Baktériumok

A baktériumok (ének: bacterium) nagyon kicsi organizmusok. Prokarióta mikroorganizmusok. A baktériumsejteknek nincs sejtmagjuk, és a legtöbbjüknek nincsenek membránnal körülvett szervezetei. A legtöbbjüknek van sejtfala. Van DNS-ük, és biokémiájuk alapvetően ugyanaz, mint más élőlényeké. A legegyszerűbb és legősibb szervezetek közé tartoznak. Önálló szervezetként működnek.

Szinte minden baktérium olyan apró, hogy csak mikroszkópon keresztül látható. A baktériumok egyetlen sejtből állnak, tehát egyfajta egysejtű szervezetnek számítanak. A Föld legegyszerűbb egysejtű szervezetei közé tartoznak, és az élet egyik legkorábbi formája voltak. Számos szélsőséges élőhelyen élő extremofil faj tartozik közéjük.

Valószínűleg több egyedi baktérium létezik, mint bármely más élőlény a bolygón. A legtöbb baktérium a földben vagy a vízben él, de sokan élnek más élőlények, köztük az emberek bőrén vagy bőrén is. Körülbelül 1:1 arányban vannak baktériumsejtek és emberi sejtek a testünkben. Egyes baktériumok betegségeket okozhatnak, mások viszont segítenek nekünk a mindennapi tevékenységekben, például az ételek megemésztésében (bélflóra). Egyesek még gyárakban is dolgoznak nekünk, sajtot és joghurtot állítanak elő.

A bakteriológia megalapítója egy Ferdinand Cohn (1828-1898) nevű német biológus volt. Ő tette közzé a baktériumok első biológiai osztályozását, megjelenésük alapján.

Szaporodás és génátvitel

Egy baktérium úgy szaporodik (több baktériumot hoz létre), hogy kettéosztódik és két "leánysejtet" hoz létre. Mindkét leánysejt alakja megegyezik a szülőével, de kisebb.

A baktériumoknak nincs nemük, de a DNS-t többféle horizontális génátvitel útján továbbítják. Így adják át egyik törzsről a másikra az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát. Számos baktériumtörzs teljes DNS-szekvenciája ismert.

A baktériumoknak egy bakteriális kromoszómájuk van.

Shape

A baktériumok mérete és alakja igen változatos, de általában legalább tízszer nagyobbak, mint a vírusok. Egy tipikus baktérium átmérője körülbelül 1 µm (egy mikrométer), tehát ezer baktérium egymás mellé sorakoztatva egy milliméter hosszú lenne. A Földön körülbelül ötmilliárd (5×1030) baktérium él.

A baktériumokat alakjuk alapján azonosítják és csoportosítják. A bacillusok pálcika alakúak, a kokcik gömb alakúak, a spirillák spirál alakúak, a vibriók pedig vessző vagy bumeráng alakúak.

A baktériumok különböző formái

Kórokozók

A kórokozó baktériumok, a káros baktériumok a levegőből, a vízből vagy az élelmiszerekből kerülnek az emberi szervezetbe. A szervezetbe jutva ezek a baktériumok a légzőrendszerünkben, az emésztőrendszerben vagy bármely nyílt sebben lévő specifikus sejtekhez kapcsolódnak, vagy azokba hatolnak be. Ott kezdenek el szaporodni és terjedni, miközben a szervezet táplálékát és tápanyagait használják fel arra, hogy energiát adjanak nekik a szaporodásukhoz.

Extremophiles

Egyes baktériumok extremofilek. Egyes mikrobák akár 580 méter mélyen a tengerfenék alatt, 2,6 kilométer mélyen a sziklák belsejében élnek az Egyesült Államok csendes-óceáni északnyugati részénél. Az egyik kutató szerint "mikrobákat mindenhol találni - rendkívül alkalmazkodóképesek a körülményekhez, és bárhol túlélnek".

