Óceán

Color

Bár sokan azt hiszik, hogy az óceánok azért kék, mert a víz visszatükrözi a kék eget, ez valójában nem igaz. A víznek van egy nagyon enyhe kék színe, ami csak akkor látható, ha sok víz van benne. Az óceánok kék vagy kék/zöld színének fő oka azonban az, hogy a víz elnyeli a beérkező fény vörös részét, és visszaveri a fény zöld és kék részét. A visszavert fényt aztán a víz színének látjuk.

Növények és állatok

Az óceánokban élő szervezetek sós vízben is élhetnek. A napfény, a hőmérséklet, a víznyomás és a vízmozgás hatással van rájuk. A különböző óceáni organizmusok a felszín közelében, sekély vizekben és mély vizekben élnek. A felszín közelében élő, a napfényt táplálék előállítására felhasználó kis növényi szervezeteket fitoplanktonnak nevezzük. Az óceánban élő szinte minden állat közvetlenül vagy közvetve ezektől a növényektől függ. A sekély vízben homárokat és rákokat találhatsz. A mélyebb vizekben sokféle alakú és méretű tengeri állat úszkál az óceánban. Ezek közé tartozik számos halfaj, például a tonhal, a kardhal és a tengeri emlősök, például a delfinek és a bálnák. A nyílt óceán feletti égbolton nagy tengeri madarak, például az albatroszok élnek.

Az óceán learatása

Az olyan nemzetek, mint Oroszország és Japán, rengeteg hatalmas hajóval rendelkeznek, amelyek hónapokon keresztül járják a világ legjobb halászterületeinek egyes területeit. Ezeken a nagy hajókon könyvtárak, kórházak, iskolák, javítóműhelyek és egyéb olyan dolgok vannak, amelyekre a halászoknak és családjaiknak szükségük van.

Sokan úgy tekintenek a tengerre, mint élelmiszer-, ásványi anyag- és energiaforrásra.

Horgászat

A FishBase.org honlap szerint 33 200 ismert halfaj létezik, és ezek közül sokan az óceánokban élnek. Sok ilyen hal kiváló fehérjeforrás, ezért sokan fogyasztják őket. A halászati iparágak nagyon fontosak, mert munkahelyeket teremtenek és emberek millióinak adnak élelmet. Napjainkban az óceánok - általában az óceáni halászat révén - az emberek kalóriaszükségletének mintegy 2%-át biztosítják. A tonhalat, a szardellát és a heringet az óceán felszínéhez közel gyűjtik be. A pollockot, a lepényhalat és a tőkehalat az óceánfenék közelében fogják ki. Évente több mint egymillió tonna heringet fognak ki a Csendes-óceán északi részén és az Atlanti-óceán északi részén, és tíz halból csaknem nyolc halat az emberek táplálékként fogyasztanak. A többi halat műtrágyának, ragasztónak, valamint háziállat- és egyéb állateledelnek használják.

Az óceánok hőmérséklete

A nyílt óceánban sokféle óceáni hőmérséklet van, mind függőlegesen (fentről lefelé), mind vízszintesen. A jéghegyek a két póluson lévő nagyon hideg vizek felett keletkeznek, míg az Egyenlítőnél lévő vizek meglehetősen melegek. A víz lassabban hűl és lassabban melegszik, mint a szárazföld, ezért az óceán által befolyásolt szárazföldön később és enyhébb évszakok vannak, mint az óceántól távolabb fekvő szárazföldön.

Az óceán felszíni része, amelyet vegyes rétegnek is neveznek, még akkor sem sokkal hidegebb, ha mélyebbre megyünk. E felszíni zóna alatt található egy hirtelen hőmérséklet-különbséggel járó réteg, az úgynevezett termoklin. Ez egy középső réteg, amely a felszíni zónától körülbelül 2600 láb (800 m) mélységig tart. A termoklinok előfordulhatnak csak évszakonként vagy állandóan, és változhatnak attól függően, hogy hol és milyen mélyen van. Ahogy a párolgás megtörténik, elkezd hűlni, és ha a víz nagyon gyorsan párolog, a víz sósabbá válik. A sós, hideg víz sűrűbb, ezért süllyed. Ez az oka annak, hogy a meleg és a hideg víz nem keveredik könnyen. A legtöbb állat és növény a meleg felső rétegben él. A termoklinális réteg alatt a mély zónában a hőmérséklet olyan hideg, hogy éppen csak fagypont fölött van - 32-37,4 °F (0-3 °C) között.