Földkéreg
A földkéreg a Föld kemény külső rétege. A Föld térfogatának kevesebb mint 1%-át teszi ki. A földkéreg különböző típusú kőzetekből áll: vulkáni, metamorf és üledékes kőzetekből.
A kéreg alatt található a földköpeny. A kéreg és a felső köpeny alkotja a litoszférát. A litoszféra tektonikus lemezekre bomlik, amelyek mozogni tudnak.
A kéreg két különböző típusú. Az egyik a kontinentális kéreg (a szárazföld alatt), a másik pedig az óceáni kéreg (az óceán alatt). A kontinentális kéreg vastagabb, 30 km és 50 km közötti vastagságú. Többnyire kevésbé sűrű, felsikus kőzetekből, például gránitból áll. Az óceáni kéreg vékonyabb, 5 km (3 mi) és 10 km (6 mi) közötti vastagságú. Sűrűbb, mafikusabb kőzetekből, például bazaltból áll.
A földkéreg hőmérséklete a geotermikusenergia miatt a mélységgel együtt nő. Ahol a kéreg találkozik a köpennyel, a hőmérséklet 200 °C és 400 °C között lehet. A kéreg a leghidegebb réteg, mivel ki van téve a légkörnek.
A Föld metszete a magtól az exoszféráig
Összetétel
A földkéreg térfogatát tekintve az igneózus kőzetek teszik ki a földkéreg több mint 90%-át. 47. o Ez nem feltűnő, mert többnyire üledékes és metamorf kőzetek borítják őket.
A szilikátok egyetlen családja, a földpátok a földkéreg anyagának mintegy felét (60 tömegszázalék) teszik ki, a maradék jelentős részét pedig kvarc alkotja. További gyakori ásványok a csillám és a kürtő.
A földkéregnek mindössze 8%-a nem szilikátos ásvány, és ebbe beletartoznak a karbonátok, szulfidok, kloridok és oxidok.
A kéreg kialakulása
A földköpeny és a földkéreg a bolygó kialakulása után mintegy 100 millió évvel, körülbelül 4,6 milliárd évvel ezelőtt alakult ki. Eleinte a kéreg nagyon vékony volt, és valószínűleg gyakran változott, mivel a tektonikus lemezek sokkal többet mozogtak, mint most. A kérget sokszor pusztíthatták el a Földbe becsapódó aszteroidák, ami a késői nehézbombázás idején sokkal gyakoribb volt.
A legidősebb óceáni bazaltkéreg ma már csak mintegy 200 millió éves. A kontinentális kéreg nagy része sokkal régebbi. A Föld legrégebbi kontinentális kéregkőzetei a 3,7 és 4,28 milliárd év közötti kráterek. Ezeket a nyugat-ausztráliai Narryer gneisz terrénumban, a kanadai pajzs északnyugati területein található Acasta gneiszben és a Fennoskandiai pajzsban találták meg. Néhány legalább 4,3 milliárd éves cirkont találtak a nyugat-ausztráliai Narryer Gneiss Terrane-ben.
A Föld kontinentális kérgének átlagos kora körülbelül 2,0 milliárd év. A 2,5 milliárd évvel ezelőtt előtt keletkezett kéreg kőzetek többsége kráterekben található. Az ilyen régi kontinentális kéreg és az alatta lévő köpeny kevésbé sűrű, mint a Föld más helyein. Ezek nem pusztulnak el könnyen, amikor a lemezek elmozdulnak. Az új kontinentális kéreg keletkezése a nagyobb orogenezisek vagy hegységképződések idejéhez kötődik. Ez a szuperkontinensek, például a Rodinia, a Pangea és a Gondwana kialakulásával egy időben történik. A földkéreg részben szigetívek, köztük gránit és metamorfikus hajtogatott övek találkozásával alakul ki. Ezeket részben a kéreg alatti köpeny szubdukciója tartja össze, ami olyan köpenyt hoz létre, amelyen a kéreg lebeghet.
Kérdések és válaszok
K: Mi a földkéreg?
V: A földkéreg a Föld kemény külső rétege.
K: Milyen összetételű a földkéreg?
V: A földkéreg különböző típusú kőzetekből áll, például magmás, metamorf és üledékes kőzetekből.
K: Mi a litoszféra?
V: A litoszféra a földkéreg és a felső köpeny együttese.
K: Mik azok a tektonikus lemezek?
V: A tektonikus lemezek a litoszféra mozgásra képes részei.
K: Miben különbözik a kontinentális kéreg az óceáni kéregtől?
V: A kontinentális kéreg vastagabb (30-50 km), és kevésbé sűrű, felszíni kőzetekből, például gránitból áll. Az óceáni kéreg vékonyabb (5-10 km) és sűrűbb, mafikusabb kőzetekből, például bazaltból áll.
K: Milyen hőmérsékletű a földkéreg?
V: A földkéreg hőmérséklete a geotermikus energiának köszönhetően a mélységgel növekszik. Ahol a kéreg találkozik a köpennyel, a hőmérséklet 200 °C és 400 °C között lehet.
K: Miért a kéreg a leghidegebb réteg?
V: A kéreg ki van téve a légkörnek, ezért ezt tekintik a leghidegebb rétegnek.