Osztályozásuk története

Minden modern elképzelés a DNS és az RNS szekvenciaelemzésével kezdődik. Carl Woese, a molekuláris filogenetikai forradalom előfutára 1987-ben a 16S riboszomális RNS (SSU) szekvenciái alapján 11 osztályba osztotta a baktériumokat:

Proteobaktériumok: Bíborszínűbaktériumok és rokonaik
alfa alosztály (lila nem kénes baktériumok, rizobaktériumok, Agrobacterium, Bartonella, Rickettsiae, Nitrobacter)
béta alosztály (Rhodocyclus, (néhány) Thiobacillus, Alcaligenes, Spirillum, Nitrosovibrio)
gamma alosztás (bélbaktériumok, fluoreszkáló pszeudomonádok, lila kénbaktériumok, Legionella, (néhány) Beggiatoa)
delta alosztály (kén- és szulfátreduktorok (Desulfovibrio), Myxobacteria, Bdellovibrio)
Gram-pozitív Eubaktériumok
Magas G+C tartalmú fajok - Actinobaktériumok (Actinomyces, Streptomyces, Arthrobacter, Micrococcus, Bifidobacterium)
Alacsony G+C értékű fajok - Firmicutes (Clostridium, Peptococcus, Bacillus, Mycoplasma)
Fotoszintetizáló fajok (Heliobacterium)
Gram-negatív falú fajok (Megasphaera, Sporomusa)
Cianobaktériumok és kloroplasztiszok (Aphanocapsa, Oscillatoria, Nostoc, Synechococcus, Gleoebacter, Prochloron)
Spirochaetes és rokonai
Spirochéták (Spirochaeta, Treponema, Borrelia)
Leptospirák (Leptospira, Leptonema)
Zöld kénbaktériumok (Chlorobium, Chloroherpeton)
Bacteroides, Flavobacteria és rokonai
Bacteroides (Bacteroides, Fusobacterium)
Flavobacterium csoport (Flavobacterium, Cytophaga, Saprospira, Flexibacter)
Planctomyces és rokonai
Planctomyces csoport (Planctomyces, Pasteuria)
Termofilok (Isocystis pallida)
Chlamydiae (Chlamydia psittaci, Chlamydia trachomatis)
Sugárrezisztens mikrobák és rokonai
Deinococcus csoport (Deinococcus radiodurans)
Termofilek (Thermus aquaticus)
Zöld nem kénes baktériumok és rokonai
Chloroflexus csoport (Chloroflexus, Herpetosiphon)
Thermomicrobium csoport (Thermomicrobium roseum)
Thermotogae

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Mik azok a baktériumok?

V: A baktériumok nagyon kicsi organizmusok, amelyek prokarióta mikroorganizmusok. Nincs sejtmagjuk, és a legtöbbjüknek nincsenek membránnal körülvett szerveik, de van sejtfaluk és DNS-ük.

K: Milyen nagyok a baktériumok?

V: A legtöbb baktérium olyan apró, hogy csak mikroszkópon keresztül látható.

K: A baktériumok egysejtű szervezetek?

V: Igen, a baktériumok egyetlen sejtből állnak, tehát egyfajta egysejtű szervezetnek számítanak.

K: Mikor kezdődött a bakteriológia?

V: A bakteriológia megalapítója Ferdinand Cohn (1828-1898) német biológus volt. Ő tette közzé a baktériumok első biológiai osztályozását megjelenésük alapján.

K: Hol él a legtöbb baktérium?

V: A legtöbb baktérium a talajban vagy a vízben él, de sokan élnek más szervezetek, köztük az emberek bőrén vagy bőrén is.

K: Hány baktériumsejt létezik az emberi sejtekhez képest?

V: Körülbelül annyi baktériumsejt van mindegyikünk szervezetében, mint emberi sejt.

K: Milyen szerepet játszanak egyes baktériumtípusok a mindennapi életben? V: Egyes baktériumtípusok segítenek megemészteni az ételt (bélflóra), másokat pedig gyárakban használunk fel a sajt és a joghurt előállításához.