegségek. Az emberek úgy készülhetnek fel az árvíz túlélésére, hogy sok edényt töltenek meg friss és tiszta ivóvízzel, és más vészhelyzeti készleteket tárolnak, például gyógyszereket és élelmiszert. Árvíz idején az emberek megpróbálnak a magasabban fekvő területekre menni, mert az árvíz nem éri el a magasan fekvő területeket vagy a magasabban fekvő helyeket. A lefolyók is túlcsordulnak és összekeverednek a tiszta vízzel, és az emberek, akik ezt isszák, megbetegedhetnek.
Őszi mediterrán árvíz a spanyolországi Alicantéban, 1997 szeptemberében
Az árvizek okai
Árvíz általában akkor keletkezik, ha egy víztestben, például egy tóban lévő vízmennyiség túlcsordul azon kívül. Néha, ha egy gát átszakad, hirtelen nagy mennyiségű vizet enged ki. Ennek eredményeként a víz egy része a szárazföldre jut, és "elárasztja" a területet. Sok folyó egy csatornában, a folyópartok között folyik. Ezek akkor áradnak el, amikor a folyó ereje miatt túlfolyik a partokon. Ez gyakrabban fordul elő kanyarokban vagy kanyarulatoknál. Az árvízkárokat úgy lehet megelőzni, ha az áradó helyektől távolabb költözünk. Az emberek azonban már régóta szeretik, ha házaik és üzleteik víz mellett vannak, mert a víz jó a mezőgazdaságnak, a közlekedésnek és más szempontból is. Az árvizeket a csatornák nem megfelelő kezelése is okozza. Az esőzések a leggyakoribb ok. A hóolvadás szintén az áradások egyik oka. A cunami és a viharhullámok kevésbé gyakoriak az árvizek kialakulásában. A part menti árvizek szintén gyakori okai az árvizeknek, és ezt alacsony nyomású rendszerek vagy viharok okozzák.
Kapcsolódó oldalak
- Árvízvédelem
Kérdések és válaszok
K: Mi az az árvíz?
V: Az árvíz a víz túlcsordulása, amelyet leggyakrabban a folyók túlfolyása, gátszakadás, hóolvadás, heves esőzések, szökőárak vagy viharhullámok okoznak.
K: Mik az árvizek okai?
V: Az árvizek oka lehet a folyók túlfolyása, gátszakadás, hóolvadás, heves esőzések, szökőárak vagy viharos árhullámok.
K: Melyik volt a történelem leghalálosabb árvize?
V: A történelem leghalálosabb árvize az 1931-ben Kínában bekövetkezett árvíz volt, amely 20 00 000-40 00 000 ember halálát okozta.
K: Mi az árvízi evakuálás?
V: Az árvízi evakuálás az a folyamat, amelynek során az ember árvíz idején elhagyja az otthonát, hogy biztonságosabb területet keressen.
K: Milyen hatásai vannak az árvizeknek?
V: Az árvizek hatásai pusztítóak lehetnek, beleértve az otthonok pusztulását, az életek elvesztését és az infrastruktúra károsodását.
K: Mi az a keralai árvíz?
V: A keralai árvíz egy olyan árvíz volt Indiában, amely emberek otthonait pusztította el, és az elmúlt években történt.
K: Mi a nagy árvíz története?
V: A nagy árvíz története egy mítosz, amely a világot elpusztító árvízről szól, és különböző kultúrákban és vallásokban megtalálható.
