A légkör a Földet körülvevő gázréteg, amelyet a Föld gravitációja tart a helyén. Összetétele nagyjából állandó főkomponensekből áll: főként nitrogénből (kb. 78,1%), oxigénből (kb. 20,9%), továbbá argonból (~0,93%). A szén-dioxid aránya nyomokban található (~0,04%, az érték az ipari forradalom óta növekszik), a vízgőz mennyisége pedig erősen változó (0–4% térségtől és magasságtól függően). Emellett nagyon kis koncentrációban más gázok és nyomgázok is jelen vannak.

Összetevők és részecskék

A légkör nem csak gázokból áll: a levegőben szilárd és folyékony részecskék is lebegnek. A szilárd részecskék, beleértve a hamut, port, vulkáni hamut és más aeroszolokat, a légkör fontos alkotói. Ezek a részecskék szerepet játszanak a felhők és a köd kialakulásában, befolyásolják a napsugárzás eloszlását és a helyi éghajlatot.

Rétegek és szerkezet

  • Troposzféra — a felszín közeli réteg (átlagosan 8–15 km), itt zajlik az időjárás, a felhőképződés és a légkör tömegének nagy része.
  • Sztratoszféra — a troposzféra fölött: itt található az ózonréteg, amely elnyeli a káros ultraibolya sugárzást.
  • Mezoszféra — magasabb réteg, ahol a hőmérséklet ismét csökken.
  • Termoszféra — nagyon ritka levegő, ahol a hőmérséklet magas lehet; ide tartoznak az ionoszféra rétegei és a műholdak alsó pályái.
  • Exoszféra — a légkör külső, átmeneti rétege a világűr felé, ahol a gázok szabadon elhagyhatják a bolygó közvetlen környezetét.

A légkör szerkezetét más szempontból is szokták csoportosítani (például homoszféra és heteroszféra), amelyek a gázok keveredésének mértékét tükrözik.

Légnyomás, sűrűség és hőmérséklet

A légkör nem ér véget egy éles határral: minél magasabban haladunk a Föld felett, annál vékonyabbá válik a levegő. A légnyomás és a sűrűség exponenciálisan csökken. A légkör tömegének körülbelül 75%-a a Föld felszínétől számított 11 kilométeren belül helyezkedik el.

A légkör védelme a földi élet számára

A légkör többféle módon védi a földi életet:

  • azáltal, hogy elnyeli (elnyeli) a Napból érkező ultraibolya sugarakat — ezt nagy részben az ózonréteg végzi;
  • üvegházhatást okozó gázai (például szén-dioxid, vízgőz) visszatartják a felszínről kisugárzó hőt, ezért a bolygó melegebb, mint lenne nélküle;
  • kiegyenlíti a hőmérséklet-különbségeket: a légkör és az óceánok együtt fontos szerepet játszanak a hő elosztásában — emiatt vannak nappalok és éjszakák hőmérsékletingadozásai;
  • megvéd a kis meteoroidoktól is, amelyek nagy része a légkörben elég és így nem éri el a felszínt.

Határ a világűr felé

A légkör és a világűr között nincs egyértelmű, éles határ. Gyakran a 100 km magas Kármán-vonalat (Kármán-vonal) tekintik határnak a repülés és űrtevékenység jogi és gyakorlati szempontjai miatt, de fizikai értelemben a gázok fokozatosan ritkulnak.

Emberi hatások és védelem

Az emberi tevékenység jelentősen módosítja a légkör összetételét és működését: az üvegházhatású gázok növekedése éghajlatváltozáshoz vezet, a légszennyezés helyi és globális egészségügyi problémákat okozhat, az ózonréteg vékonyodása a múltban növelte az UV-expozíciót. A légkör védelme érdekében fontos az üvegházgáz-kibocsátás csökkentése, a levegő minőségének javítása és az ózonkárosító anyagok betiltása vagy csökkentése.

Összefoglalva: a légkör összetett, többrétegű rendszer, amely nélkülözhetetlen a földi élet számára — energiát szabályoz, véd a káros sugárzástól és bolygónk klímáját alakítja. Ugyanakkor érzékeny az emberi hatásokra, ezért megóvása közös felelősségünk.