Élet
Az élet egy biológiai fogalom, amely az élő dolgot a holt anyagtól megkülönböztető jellemzőkre, állapotra vagy módra vonatkozik. Maga a szó utalhat egy élőlényre vagy folyamatban lévő folyamatokra, amelyeknek az élőlények részei. Utalhat arra az időszakra is, amely alatt valami működőképes (mint a születés és a halál között), egy olyan entitás állapotára, amely megszületett, de még meg kell halnia, vagy arra, ami egy élőlényt élővé tesz.
Az élet tanulmányozását biológiának nevezzük, az életet tanulmányozó embereket pedig biológusoknak. Az élettartam egy faj életének átlagos hossza. A Földön a legtöbb életet a napenergia táplálja, az egyetlen ismert kivétel az óceánfenéken található hidrotermális nyílások körül élő kemoszintetikus baktériumok. A Földön minden élet a szénvegyületek kémiáján alapul, különösen a hosszú láncú molekulák, például a fehérjék és a nukleinsavak esetében. A hosszú molekulák a vízzel, amely nélkülözhetetlen, membránokba burkolózva sejteket alkotnak. Ez igaz vagy nem igaz az Univerzumban létező összes lehetséges életformára: a Földön ma minden életre igaz.
A Föld az egyetlen bolygó az Univerzumban, amelyről életet ismerünk; az emberiség és minden ismert életforma bölcsője és otthona.
Növények a Ruwenzori Parkban, Uganda.
Az élet definíciói
Az élet egyik magyarázatát sejtelméletnek nevezik. A sejtelméletnek három alapvető pontja van: minden élőlény sejtekből áll. A sejt a legkisebb élőlény, amely képes az élethez szükséges összes dologra. Minden sejtnek egy már létező sejtből kell származnia.
Valamiről gyakran mondják, hogy él, ha:
- növekszik,
- táplálékot vesz fel, energiát nyer belőle, és salakanyagot ürít (lásd anyagcsere),
- mozog: vagy önmagát kell mozgatnia, vagy mozgást kell végeznie önmagában,
- szaporodik, akár szexuálisan (egy másik élőlénnyel), akár aszexuálisan, saját maga másolatainak létrehozásával,
- reagál a környezetére,
- funkciók
Azonban nem minden élőlény felel meg a lista minden pontjának.
- Az öszvérek nem tudnak szaporodni, ahogy a munkáshangyák sem.
- A vírusok és a spórák nem élnek aktívan (anyagcserét folytatnak), amíg a körülmények nem megfelelőek.
A biokémiai meghatározásoknak azonban megfelelnek: ugyanolyan vegyi anyagokból állnak.
Az élet termodinamikai definíciója szerint minden olyan rendszer, amely képes az entrópiaszintjét a maximum alatt tartani (általában alkalmazkodás és mutációk révén).
Modern megközelítés
A modern definíciót Humberto Maturana és Francisco Varela adta meg 1980-ban, és az autopoiesis nevet adták neki:
- Saját alkatrészek gyártása
- Ezen alkatrészek helyes összeszerelése
- A saját létezésük folyamatos javítása és fenntartása.
Roth megjegyezte, hogy "Röviden, az organizmusok önreprodukáló és önfenntartó, azaz "autopoietikus" rendszerek". Ez a megközelítés a molekuláris biológia és a rendszertudományi elképzeléseket használja fel.
Az élet képeinek galériája
· 
A halak a tengeri élővilág példái
· 
A kifejlett citrusfélék gyökérszúnyogja egy példa a rovarra.
· 
A Salmonella typhimurium egy példa a baktériumokra.
· 
A kromalveoláták a protisták egy csoportja.
· 
Az Amanita muscaria (Fly agaric) egy példa a gombákra.
· 
A Fungold béka egy példa a kétéltűek egyikére.
· 
A kék szajkó egy példa a madarakra
· 
Az emberek példája az emberek
Kattintható
Élet a Földön
(megtekintés - megvitatás)
0.2 MyaHumánok
180 MyaVirágok
200 MyaAz emlősök
240 MyaDinoszauruszok
3500 MyaOxygen
4000 MyaMikrobák
4410 MyaWater
4540 MyaEarth
Kapcsolódó oldalak
- Mesterséges élet
- Biológia
- Születés
- Halál
- Legkorábbi ismert életformák
- Evolúció
- Az élet fája
Kérdések és válaszok
K: Mi az élet?
V: Az élet egy fogalom a biológiában, amely arra a tulajdonságra, állapotra vagy módra utal, amely az élőlényt megkülönbözteti a holt anyagtól.
K: Minek nevezik azokat az embereket, akik az életet tanulmányozzák?
V: Az életet tanulmányozó embereket biológusoknak nevezik.
K: Mi az az élettartam?
V: Az élettartam egy faj átlagos élettartama.
K: Honnan szerzi az energiát a legtöbb élet a Földön?
V: A legtöbb életet a Földön a napenergia táplálja, az egyetlen ismert kivétel az óceánfenéken található hidrotermális nyílások körül élő kemoszintetikus baktériumok.
K: Milyen molekulák nélkülözhetetlenek a földi élethez?
V: A Földön minden élet a szénvegyületek kémiáján alapul, különösen a hosszú láncú molekulák, például a fehérjék és a nukleinsavak esetében.
K: Hogyan burkolóznak ezek a molekulák a sejtek belsejében?
V: Ezek a hosszú molekulák a sejtek membránjaiba burkolóznak, amikor vízzel egyesülnek, amelyre minden életnek szüksége van.
K: Ez igaz az Univerzumban található összes lehetséges életformára?
V: Lehet, hogy ez igaz az Univerzum összes lehetséges életformájára, de az is lehet, hogy nem; a Földön jelenleg ismert élet minden ismert formájára igaz.
