Sugárzás
A fizikában a sugárzás az energia hullámok vagy részecskék formájában történő kibocsátása vagy továbbítása a térben vagy egy anyagi közegen keresztül.
Ez magában foglalja:
- elektromágneses sugárzás, mint például rádióhullámok, látható fény és röntgensugárzás
- részecskesugárzás, például α-, β- és neutronsugárzás
- akusztikus sugárzás, mint például ultrahang, hang
- szeizmikus hullámok.
A sugárzás utalhat a kisugárzott energiára, hullámokra vagy részecskékre is.
Elektromágneses sugárzás
Sokan már ismerik az elektromágneses sugárzást (EMR), beleértve a fényt is. Az elektromágneses spektrum hullámhossz és frekvencia szerint mutatja a sugárzás típusait. Néhány fajtája a következő:
- Az ionizáló sugárzás radioaktív anyagokból és röntgenberendezésekből, a nem ionizáló sugárzás pedig más forrásokból származik. Az ionizáló sugárzás több mint 10 eV (elektronvolt) energiát hordoz, ami elegendő az atomok és molekulák ionizálásához és a kémiai kötések felbontásához. Ez azért fontos, mert káros az élő szervezetekre. A nem ionizáló sugárzás nem okoz mikroszkopikus károkat, de felforrósíthatja a dolgokat, és egyes típusai kémiai változásokat okozhatnak.
- Röntgen- és gammasugarak: Ezeket a nagyon erős sugarakat az orvostudományban általában a test belsejének fényképezésére és a rák kezelésére használják. Nagy mennyiségben azonban veszélyesek az életre.
- Ultraibolya fény: Ez egy olyan sugárzástípus, amely nagyobb energiával rendelkezik, mint a látható fény. Az emberek leégnek tőle. Az ultraibolya fényt a baktériumok elpusztítására használják.
- Látható fény: Ez az a sugárzás, amelyet a legtöbb ember "fénynek" nevez. Kémiai változásokat képes előidézni.
- Infravörös hullámok: A szobahőmérsékletű tárgyak infravörös sugárzást bocsátanak ki. Bár az emberek nem látják, speciális kamerák képesek ezt a fajta sugárzást érzékelni.
- Rádióhullámok: Ez a leghosszabb hullámú elektromágneses sugárzás. A rádióhullámokat kommunikáció küldésére és fogadására használják.
- Mikrohullámok: A mikrohullámú sütő ezt a fajta rádióhullámot használja az ételek felmelegítésére. A mikrohullámokat kommunikációra, fegyverként és az elektromos energia egyik helyről a másikra történő átvitelére is használják.
- Radarhullámok: Ezt a fajta rádióhullámot a repülőgépek észlelésére használják az égen és a hajók észlelésére az óceánon. A radart az időjárás változásainak észlelésére is használják.
Sugárzásveszély
Az ionizáló sugárzás olyan sugárzás, amely elegendő energiát hordoz ahhoz, hogy elektronokat szabadítson fel az atomokból vagy molekulákból.
Csak bizonyos típusú sugárzások károsak az emberre. Az ultraibolya sugárzás például leégést okozhat. A röntgen- és gammasugarak megbetegíthetnek, vagy akár meg is halhatnak, a kapott dózistól függően. A részecskesugárzás egyes típusai szintén megbetegíthetik az embereket, és égési sérülésekhez vezethetnek. Ha azonban a sugárzás nem hordoz elég nagy energiát, akkor ezek a változások nem következnek be, ha valamit a sugárzás ér. Ezt nevezik nem ionizáló sugárzásnak, amely nem olyan veszélyes.
A különböző típusú sugárzások megkülönböztethetők a sugárzás forrása, hullámhossza (ha a sugárzás elektromágneses), a szállított energia mennyisége, az esetleges részecskék stb. alapján. A radioaktív anyag olyan anyag, amely sugárzást bocsát ki. Az urán és a plutónium példák a radioaktív anyagokra. Az atomok, amelyekből állnak, hajlamosak szétesni, és különböző sugárzásokat bocsátanak ki, például gamma-sugárzást és sok részecskesugárzást.
Ionizáló sugárzás típusa szerint
Az ionizáló sugárzás megölheti az élőlényeket. Genetikai mutációkat okozhat, amint azt H.J. Muller kimutatta. Elpusztíthatja a szervezetben lévő sejteket, amelyek osztódnak, és így közvetve megölheti az embert.
- Alfasugárzás, a héliumatomok atommagjaiból álló részecskesugárzás egy fajtája.
- Béta-sugárzás, a részecskesugárzás egy másik típusa, amely nagy energiájú elektronokból vagy pozitronokból áll.
- A neutronsugárzás, a részecskesugárzás egy másik típusa, amely nagy energiájú neutronokból áll.
- Gamma-sugárzás (gamma-sugárzás), nagy energiájú fotonokból álló sugárzástípus.
- Röntgensugárzás (röntgensugarak), a sugárzás egy olyan típusa, amely szintén fotonokból áll, de jellemzően kevesebb energiát tartalmaz, mint a gammasugarak.
Nem ionizáló sugárzás típusa szerint
- Ultraibolya sugárzás, más néven UV.
- Látható fény
- Infravörös sugárzás
- Rádióhullámok, beleértve
- Mikrohullámú sugárzás
- A gravitációs sugárzás, az általános relativitáselmélet egyik előre jelzett következménye.
- Hanghullámok
Kapcsolódó oldalak
- Háttérsugárzás
- Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, 3K feketetest-sugárzás, amely kitölti az Univerzumot.
- Sugárkárosodás - az anyagokra és eszközökre gyakorolt romboló hatások
- Sugármérgezés - az élőlényekre gyakorolt pusztító hatások
- Sugárzási edzés - az eszközök meghibásodással szembeni ellenállóvá tétele magas sugárzási környezetben
- Radioaktív szennyeződés
- Radioaktív bomlás
- Sugárzási balesetek
Kérdések és válaszok
K: Mi az a sugárzás a fizikával összefüggésben?
V: A fizikában a sugárzás az energia hullámok vagy részecskék formájában történő kibocsátását vagy továbbadását jelenti a téren vagy egy anyagi közegen keresztül.
K: Milyen példák vannak az elektromágneses sugárzásra?
V: Az elektromágneses sugárzás néhány példája a rádióhullámok, a látható fény és a röntgensugárzás.
K: Mi a részecskesugárzás?
V: A részecskesugárzás a sugárzás olyan formája, amely részecskék, például alfa (α) és béta (β) részecskék, valamint neutronsugárzás kibocsátásával vagy átvitelével jár.
K: Mi az akusztikus sugárzás?
V: Az akusztikus sugárzás olyan sugárzási forma, amely hanghullámok, például ultrahang és hangszeizmikus hullámok kibocsátásával vagy továbbításával jár.
K: Mire utalhat a sugárzás?
V: A sugárzás utalhat a kisugárzott energiára, hullámokra vagy részecskékre.
K: A sugárzási hullámok tartalmaznak részecskéket?
V: Nem, a sugárzási hullámok nem tartalmaznak részecskéket, mivel azokat például a Nap adja át a Földnek.
K: Milyen tárgyak bocsátanak ki sugárzást?
V: Különböző tárgyak, például a Nap és a radioaktív anyagok is sugározhatnak sugárzást.
