A Föld légköre
A légkör a Földet körülvevő gázréteg. A Föld gravitációja tartja a helyén. Főleg nitrogénből áll (78,1%). Emellett bőséges oxigén (20,9%), valamint kis mennyiségben argon (0,9%), szén-dioxid (~ 0,035%), vízgőz és más gázok is található benne. A légkör védi a földi életet azáltal, hogy elnyeli (elnyeli) a Napból érkező ultraibolya sugarakat. Hűvösebbé teszi a nappalokat és melegebbé az éjszakákat.
A szilárd részecskék, beleértve a hamut, port, vulkáni hamut stb. a légkör kis részei. Fontos szerepet játszanak a felhők és a köd kialakulásában.
A légkör nem ér véget egy adott helyen. Minél magasabban van a Föld felett, annál vékonyabb a légkör. A légkör és a világűr között nincs egyértelmű határ, bár a Kármán-vonalat néha határként kezelik. A légkör 75%-a a Föld felszínétől számított 11 kilométeren belül van.
A Föld légkörének története
Eredetileg a Föld légkörében szinte egyáltalán nem volt szabad oxigén. Az első légkör a napköd gázaiból, elsősorban hidrogénből állt. Lehetnek egyszerű hidridek, mint amilyenek most a gázóriásokban (Jupiter és Szaturnusz) találhatók: vízgőz, metán és ammónia. A légkör fokozatosan főként szén-dioxiddá és nitrogénné változott. A könnyebb gázokat, mint a hidrogén és a hélium, a Föld gravitációja nem tudja megtartani, és kiszöknének. Hosszú ideig (mondjuk 2 milliárd évig vagy még tovább) a légkört a szén-dioxid uralta.
A nagy oxigénesedés során a légkör olyanra változott, mint amilyen most van, és a szén-dioxidot oxigén váltotta fel. A légkörünk még mindig nagyrészt nitrogénből áll, de a legtöbb élő szervezet inkább az oxigénnel, mint a nitrogénnel lép kölcsönhatásba. Az oxigenizáció azzal kezdődött, hogy a cianobaktériumok fotoszintézissel szabad oxigént állítottak elő. A legtöbb szervezetnek ma is szüksége van oxigénre a légzéshez: csak néhány anaerob szervezet képes oxigén nélkül növekedni.
A hőmérséklet és a légköri rétegek
A légkör egyes részei a magasságtól függően melegek vagy hidegek. Ha valami egyenesen felfelé emelkedik, akkor hidegebb lesz, de aztán egyre melegebb lesz, ahogy a tárgy egyre magasabbra emelkedik. Ezeket a hőmérséklet-változásokat rétegekre osztjuk. Ezek olyanok, mint egy hagyma rétegei. A rétegek közötti különbség a hőmérséklet változásának módja.
Ezek a légkör rétegei, a földtől kezdve:
- Troposzféra - A talajon kezdődik. Valahol 0 és 18 kilométer (0 és 11 mérföld) között ér véget. Minél magasabb, annál hidegebb. Az ebben a rétegben uralkodó időjárás befolyásolja mindennapi életünket.
- Stratoszféra - 18 kilométerről indul. Véget ér 50 kilométeren (31 mérföld). Minél magasabb, annál forróbb. A hő a sztratoszféra tetején lévő ózonrétegből származik. Ebben a rétegben kevés vízgőz és más anyag van. A repülőgépek ebben a rétegben repülnek, mert általában stabil, és a légellenállás kicsi.
- Mezoszféra - 50 kilométerről indul. 80 vagy 85 kilométeren (50 vagy 53 mérföldön) ér véget. Minél magasabb, annál hidegebb. Ebben a rétegben erősek a szelek, ezért a hőmérséklet nem stabil.
- Termoszféra - 80 vagy 85 kilométerről indul. 640 kilométeren (400 mérföldön) vagy annál magasabban végződik. Minél magasabb, annál forróbb. Ez a réteg nagyon fontos a rádiós kommunikációban, mert segít visszaverni néhány rádióhullámot.
- Exoszféra - A termoszféra felett. Ez a legfelső réteg, és beleolvad a bolygóközi térbe.
Ahol az egyik réteg átvált a másikra, "-szüneteknek" nevezték el. A tropopauza tehát az a pont, ahol a troposzféra véget ér (7-14 km (4,3-8,7 mérföld) magasságban). A sztratopauza a sztratoszféra végén van. A mezopauza a mezoszféra végén van. Ezeket nevezzük határoknak.
A légkör átlaghőmérséklete a Föld felszínén 14 °C (57 °F).
Nyomás
A légkörben nyomás van. Ez azért van, mert bár a levegő gáz, mégis van súlya. Az átlagos légköri nyomás a tengerszinten körülbelül 101,4 kilopascal (14,71 psi).
Sűrűség és tömeg
A levegő sűrűsége tengerszinten körülbelül 1,2 kilogramm köbméterenként. Ez a sűrűség nagyobb magasságban ugyanolyan mértékben csökken, mint ahogy a nyomás is csökken. A légkör teljes tömege körülbelül 5,1 × 10 18kg, ami a Föld teljes tömegének csak egy nagyon kis része.
Kapcsolódó oldalak
- Az élet idővonala
Kérdések és válaszok
Q: Miből áll a Nap?
V: A Nap hidrogénből és kis mennyiségű héliumból áll.
K: Honnan származnak a bolygókat és műholdjaikat alkotó anyagok?
V: A bolygókat és műholdjaikat alkotó anyagok korábbi szupernóva-robbanásokból származnak.
K: Hogyan védi a légkör az életet a Földön?
V: A légkör úgy védi a földi életet, hogy elnyeli a Napból érkező ultraibolya sugarakat, így a nappalok hűvösebbek, az éjszakák pedig melegebbek lesznek.
K: Mik a szilárd részecskék a légkörrel kapcsolatban?
V: A szilárd részecskék, mint például a hamu, a por, a vulkáni hamu stb. a légkör apró részecskéi, amelyek fontosak a felhők és a köd kialakulásában.
K: Van-e világos határ a légkör és a világűr között?
V: Nem, nincs egyértelmű határ a légkör és a világűr között, bár a Kلrmلn-vonalat néha határként kezelik. Sőt, bizonyos célokból a magnetoszféra szélét is határként kezelik.
K: A Föld légkörének mekkora része van 11 kilométeren belül a felszíntől?
V: A Föld légkörének 75%-a a felszíntől 11 kilométeren (6,8 mérföldön) belül van.
K: Mikor kezdődött vélhetően az élet a Földön?
V: Az élet a Földön azután kezdődött, hogy egy korai Földdel való ütközés során kialakult a Holdunk; tehát ez az esemény után kezdődött.
