A Tejútrendszer az otthongalaxisunk. A csillagainak száma pontosan nem ismert: a becslések általában 100–400 milliárd közé esnek, ezért gyakran idézik a középső értékként említett 200 milliárdot. A mi Napunk és a Naprendszer is ennek a galaxisnak a korongjában található.

A Tejútrendszer átmérője hagyományosan körülbelül 100 000 fényévként szerepel a közismert ismertetőkben, de korszerű megfigyelések alapján a csillagok által kitöltött korong ennél nagyobb is lehet (egyes mérések 120–150 ezer fényév körüli értéket adnak). Mindezen túl a sötét anyagból álló haló ennél sokkal messzebbre, akár több százezer vagy több millió fényévkiterjedésig terjedhet. A Tejútrendszer egy tipikus sávos spirálgalaxis, amelyet a spirálkarok, a korong és a központi dudor jellemez. Az elképzelés, hogy a Tejútrendszer csillagokból áll, az ókori görög filozófus Démokritoszra vezethető vissza, de a mai részletes szerkezetért a korszerű csillagászati megfigyelések felelősek.

A Tejútrendszer három fő részből áll: egy korongból, amelyben a Naprendszer található, egy dudorból a magban, és egy mindent átfogó halóból. A korong nem teljesen vékony és szabályos: megkülönböztetünk egy vékony (thin) és egy vastagabb (thick) komponenst, valamint a jól ismert spirálkarokat (például a Perseus- és Sagittarius-ágak, illetve az Orion-ág, amelyben a Nap helyezkedik el). A Nap körülbelül 8 kiloparszekre (kb. 25–27 ezer fényév) van a galaxis középpontjától. A központi dudor (bulge) sűrű csillagcsoportosulásokat és gázt tartalmaz, és itt található a galaxis szupernehéz fekete lyuka, a Sagittarius A* (tömege nagyjából 4 millió naptömeg). A haló ritkábban lakott, de ide tartoznak a gömbhalmazok és a csillagközi áramlások, továbbá a galaxis tömegének nagy részét kitevő sötét anyag.

Szerkezet részletesebben

  • Korong: több tízmilliárd fiatal és középkorú csillag, por és gáz alkotja; itt zajlik a csillagkeletkezés zöme.
  • Dudor (bulge): idős csillagok és komplex dinamikai viszonyok jellemzik; a központi fekete lyuk környezetével együtt fontos szerepe van a galaxis fejlődésében.
  • Haló: ritkább, külterületi csillagok, gömbhalmazok és a sötét anyag uralja; a halóban láthatók a korábbi kölcsönhatásokból származó csillagfolyamok.

Méretek, tömeg és mozgások

A galaxis össztömege – a látható anyag és a sötét anyag együtt – nagyjából 0,5–2 billió (5×10^11 – 2×10^12) naptömeg közé tehető, a pontos érték a sötét anyag eloszlásától függően változik. A Nap a galaxis centrumától kb. 25–27 ezer fényév távolságra kering, keringési sebessége a centrum körül ~220–250 km/s, amihez hasonló keringési ideje nagyjából 200–250 millió év (egy galaktikus év).

Helyi Csoport és közeli galaxisok

Ez a galaxis a három nagy galaxisból és több mint 50 kisebb galaxisból álló Helyi Csoporthoz tartozik. A Tejútrendszer a csoport egyik legnagyobb tagja (az Androméda-galaxis — M31 — gyakran nagyobbnak tekinthető, bár tömegük összehasonlítása a mérési bizonytalanságok miatt nem teljesen egyértelmű). A Tejútrendszer legközelebbi ismert szomszédja közül az egyik a Canis Major törpegalaxis, amelyről gyakran említik, hogy mintegy 25 000 fényévre van a Földtől (a pontos távolság a Naphoz viszonyított elhelyezkedéstől függ). Sok törpegalaxis és csillagfolyam — amelyek a Tejútrendszerbe olvadnak be — bizonyítja a galaxis folyamatos növekedését és átalakulását.

Az Androméda-galaxis felénk közeledik, és a jelenlegi számítások szerint több milliárd év múlva erőteljes kölcsönhatásba, majd fúzióba kerül a Tejútrendszerrel; a pontos időtartam becslése 3–5 milliárd év közötti tartományba esik attól függően, mely komponenseket veszik figyelembe. A populáris megfogalmazásokban előfordulhat a „percenként körülbelül 1800 kilométeres sebességgel” kifejezés (ez kb. 30 km/s-nek felel meg), de a csillagászati mérések a ránk közeledő radiális komponensre nagyjából ~100–120 km/s nagyságrendet adnak; a teljes relatív mozgás és a pályaparaméterek ismeretében várható az összeolvadás időpontja és jellege.

Tények és érdekességek

  • A Tejútrendszer kora nagyjából 13 milliárd év körüli, tehát az egyetemes történelem korai szakaszában kezdett formálódni.
  • A galaxis központjában található Sagittarius A* egy kb. 4 millió naptömegű szupernehéz fekete lyuk.
  • A látható csillagokon túl a Tejútrendszer nagy részét sötét anyag alkotja, amelyet közvetlenül nem látunk, de gravitációs hatása alapján következtetünk rá.
  • Számos apró galaxis és csillagáram övezi a Tejútrendszert — ezek a galaxis történetének „nyomai”, múltbeli bekebelezések maradványai.
  • Az emberiség számára legfontosabb, hogy a Naprendszer a galaxis egy viszonylag nyugodt, kevésbé sűrű régiójában helyezkedik el, ami kedvezett az élet kialakulásának és fejlődésének.

Összefoglalva: a Tejútrendszer egy összetett, több komponensből álló spirálgalaxis, amelyben a Nap található, és amely folyamatos kölcsönhatásban áll környezetével — a kisebb törpegalaxisoktól kezdve a Helyi Csoportot alkotó nagyobb szomszédokig.