Gleccser: a Föld hatalmas édesvíztartalékai — kialakulás és mozgás

Ismerd meg a gleccserek kialakulását és lassú mozgását — hogyan válnak a Föld legnagyobb édesvíztartalékaivá, szerepük és jelentőségük a klímában.

A gleccser egy nagy jég- és hótömeg, amely egy területen hosszú időn át halmozódik fel. Azért alakul ki, mert a hó egy részben nem olvad el teljesen nyáron, és minden télen újabb réteg rakódik rá. A felhalmozódó hó súlya nyomást gyakorol az alsóbb rétegekre, és ez a nyomás a hó krisztallumait tömöríti, így alakul át lassanként jéggé. Ha ez a folyamat sok éven, évtizeden át ismétlődik, a jégtömeg olyan naggyá és nehézzé válik, hogy a gravitáció hatására elmozdul. A gleccser lefelé áramlik, hasonlóan a folyóvízhez, de sokkal lassabban.

Hogyan keletkezik egy gleccser?

A gleccserképződés alapja a snö és jég hosszú távú egyensúlyának zavara: több hó rakódik le, mint amennyi elolvad. Ezt hívjuk felhalmozódási (accumulation) zónának. A holtág vagy olvadási (ablation) zóna az a terület, ahol a hó és a jég veszít tömeget olvadás, párolgás és szublimáció miatt. Ha a felhalmozódás többlete tartós, a mélyebben fekvő rétegek alatt a hó átalakul firnré, majd tömör jéggé.

Hogyan mozognak a gleccserek?

A jégmozgás két fő mechanizmusa:

• Belső deformáció: a jég kristályai elmozdulnak és elcsúsznak egymáson belül, ami lassú, belső áramlást eredményez.
• Alapcsúszás: a gleccser talpa alatt lévő olvadékvíz csökkenti a súrlódást, ezért a teljes jégtömeg elcsúszhat a talajon. Ez különösen meredek lejtőkön és melegebb éghajlaton fontos.

Az egyes gleccserek mozgási sebessége nagyon változó: sok gleccser évente néhány tucat–többszáz métert halad. Egy gyakran idézett átlagérték, hogy "egy gleccser évente körülbelül 50 métert mozog", de ez csak orientáló szám — vannak lassú gleccserek, amelyek évtizedek alatt alig mozdulnak, és vannak olyanok (surging glaciers), amelyek rövid időre több méterrel vagy akár kilométerrel is előretörhetnek.

Gleccsertípusok és méretek

Alapvetően két nagy csoportot különböztetünk meg:

• Alpesi vagy völgyi gleccserek: hegyek között, völgyekben találhatók; általában keskenyebbek és gyorsabban reagálnak az időjárási változásokra.
• Kontinentális jégtakarók (ice sheets) és jégsapkák (ice caps): kiterjedt, vastag jégtakarók, amelyek kontinenseket vagy nagy fennsíkokat borítanak — például az Antarktisz és Grönland.

Gleccserek mint édesvízkészletek

A gleccserek a Föld legnagyobb édesvízforrásai közé tartoznak. Habár a legtöbb vizet az óceánokban találjuk, azok sósak; a gleccserek és jégtakarók jelentős része a bolygó édesvízkészletének tárolásáért felelős. Az olvadó gleccserek évszázadokig vagy évezredekig szabályozhatják a folyók vízhozamát, különösen a hegyvidéki területeken élő közösségek számára fontos utánpótlást biztosítva.

Tájformáló hatásuk és veszélyek

A gleccserek eróziós és hordalékszállító munkája jelentős alakító erő a felszínen: U-alakú völgyeket, morénákat, fjordokat és morajlásmentes medreket hoznak létre. Ugyanakkor a gleccserek visszahúzódása és olvadása kockázatokat is hordoz:

• Vízhálózati hatások: rövid távon növelheti a vízhozamot, hosszabb távon csökkentheti a vízbiztonságot, ha a jégtartalékok fogyatkoznak.
• Glaciális tórobbanás (GLOF): a gleccserek által feltöltött mesterséges vagy természetes tavak átszakadhatnak, hirtelen árvízveszélyt okozva.
• Tengerszint-emelkedés: a kontinentális jégtakarók tömeges olvadása hozzájárul a globális tengerszint emelkedéséhez.

Megfigyelés és jelentőség a klímaváltozásban

A gleccserek érzékeny indikátorai a klímaváltozásnak: visszahúzódásuk és tömegveszteségük világviszonylatban egyértelmű jele a melegedésnek. A kutatók műholdas megfigyelésekkel, GPS-mérésekkel, tömeg-egyensúly vizsgálatokkal és terepi mintavételezéssel követik változásukat. Az eredmények segítenek előrejelezni a víz- és éghajlati hatásokat, és tervezni a vízgazdálkodást valamint a kockázatkezelést.

Összefoglalva: a gleccserek lassan mozgó, hatalmas jég- és hótömegek, amelyek létrejötte a hosszú távú hófelhalmozódástól függ. Kulcsszerepet játszanak a Föld édesvízkészleteinek tárolásában, a tájformálásban és a klímajelentőségek terén — ugyanakkor visszahúzódásuk komoly környezeti és társadalmi következményekkel járhat.

Teremtés

A gleccserek csak olyan helyeken alakulnak ki, ahol elég hideg van, és ahol idővel elég hó esik. Ez hosszú időbe telhet. Gyakran több tíz vagy több száz évbe telik, mire egy gleccser kialakul. Kétféle gleccser létezik: kontinentális gleccserek és alpesi gleccserek. Az alpesi gleccsereket hegyi gleccsereknek is nevezik.

• A kontinentális gleccserek olyan gleccserek, amelyek nagy területen terülnek el.  Ezek többnyire a jégkorszakok idején, hosszú idővel ezelőtt jöttek létre. Grönlandon és az Antarktiszon még mindig vannak kontinentális gleccserek. Gyakran lefelé, a tengerbe ömlenek, majd felszakadnak. A tengerben úszó, összetört részeket jéghegyeknek nevezik.
• Az alpesi gleccserek hegyvidéki területeken alakulnak ki. Kisebbek, mint a kontinentális gleccserek. Az alpesi gleccserek általában addig folynak, amíg el nem érnek egy olyan pontot, ahol a hőmérséklet elég meleg ahhoz, hogy a jég nyáron teljesen elolvadjon.

Gleccserekről leszakadó jéghegyek a York-foknál, Grönlandon

Kérdések és válaszok

K: Mi az a gleccser?

K: Hogyan alakul ki egy gleccser?

K: Hogyan növekszik a gleccser?

K: Hogyan mozog egy gleccser?

K: Milyen gyorsan mozog egy gleccser?

K: Mit helyettesítenek az új havazások?

K: Melyek a Föld legnagyobb édesvízforrásai?

Keresés betűvel