Föld-típusú bolygók
Egy földi bolygó nagyrészt kőzetből (szilikát) áll. A Föld az "eredeti" földi bolygó. Amikor a csillagászok elkezdték megérteni a bolygók fajtáit, a fogalmat kiterjesztették a legközelebbi sziklás szomszédainkra is: Merkúr, Vénusz és Mars.
Gyakran mondják, hogy hasonlítanak a Földhöz. Ez a szerkezet és az összetétel nagy részére igaz, de a felszínre és a légkörre nem. Egy földi bolygó lehet sokkal melegebb vagy hidegebb, mint a Föld, és lehet sokkal több vagy sokkal kevesebb légköre.
A más csillagok körül keringő bolygók (exobolygók) felfedezésével a földi bolygó fogalmát ismét kiterjesztették bármely csillag körül keringő kőzetbolygóra (szilikátbolygóra).
A földi bolygók. Balról jobbra: Merkúr, Vénusz, Föld és Mars.
Szerkezet
Minden földi bolygónak van magja, köpenye és kérge. Kicsit olyanok, mint egy főtt tojás: a központi sárgája a mag, a fehérje a köpeny, a héj pedig a kéreg. A földi bolygók kérge vékony, a mag és a köpeny veszi ki a legnagyobb részt, néha nagyon nagy, néha sokkal kisebb maggal. A földi bolygók fémes, többnyire vasból álló maggal rendelkeznek, kőzetköpennyel és kéreggel.
Minden földi bolygónak ugyanaz a szerkezete: egy központi fémmag, amely többnyire vasból áll, és amelyet szilikátköpeny vesz körül.
A Hold is hasonló, de sokkal kisebb vasmaggal rendelkezik. Az Io és az Europa szintén olyan műholdak, amelyek belső szerkezete a földi bolygókéhoz hasonló. A földi bolygókon a víz jelenlététől és a tektonikus tevékenységtől függően kanyonok, kráterek, hegyek, vulkánok és más felszíni struktúrák is előfordulhatnak. A földi bolygóknak másodlagos légköre van, amely vulkanizmusból, meteoritokból és fotoszintézisből származik. Az óriásbolygók légköre elsődleges, közvetlenül az eredeti napködből nyerték.
