Folyadék
A folyadék az anyag egy formája. A szilárd és a gáz között helyezkedik el. A folyadéknak csaknem rögzített térfogata van, de nincs meghatározott alakja.
Minden kis erő arra készteti a folyadékot, hogy áramlással megváltoztassa alakját. Emiatt a gravitáció hatására a folyadékok mindig a tartály alakját veszik fel. A folyadékot alkotó molekulák szabadon mozoghatnak egymás között.
A lassan áramló folyadékok viszkozitása magas. Egyes folyadékok, például a kátrány, olyan nagy viszkozitásúak, hogy szilárdnak tűnhetnek.
A folyadékot nehéz összenyomni. Ha egy folyadékot egy bizonyos hőmérsékletnél hidegebbre hűtünk, akkor szilárddá válik. Ezt a hőmérsékletet olvadáspontnak vagy fagyáspontnak nevezik, és minden folyadéktípusnál más és más. Ha egy folyadékot felmelegítünk, gázzá válik. Azt a hőmérsékletet, amelynél ez megtörténik, forráspontnak nevezzük.
A folyadékok közé tartozik például a víz, az olajok és a vér.
Egy folyadékban a felül lévő folyadék nyomást gyakorol az alatta lévő folyadékra, így alul nagyobb a nyomás, p, mint felül. Ennek kiszámításához a következő egyenletet használjuk:
p = ρgz
ahol z a felszín alatti pont mélysége, g pedig az, hogy a gravitáció milyen erősen húzza a folyadékot. ρ egy szám, amely megadja, hogy egy meghatározott mennyiségű folyadék milyen nehéz. Ezt sűrűségnek nevezzük, és minden folyadéknál más és más.
A víz egy folyadék
Kérdések és válaszok
K: Mi az a folyadék?
V: A folyadék olyan anyagforma, amely a szilárd és a gáz között helyezkedik el. Térfogatát tekintve majdnem szilárd, de nincs szilárd alakja, és molekulái szabadon mozoghatnak egymással.
K: Hogyan hat a gravitáció a folyadékokra?
V: A gravitáció hatására a folyadékok felveszik a bennük lévő tartály alakját, mert minden kis erő hatására áramlással változtatják alakjukat.
K: Mi a viszkozitás?
V: A viszkozitás azt méri, hogy a folyadékok milyen lassan vagy gyorsan áramlanak. A nagy viszkozitású folyadékok, mint például a kátrány, szilárdnak tűnhetnek.
K: Lehet egy folyadékot összenyomni?
V: Nem, nehéz folyadékot préselni.
K: Milyen hőmérsékleten válik egy folyadék szilárddá?
V: Ha egy folyadékot olvadás- vagy fagyáspontja alá hűtünk (ami a folyadék típusától függően változik), akkor szilárddá válik.
K: Milyen hőmérsékleten válik egy folyadék gázzá?
V: Ha egy folyadékot forráspontja fölé melegítünk, gázzá válik.
K: Hogyan számoljuk ki a folyadékok nyomását?
V: A folyadékok nyomását a p = ρgz egyenlet segítségével lehet kiszámítani, ahol z a felszín alatti pont mélysége, g a folyadék gravitációs ereje, ρ pedig a sűrűség, amely megadja, hogy milyen nehéz a folyadék.
